Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 18. szám

Iliin érvényesíteni törekszenek, ama szabályt mindenütt elvetették; megengedve szabadon mind az előiratokban elmulasztott védelmek pótlását, mind az újításokat.4) És ez az anyagi jog érvényesítésének is jobban megfelel; miután az ellenkező szabály sokszor igazságtalan határozatokra vezethet; tekintve, mikép nem egyszer a pauaszlott csak később, utólagosan jön oly tények, bizonyok nyomára, melyek védelmének ujabb támpontjaiul szolgálhatnak ; de sokszor oly alaptalannak is mutatkozhat a kereset, mikép panaszlott, az előirati költségek elkerülhetése végett, elégségesnek véli védelmét a szóbeli tárgyalásra hagyni s kifogásait ott előadni.J) Es ha azután mégis ezen jogos pótvédelmétöl a közvetlen tárgyalásnál megfosztatik, az csak a jog s igazság rovására történhet. Ezen általunk hibáztatott előiratozási rendszerben az J e 1 ő i r a t o z á s i h a t á r i d ő k sem tekintetnek és szabályoztatnak oly szempontból, melyet a közvetlenség rendszere igényel. Az előiratozás azon rendszere ugyanis, mely az előiratok lekötöttségén, bírói vezetésén alapszik, már ezen természeténél fogva, az előirati határidők lekötöttségét s változhatlanságát is vonja maga után. Abban mint az előiratok valódi — a régi írásbeliség szellemébeni — . periratokat képeznek; ugy ott a határidők is ily jellegű • perbeli határidőkké alakulnak. Ez pedig a szóbeliség szellemével s érdekeivel össze nem egyezhető; miután az a felek szabad mozgását, azok szabad rendelkezési jogát feltételezi, melynél fogva az előirati határidőkről is szabadon intézkedhessenek, azokat megváltoztathassák, vagy *) így a f r a n c z i a, igy agenfi Code, mely utóbbi mint az első is — azon esetben, ha az előirati mulasztások s későbbi újítások ujabb határidőket, tárgyalásokat tennének szükségesekké, a mulasztó félre csak azok költségei viselésének terhét rójja. — Exposé des Motifs. pag. 88. — így ahannovérai (§. 155.), melynek indokaiban helyesen mondatik : ,Es kommt insbesondere in Betracht, das die das schriftliche, die mündliche Verhandlung vorbereitende Vorbringen betreffende Saumnis für die Sache selbst keine Nachtheile mit sich führt, so das alsó z. B. der Beklagte die Einrede der Zahlung in d Verhandlungs termine vorbringen kann, obwohl er derselben in dem den Klüger zugestellten Gegenantrágen nicht Erwahnung that. Regierungs Motivez. §. 155.— Hasonlóan az uj bajor t e r v (a r t. 227.) 5) Azért helyesen indokolja azt a bajor Codex-tery következőleg : ,Die Nachtheile versaumter Procesfristen treten regeimásig ohne Androhung ein, und ohne das es dazu einer Ungehorsamsbeschuldigung bedarf- Für die Gesetzgebung hat die Materié des Ungehorsams u. seiner Folgen aus dem Grundé eigenthümliche Schwierigkeiten, weil dieVerzögerungderVertheidigung des Beklagten nioht irnmer aus bősem Willen, oderschuIdhafterSaumseligkeithervorgeht, vielmehrsehroftauchaufirgend einer legitimen Verhinderung beruht, oder auf Nachlássigkeit des Vertreters, die billigerweise nicht sofőrt mit dem unwiderbringlichen Verluste wohlbegründeter Rechte der Partei geahndet werden kann. — Motivezu dem Entwurfe einer Processordnungpag. 598. Es ezzel következetesen a bajor terv is a mulasztások következményéül csak az az által okozott költség viselését alapította meg: ,Solche Vorbereitung — mondván — ist wech9elseitig Pflicht der Partéién, und es rechtfertigt sich vollkomraen, die Ihrer Verpflichtung nicht nachkommende Partei für daraus cntstehende Kosten und Nachtheile haftbar zu machen. Weiter aber und bis zur Verhángung von Práklusiv folgen konnte, ohne dasPrincip zu verlassen nichtgegangen werden.' . Motivezud Entwurfepag. 