Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 19. szám

74 És ezen az előiratozás rendszerére vonatkozó vádak igazolásául a franczia jogéletre hivatkoznak, melynek tapasztalatai — kiterjedve a jelen időkig — arra kétségtelenül bő anyagot s elégséges támpontot nyújtanak. Azért is mind Bel 1 ot, mind Feuerbach ebbeli, a fenti jegyzékben idézett megtámadásaik s kifogásaiknak forrásául s alapjául csakugyan a franczia előiratozási rendszer s ennek adatai szolgáltak. Elsőbbségi zálogper. (Folytatás). Külley Ede váltótürvszéki ülnök úrtól. Folyamodó igénye, mint álliták alperesek, az elősorolt szerződési kellékek nélkül szűkölködik. Hiányzik ugyanis itt az átruházásra és átvételre való nyilatkozat szintúgy, mint a tettleges átadás és átvétel, mik, hogy valóban megtörténtek volna, alperesek tagadása ellenében felp. által mivel sem igazoltatott. Hogy sem a szerződés, sem az átadás mog nem történt, kitűnik abból, hogy az igénybe vett lOOOfrtos kötelezvénv felperes birtokában soha sem volt, mert 1864. aug. 23-káig az a zálogháznál őriztetett, később pedig a zálogházi igazgató által Linka Károlynak kiadatott, kinek kezei közt jelenleg is létezik, mint ez Linka Károlynak 1. sz. a. ide mellékelt hason keresetéből kitűnik, mely mellett kérdéses 1000 frtos kötelezvény Linka által eredetben felmutattatott. De a 100 frtos kötvény is felp. birtokában soha sem volt, és jelenleg sincs, különben kötelességéhez képest azt keresete mellett bizonyosan felmutatta, és azon puszta állítással, hogy birtokában van, be nem érte volna. Feltűnően nevetséges azon felperesi költemény, mely szerint Gruber József az egyik 1000 frtról szóló kötelezvényt kézi zálogul olykép adta volna át, hogy az egyúttal Linka Károlynak 450 frtnyi követelése biztosítására szolgálván, általuk közösen birassék. Az ily közös birtok ingóságoknál már magában képtelenség, mert az ingó dolog egyszerre csak egy physicai személy kezénél lehet, és azt egy és ugyanazon időben egy másik személy nem birhatja. Felp. még arra is látszik súlyt fektetni, hogy az állitólagos elzálogosítás a zálogházi tőkékkönyvében 1864. aug. 23-án feljegyeztetett. Ezen feljegyzésnek megtörténtét mellékesen tagadván, kérdik alperesek, váljon, ha ilyen feljegyzés valóban meg is történt volna, az bírói zálogjogukat legkevésbé csorbithatná-e? Ugyan ki, és miféle birói meghagyás folytán tehetett a zálogházi főkönyvben oly feljegyzést , mely minden birói letiltás ellenében érvénynyel birjon? A zálogházi igazgató ? Váljon hol szerezte a zálogházi igazgató a ha talmat, hogy a zálogházi hivatal személyzetének magán jogviszonyaiban intézkedhessék, határozatokat hozhasson , azokat végrehajthassa, a személyzet magángegenüber, aus welcher herausfinden mag, was eingestanden, was abgeláugnet sei; das übrige besteht aus weitausholenden, mit Citaten beladenen Rechtsausführungen, welche gar nicht zur Instruotion der Sache gehören. Um die Erörterungen d. Informations-schriften kümmert sich der Atlvocat nieraals ; er weis das sie nur da stehen, ura die Bogén mit Buchstaben und die Beutel des Anwalts mit Frankén zu füllen." Betrachtungen überdie öffentlichkeit u. Mündlichkeit d. G e - ] richtspflege. Feuerbach. 