Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 17. szám

66 szeivé váltak, s igy a szóbeliség lényegét levetkőzve jóformán írásbeliséggé alakul. Innen van, mikép ily rendszert követő codiflcatiók, az előiratoknak tulajdonított nagy befolyást félre nem ismerhetve, nem találták mellőzhetőuek többé azt sem, hogy az előiratozás után referens alkalmaztassák,-") ki a törvény által, a közvetlenség elvének félreismerésével, a bíráskodás egyik alkatrészévé emelt előiratokat áttanulmányozza, s azokból a közvetlen tárgyalásnál előadást tartson. És ezzel az előadói rendszernek ismeretes kinövései s hiányai átvétetnek, melyek különösen az előadás egyoldalúságában, elfogultságában s félszegségeiben nyilvánulnak.'') De ezen intézkedésekkel a törvénykezési gyorsaság is sokat veszt; mert az emiitett bírói intézkedések s ezek szerinti kiadványozások tetemes időbe kerülnek. —Azért nemcsak az helytelen, ha a bíróságnak az előiratok tartalmára közvetlen befolyás nyujtatik ; de még magában az is roszallandó, ha az előiratok közlésénél maga a bíróság lép fel közvetítőül. Legczélszerübb mindenesetre, hogy az előiratok a bíróság vizsgálatán s intézkedésén kivül essenek; hogy közöltetésük magokra a felekre bagyatassék; hogy ezek legfeljebb a huissiért - végrehajtót — vehessék arra igénybe, de legjobb, hogy az ügyvédek magok közt magánúton is teljesíthessék a közöltetést; miután ez nemcsak leggyorsabb, hanem legkevesb költséggel is jár.1) 3) így a Meiningeni Codex szerint art. 125. igy a z ürichi, s szászországi, Weimar-Koburgi. A franczia referensek használata külön kivételes intézményt képez, mely különböző a német referádától. Később megismertetjük c) Alaposan fejtegetik ezen hiányokat a porosz Codexter v indokai: „Nur der Referent, alsó nioht die übrigen Mitglieder d. Gerichts nehmen von dem Inhalt der Aktén unmittelbar Kentnis. Die übrigen werden auf die Anhörung des Referats beschrankt, dessen Volstandigkeit und Treue nur auf den einseitigen Urtheil des Referenten beruhen. Der Referent erlangt auf die Beurtheilung d. Falles einem überwiegenden Einflus. —Der Bericht d. Referenten wird hiernach immer die Hauptsache bleiben sat. sat. Motivepag. 7. — A fr. Codeaz előadókat (d e I i b é r é sur Rapport) kivételesen némely esetekre megtartotta. A genfi azonban végkép kizárta (a r t. 95) helyesen mondván az indokok : „Nous avons estimé leurs fonctions inutiles en audiénce publique désque leurs rapport nepouvait étre ni discuté, ni Contrőlé, et dangereuses dans la chambre de délibération, par 1' influence qu' elles donnaient á un seul Juge. Exposé des motifs p a g. 88. 7) Franczia országban az előiratok (actes d' avoué á avoué) felekkel való közlése a huissiérek kizárólagos joga, mi mintegy jutalmul a törvszéknek tett ingyen szolgálataikért ruháziatott reájok (1807.156.cz. 1813. törv. 24. cz.) Genfben azok a fr. jog uralma alattB e 11 o t tanúságaként — a földnépének csapásaivá váltak, azt nagyobb kereset nyerhetés végett perlekedésre tüzelvén.— A genfi perrend tehát megengedi (art. 82), hogy az ügyvédek az előiratokat magok egymással közölhessék. Erre Bellot a törvény indokaiban helyesen jegyzi meg : „Le mode de communication des piéces — n*est ni moitis simple ni moins promt." Exposé desMotifa. p a g. 7 9. És azért hozzá tehetni, hogy legolcsóbb is- — Amint ez a hannoverai Codex indokaiban világosan érintetik is, mely az ügyvédek által vevény melletti kézbesitetést megengedvén (§. 