Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 20. szám

Pest, 1866. péntek márt. 9. 20. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, Tártaidon : Szóbeliség s nyilvánosság. XV.— Elsöbségi zálogper. (Vége.) — Kur. Ítéletek. Szóbeliség s nyilvánosság. A polgárjogi törvénykezésben. XV. A franczia előiratozási rendszer hiányai, valódilag kinövései szolgáltatják — mint mondottuk az alapokat, melyekből némelyek nem csupán ezen hiányoknak a szóbeli közvetlenség szellemébeni javítására,hanem arra is vonnak következtetést, hogy az előiratozás szorosan bírói vezetés alá rendeltessék, s az előiratok peremtorius hatálylyal s lekötöttséggel periratokká alakitassanak, mi pedig a közvetlenség természetével már össze nem férhet. A hiányok a franczia előiratozásban kétségbevonhatlanok. A mozoghatás s az előiratok feletti rendelkezhetés szabadságának azon foka, melyben ott az ügyvédek részesülnek, épen oly kevéssé felel meg a gyors — mint az alapos igazságszolgáltatás igényeinek. És pedig különösen az által, hogy az előiratozási határidők megtartása, vagy elhalasztása, kiterjesztése egészen az ügyvédek önkényére hagyatott, a nélkül, hogy a törvény az ellen bizonyos korlátokat emelt, s ezzel a feleket a perhuzavonás ellen biztosította volna. Egy jurista sem lehet kétségben a határidők rendkívüli jelentősége iránt, azok pontos megtartására nézve, mitől az ügyek gyors lefolyása lényegesen feltételeztetik. És a franczia törvényhozás épen ez iránt kellően gondoskodni s intézkedni elmulasztotta Nem lehet jelentékeny súlyt nem helyheztetnünk azon módra is, a mely szerint az előiratok tartalma, azok fogalmazása előállítandó; ésa mi körüli hiányok a franczia előiratozási rendszer második árny oldalát képezik. Most azonban legelőször is azon szabályait s ezekhez kapcsolt hátrányait vesszük vizsgálat alá, a melyek az előiratozási határidők szabályozására vonatkoznak. A code világos rendelete szerint, a rendes t.i. Francziaországban tartózkodókra vonatkozó megjelenési határidőt, melyet a keresetet is tartalmazó idézőlevél fejez ki, az idézés közlésétől számítandó 8 nap (törvényi kifejezés szerint: d a n s 1 a h u i t a i n e,1) a r t. 72.) képezi, mely törvényi határidőt a törvényszék elnöke csak kivételesen, nagyobb gyorsaságot igénylő esetekben rövidíthet meg (art. 72). Ezen határidő azonban csak névleg megjelenési határidő, mert valódilag az csak arra kötelezi a bepanaszlottat, hogy az alatt avoué-t válasszon magának, kit ellenfelével tudatni köteleztetik. Ezen megjelenési határidőnek nem is lehet értelme a franczia törvénykezésben, miután itt előlegesen rendesen mindig előiratozás használtatik s csak ezután következik a közvetlen tárgyalásrai megjelenés. Az idézési 8 nap után a törvény 15 ') Már maga ezen kitétel is hiányos, mert a felek nem tudhatják, hogy mely napon kötelesek megjelenni. Helyesen javította azt a genfi akkép, hogy mindig magát a napot s órát rendeli kifejeztetni. Loisur la Proced. Civ. art. 50. Ezt teszik az ujabb törvényhozások is. így a hannovéraig 184. napi határidőt (da ns la qu i nz a i n e) tűzött ki panaszlottnak arra, hogy védelmét (ses defenses) a panaszos ellenfelével közölje (art. 77.) és ezután egy uj törvényi határidő következik 8 napra (dans la huitaine), mely alatt a panaszos feleletét a védelemre közölteti a panaszlottal (art. 78.) És ezen határidők meg nem tartásához a törvény csak azon jogi következményt csatolta, hogy panaszlott védelmét 15 nap alatt be nem adván, megengedi e tik, hogy panaszos tárgyalási határidőt kérhessen (79 art.) különben pedig az elősorolt törvényi határidők lefolytával megengedi2) a törvény, hogy a leggyorsabb fél tárgyalási napot (art. 80.) szorgalmazhasson. — Ellenőrködésről ezen határidők megtartása iránt szó sincs; mert az iratok kizárólag a procuratorok között forogván, a bíróság, illetőleg elnök elébe nem is kerülnek, ki az ellenőrködést érvényesíthetné. Ennek folytán a franczia perrend szerint maga a törvény jelülte ki nemcsak a (különben csak névszerinti) megjelenési napot, hanem az összes előiratozási határidőket is; a bíróság maga, ezen kijelölésre semmi befolyással sem bir; és a mi legfontosabb, ezen határidők elmulasztásához a törvény csak azon következményt csatolja, hogy akkor az illető ellenfél tárgyalási határnapot kérhessen, tehát csak megengedi, de nem kötelezi, nem parancsolja, hogy ily határnap követeltessék; tehát annak eszközlésbe vételét a franczia törvény egészen a magán felek tetszésére, önkényére hagyta, mi soha sem zárja ki, hogy az elhagyatathassék, vagy hogy bármily hosszas idő lefolytával érvényesítethessék. És innen keletkeznek a franczia törvénykezési rendszernek legkirívóbb hiányai, ugyanazon kinövései, melyek előiratozási rendszere elleni panaszok s vádak alapjaiul szolgálnak; de a melyek azután átalában a közvetlenség és arra fektetett előiratozási rendszer megtámadására is felhasználtatnak. Utóbbit ugyan vissza kell utasítanunk, mit később igazolandunk; de az első vádtárgyat kénytelenek vagyunk elismerni. Már maga ugyanis az hátrányosnak bizonyult be a franczia rendszerben, hogy az előiratozási határidőket egyedül magaa törvény — tehát elvont, a concrét esetekre nem alkalmaztatható szabályok szerint — tűzi ki; miből szükségkép következik az, hogy a határidők meghatározásánál a peres ügyek egyéni körülményei, sajátságos viszonyaik, melyek esetenként oly sokfélék lehetnek, és a melyek különbféleségéhez képest a határidőt rövidebbre vagy hoszabbra kellene szabni, 2) La partié la plus diligente p o u r r a poursuivre, l'audience sur un simple acte d'avoué a avoué, pourra mérne le demandeur poursuivre 1' audience aprés la signification des defenses et sans y répondre Code de Proced. Civ. art. 80. Tehát csak pourra kitétellel él. így az előiratok közlésénél is nem rendeli: Sera t e n u de signifier ses defenses, vagy sa reponse; hanem csak :fera signifier ses defenses sat. (art. 77. 78.) 20