550. rövidíthessék, vagy el is hagyhassák.0) Ez a közvetlenség követelménye, — mert az előiratozás a bíróságot, annak bíráskodási működését nem illetvén, hanem csak a felek viszonos felvilágosítására, tájékozására, szóval kizárólag az ő saját hasznukra szolgálván; reájokiskell bízni, hogy azt saját érdekeik szerint használhassák, tehát változtathassák is. — Azért helyesnek találjuk, hogy némely ujabb törvényhozások ezt szabatosabban s világosan ki is fejezik,") ezen határidőket mint olyakat jeüegezvén, melyek csak az előiratozás gyorsítására, előmozdítására szolgálnak. Hétszemélyes táblai határozat az Ksztcrházy-féle hitbizományi ügyben. Azon kérdést, váljon az 1862. oct. 9-én kelt királyi leirat előtt hitbizományi javakra nézve kötött szerződés az említett kir. leirat hatálya alatti illőben betábláztathatik-e, s mely kérdést lapunk f. é. 7. számában igenlőleg Elischer Boldizsár ügyvéd ur tette értekezése tárgyául s Németh Samu ügyvéd ur (lapunk f. é. 9. számban) ellenészrevételekkel fogadta, a főmlt. Hétszem. tábla f. é. febr. 20-án tartott ülésében utóbbi értelemben akkint döntötte el, (19630. sz. a.), hogy a kir. tábla végzését (1. lapunk f. é. 7. számát) annak indokaiból helybenhagyta, s igy az első bíróságnak a betáblázást megengedő végzése megváltoztatása mellett, a gondnokokat meghallgattatni rendelte. Elsőbbségi zálogper. Külley Ede váltótörvszéki ülnök úrtól. A hitelező biztosításának egyik gyakori neme az úgynevezett kézi zálog, midőn t. i. az adós oly ingó tárgyakat bocsát hitelezője birtokába követelése biztosításául, melyekből a hitelező magát azon esetben, ha az adós kötelezestségének annak idejében eleget nem tesz, kielégítheti. A kézi zálog főkelléke az átadásban fekszik, melynek oly ingóknál, melyek tettleg kézről kézre át nem adathatnak, legalább jelképileg kell megtörténnie. Eddigi törvényeink fájdalom! nem oly rendezettek, hogy a zálogjogról általában s különösen a kézi zálogról °) Azért helyesen fejtegetik azt azuj bajorCodexterv indokai, mondván : ,Das fre'ie Verfügungsrecht der Partéién mus volle Anerkennung und Geltung finden. Den Partéién bleibt die Betreibung der Sache anheim gégében, soweit nicht besondere Rücksichten (melyekről alább szólni fogunk) die Dazwischenkunft des Richters erfordern. Als Herren des Processes kann den Partéién nicht versagt werden, die Processfristen in beiderseitiger Uebereinkunft nach ihrem besonderen Bedürfnisse zu regein.' Motive zu dem Entwurfe. pag. 553 — 555. 7) Igy azuj Porosz codex terv indokaiban kifejeztetik : ,In dem cinen wie in dem anderen Falle mus dem Gegner zur Vorbereitung jener Antwort eine Zeit gelassen werden. Jene Fristen sind deshalb nicht sowohl Schriftwechsel Fristen, wie die, blos dem Processstadium nach áhnlichen, ihrer inneren Bedeutung nach ganz verschideuen Fristen des gémein rechtlichen Processes, als vielmehr in erster Reihe: Betreibungsfristen, die verstrichen seia müssen, bevor eine Ladung zur mündlichen Verhandlung erfolgen darf, wiewohl sie in zweiter Reihe dazu dienen, die erheblichen Thatsachen, worauf die Partéién sich bei der mündlichen Verhandlung bestehen werden. dem Gegner auser gerichtlich vorher an zukündigen. (M o t i v e pag. 64.)