Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 17. szám

Pest, I8«G. kvdd:febr. 27. 17. szám. Nyolezadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, T;«rt*l<>m : Szóbeliség s nyilvánosság:. XII. — Jogeset. (Vége.) — Kur. Ítéletek. — Hivatalos tudniv. Szóbeliség s nyilvánosság. A polgárjogi törvénykezésben. XII. Az eloiratozásnak legjelentékenyebb részét az előiratok, u. n. iratváltások képezik, melyek a keresetlevél közlése után a szóbeli tárgyalást megelőzik ; és pedig nemcsak nagyobb terjedelmüknél fogva, hanem azért is, mivel azok a peres felek jogállapotjának, viszonyaiknak ismertetésével legtöbbet foglalkoznak. Épen azért azokban legtöbb alkalom is nyilik, az írásbeliség szellemének visszacsempészésére, a szóbeliség hivatásának meghiúsítására, a közvetlenség rendszerének kijátszására. Ezek ellen kell tehát minden codificatiónak biztosítékokról gondoskodni az előiratozás elveinek s gyakorlati szabályainak felállításánál; tekintet nélkül, akár az előiratozás, mint Francziaországban s a legtöbb német államban, rendesen minden ügyben közvetlenül mindjárt a kereset közlese után történjék; akár pedig a kereset után rendesen szóbeli tárgyalás, s csak ezután rendeltessék el az előiratozás, mint Genfben, Hannovérában, Brémában sat. Az előiratozás szabályozásában, mint már többször említettük, irány elvekül kell szolgálni az ítélethozatal alaposságának, és a közvetlenség érdekei biztosításának Ezen alapelvek keresztülvitele azonban, hogy mindkét iránynak elég tétessék, nem csekély nehézségekkel jár. Az alaposság az előiratok tartalmának pontos s kimerítő meghatározását igényeli, de a nélkül, hogy mégis az előiratok periratokká alakuljanak. A közvetlenség elve pedig meg nem engedi a bíróság tény leges beavatkozását, bírói vezetését,1) de igényeli mégis a biróság felügyeletét, kellő ellenőrködését.2) Az ujabbkori codificatiók tévedései leginkább e kettős természetű érdekek ki nem egyenlítésében, azok kellő öszhangzásba hozatalának elmulasztásában állanak. Vagy mereven ragaszkodnak a közvetlenség elveinek alkalmazásához, mellőzve igy a többi felügyeleti, szabályozási biztosítékokat; vagy ellenkezőleg utóbbi biztosítékoknak J) Mert mint egy jeles német jogtudós mondja : Rin schriftliches von d. Gerichten geleitetes Vorverfahren gefáhrdet die Vortheile d. Mündlichkeit und führt dazu das in den meisten Fáilen der mündliche Vortrag rein illusorisch und zur reinen Förmlichkeit berabsinken wird, welche die Partéién ermüdet und d. Richter langweilt" Dernburg: Abhandlungen aus d deutschen Processrecht. pag. 312. 2) „Wir glauben, das es zum Wohle der streitenden Theile ausschlagt, die Anwülte hier (az iratváltásoknál), wo ihren die Sacbe überlassen wenlen mus, unter einer geriehtlicber Aufsicbt zu habén. Das diese Tbátigkeit des Gerichts aber einzig ges-iháftlicher Natúr bleiben soll, darüber ist von keiner Seite Zweifel." A. Nissen prof. in Leipzig: Der Entwurf einer deutschen Civ Process-ordnung in Vergleichung mit der sáchsischen. Leipzig 1864 S. 81. nyújtanak tulnyomóságot, s ezzel a közvetlenség érdekeit mellőzték. Utóbbi tekintetben, állítólag az itélethozatali alaposság érdekében, némely törvényhozások, különösen Németországban azon szabályt alapították meg, hogy az előiratok a törvényszékhez beadandók, az által felettük végzés hozatandó, s az ellenféllel válaszadásul csak azután közlendő legyen. Ez szerint minden előirat előlegesen a bírósággal közöltetik, s minden iratváltás felett bírósági határozat keletkezik. És ily törvénykezési rendszerekben a bíróságok még arra is felszoktak jogosítva lenni, hogy az előiratokat már ekkor vizsgálat alá vehessék, s azokat, ha hiányosak, vissza is utasíthassák.3) Már ebből is, első pillanatra eléggé kitűnhet, ily codificatióknál, mily érvényre emelkedhet a közvetlenség keresztülvitele. Kitűnik ez különösen ezen rendszer jogi természetének s kifolyásainak vizsgálatából. Annak irányául s lényegéül ugyanis az szolgál, hogy az előiratok tartalma jogilag állandósitassék, s állandó alapokra fektettessék. És ennek következése, mikép ily rendszerekben az előiratok tartalmának a szóbeli tárgyalásnál! megváltoztatása kizár atik. Egyszerű javítások, kiigazítások, felvilágosítások, mint a keresetleveleknél, ugy itt is megengedtetnek; de a lényeges előadás tényeinek változtatása nincs megengedve.*) És mindezek jogi következése, hogy ily rendszerekben az előiratok többé nem előkészítési, hanem valódi periratok. Ez által pedig a közvetlenség természete gyökeres átalakulást nyer, mert ez uton az megszűnik az eljárás s ügy eldöntés egyedüli alapja lenni. Az 'előiratok a biróság ismeretére jutnak, s az befolyásuk alul többé a szóbeli tárgyalás alatt sem vonhatja ki magát. Az előiratok meg nem változtathatók a szóbeli tárgyalásnál, tehát a szóbeli előadások tartalmára szükségképi befolyást gyakorlanak. Szóval, az előiratok a tárgyalás kiegészítő ró3) így az oldenburgi perrend, melyben rendeltetik : Alle Antrage sind bei dem Gerichte zu erheben(art. 74.) Die Processleitung verbleibt dem Gerichte (Motive Alig.) Schriften derén Abfassung d. gesetzlichen Vorschriften nicht entspricht, kann das Gericht ohne Mittheilung an den Gegner, zurückweisen. Anwalts ord §.4. — Es a biróság határoz a felett is, hogy alperes védelme további (replika, duplika) iratváltások végett az ellenféllel közöltessék-e vagy nem (a rt. 221.). Ily birói vezetést alapított meg a szász Codex (§. 567.), badeni (art. XVII), braunschweigi 1860-i Codex mint a Z ü r i c hi is (§ 202), mely a hiányokért még birságokat is rendel vétetni. 4) Mig tehát a bajor Codex terv, mely a birói vezetést elvetette, kimondja (art. 227), hogy az előiratok tartalma a szóbeli előadásokra semmi korlátoló befolyással sincs; addig az oldenburgi az előiratok változtatását kizárja (art. 106), valamint a badeni, z ü r i c h i is. 17