133) indokolásában azt is felhozza : Diese Vorschrift — der Behandigung von Anwalt zu Anwalt — ist unbedenklich, und kann im einzelnen FMle zu erheblicher Konténer- j Jogeset. Zálogváltási perben, a zálogbirtokosok által perbeszédüeg megtagadott, s annálfogva jogerejü birói Ítélet által is nem létezőnek kijelentett zálogszerzödvény szolgálhat-e később ugyanazon tárgyra nézve érvényes bizonyítékul ? (Ve?e). Közli: U j szászy József ügyvéd ur. Az ujabb — ügyvédvétség s uj bizonyok alapján— a zálogtartók által megindított perben Haller E. ellenbeszédet adott be, melyben kifejti, hogy az újító fél nagyon is erős fába vágta fejszéjét akkor, midőn mind a záloglevél közlési, mind a zálogváltási pernek, mind végre a számolási kereset meg nem kezdésének hibáit egyszerre akarja helyre ütni jelen uj perben. S mind ez törvényi lehetlenség is. Ugyanis mi a záloglevél nem közlésére vonatkozó ügyvédvétséget illeti, ujitók ama perben 1856. jul. 15-én már kezeikhez vették az ítéletet, s ennek folytán 1856. aug. 25-én már esküért is folyamodtak. S mégis ezen, a záloglevél nem létezését jogérvényesen kimondó Ítélet ellen a prtás 361. §-hoz ké pest, nemhogy 90 nap, de több mint 3 teljes év alatt sem használták az ügyvédvétség alapjáni visszahelyezést. Hogy tehát jogilag záloglevél nem létezik, már rég itélvény. Mihelyt pedig a lényeges alap az újított kereset elől elvonatik: azonnal összekell annak roskadnia. — Ezen kivül késedelemben forog ujitó fél a zálogváltási pert illetőleg is ügyvédvétségi jogorvoslatával; mert a végérvényes ítélet 1860. jun. 4-én kézbesittetett neki; jelen uj keresetet pedig 90 napnál sokkal későbben, jelesen 1860. decz 17-én indította meg, s épen nem igazolta, hogy az Ítélet megtudása után 90 nap alatt történt az uj perindítás. A felhozott D-től S. betűig terjedő okiratoknak, mint uj bizonyítékoknak sem lehet e perben helyök, mert azok valótlanok, s nincs hitelesen kimutatva róluk, hogy a korábbi tárgyalás alatt fői nem találtathattak. E mellékletek közül az I. alatti 150 frt állítólagos auctióról szóló iratra megjegyzi újított fél. hogy ez már az előbb indított bevárási perben is szerepelvén, a prtás 127. és 128. §§-ai értelmében tett észrevételeket arra itt is érvényesiti; s különösen kiemeli, mikép újítóknak a zálogváltási perben keletkezett végitélet 1860. jun. 4-én kézbesittetvén, ők — a válaszban olvasható saját beismerésök szerint — 30 nap azaz 1860. jul. 5-én már kivették ezen féltől a 150frtról szóló felfizetési levelet és azért vált feleslegessé 30 nap alatt beadni számolási keresetlevelöket. Önként beismerik tehát, hogy a vesztes ítéletről jun. 5-éu már tudtak, s igy 90 nap alatt nem történt meg (decz. 17.)- az ügyvédvétség alapjáni föllépés. Kiemeli ujitott fél mindenek felett azt is, hogy ugyanazon fél ellen, ugyanazon tárgy felett, ugyanazon bíróság előtt, ugyanazon okiratok alapján (záloglevél és 150 frtos auctionalis) vakmerő konokság és patvarság nélkül perelni nem lehet. Ezek folytán 1863. febr. 21-én 63. sz. a. a kalocsai megyei törvényszék következőleg határozott: „Felperesek keresetükkel elutasittatnak, s kötelesek alperesi 47 frtra mérsékelt ügyvédi dijakat 14 nap alatt alperesi sparung dienen. — Regierungs M o t i v e z. §• 118—133.— Utóbbiakat követi a bajor Codex terv (art. 178.) Porosz perrend-terv (§ 174. 175.) Utóbbi indokaiban megemlitetik, mikép ezen kézbesitési mód a rajnai részeken régóta igen czélszerünek nyilvánult és szinte arra hivatkozik, hogy: ,Ihre Zulassung wird eine erhebliche Verminderung d. Proceskosten zur Folge habén.' Motive p a g- 43.