1825 II. B. pag.264. vagyonára zálogjogi előjegyzéseket eszközölhessen, és az ekkép általa megállapított sorrend szerint a hitelezőket kielégíthesse, s mindezt bíróilag elrendelt és foganatosított végrehajtások rovására? Ha a zálogházi igazgató magát mindezekre feljogosítva érzi, valóban csudálni lehet, hogy Gruber József cautiójából azon hitelezőket, kiknek javára ő a főkönyvben bejegyzéseket tett, alpereseknek később szerzett birói zálogjoguk figyelembe vétele nélkül kielégíteni mégis vonakodott. Azon körülmény, hogy a zálogházi igazgató felperes iránti kedvezésből Gruber Józsefnek valamelyik biztosítéki kötvényét felperesnek kiadni jónak látta, felp. javára és alperesek kárára, kik nem is a kötvényekre, hanem magára a biztositéki összegre vezették a végrehajtást, annyival kevésbé szolgálhat, mert felp. a cautionalis kötelezvényt nem magától Gruber Józseftől, hanem a kiadásra fel nem jogosított zálogházi igazgatótól vette át, ha az egyátalán kezénél van, mi tagadtatik. Végül megjegyzik alperesek, hogy az igényelt zálogelsőbbség a 125 frtnyi váltókövetelésre nézve sem állapitható meg, mert ha Gruber Józsefnek valamelyik biztositéki kötvénye jelenleg valósággal felp<-res birtokában volna is, ez — miként kimutattatott, felp. kezéhez csakis a zálogházi igazgató törvényellenes eljárása következtében, alperesek birói zálogjoguk meghiúsítása czéljából, és igy törvényesen tiltott uton kerülvén, abból felp. magát alperesek zálogelsőbbségi joguk mellőzésével ki nem elégítheti. Mindezeknél fogva 1-ső és 2-od r. alperesek felperest kérelmétől elmozdittatni, és az okozott perköltségekben elmarasztaltatni kérik. Harmad r. alp. Mayer Ferencz ezen ellenbeszédhez egész terjedelmében egyszerűen csatlakozott. Pauler Gy u la ü gyvé d u r által képviselt felperes válasza következő: A hagyatékot nem volt szükséges jelen perbe idézni, mert itt nem az a kérdés, váljon az örökösöknek az A. B. ésC. alatti kötelezvények ellen nincs-e kifogásuk, váljon kötelesek-e ők azokat beváltani,— mire nézve a kir. váltótörvszék nem is illetékes — hanem az, váljon a kérdéses 1000 frtos és 100 frtos biztositéki kötvényekre nézve felperesnek zálogjoga előbbre való-e, mint az alpereseké? A hozandó végzés semmikép sem fog a hagyatéknak praejudicalni, mert az csak az elsőbbség felett fog határozni, nem pedig bárkit is fizetésre szoritani. E mellett a hagyaték megteheti a valódiság elleni kifogásait, mely esetben felperesnek természetesen rendes per utján kellend jogát érvényesíteni. Nem tartozik tehát az ügy érdeméhez, mit alperesek az A. B. és C. alatti kötelezvényekre nézve felhoznak. Okoskodásuk, ugy látszik, azon eléggé homályos felfogásból származik, hogy zálogjog csak érvényes követelésen alapulhat, minélfogva a követelés valódiságát tagadják, feledvén azt, hogy felperesnek csak az elzálogosítás factumát kell igazolnia. Hogy annak alapja érvénytelen, ezt, ha ennek vitatása általában ide tartoznék, alpereseknek kellene kimutatniok, mert a vélelem a birtoklás jóhiszeműsége mellett van, és ki a jogalap hiányát állítja, tartozik azt bebizonyítani. Szükség esetére azonban a tagadott valódiság bebizonyítására ajánlkozván, Gruber József aláírására nézve szakértőket, annak igazolására pedig, hogy Gruber József a kérdéses kötelezőket elismerte, és hogy azok biztosítására neki a kérdéses két biztositéki kötvényt elzálogosította, Dolanszky Ferencz, Starczer Antal és Linka I Károlyt kéri tanukul kihallgattatni. Különben a lényeges kérdés jelen ügyben csak az.