Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 16. szám

Pest, ISf)6. péntek febr. 23. Ifi. szám. iXyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tnrtnlom : Szóbeliség- S nyilvánosság. XI. — Jogeset. — Kur. Ítéletek. — Hivatalos tudniv. Szóbeliség s nyilvánosság. A polgárjogi törvénykezésben. XI Azo>! kellékek, hogy a keresetlevél önállóan ala­kitassék, s hogy szerkesztése ügyvédekre biz-itassék, szük­séges feltételek a szóbeliségi rendszer tokéletesb kifejlő­désére. Azon egyedül helyes szabályok tehetik leheiővé különösen azt, hogy a mire igen nagy szükség van, a ke­resetlevelek tartalma szigorúbban, pontosabban megala­pitathassék, mint azt a franczia rendszerben feltalál­hatni.1) A keresetlevelet különösen a szóbeliség rendsze­rében, mely r. i. az iratozásnak s a viszonyok iratokbani megismertetésének sokkal szűkebb tért enged mint az Írás­beli rendszer, kielégitő tartalommal ellátni, kiváló szük­séget képez; már azértis, mivel e nélkül a panaszlott fél jogbíztossága koczkáztatva lehetne Az ugyanis az előira­tozás nélküli eljárásban az egyedüli — eidirátok mellett pedig a legelső s legfőbb okmányt képezi, melyből a pa­naszlott ismeretére juthat azon okoknak s tényeknek, me­lyeken magánjogi megtámadtatása alapszik ; a melyből tájékozhatja magát a/on állás iránt, melyet ellenfele irá­nyában legczélszerübben elfoglalhatand, s azon eszközök iránt, melyekre védelmét s ezzel jogbiztosságát alapit­hatja. Köztapasztalat, mikép a keresetjognak a keresetle­vélben! alapos kimutatása, az ahhoz kötött, körülmények részletes előadása, igen sokszor alkalmul szolgál a köve­telés minden per nélküli, azonnali elismerésére, s teljesí­tésére is, a panaszlott a keresetlevél részletei által meg­győzettetvén minden ellenzéss vonakodás czéltalanságáról s sikertelenségéről. Ennélfogva szükséges, mikép a törvény világosan el­rendelje különösen, hogy a keresetlevélben röviden de kimeritően, világosan és ósszefüggöleg elöadattassanak mindazon tény körülmények, melyek a panaszos jogigé­nyének — raind a fő mind a mellék pontokat illetőleg megalapítására szolgálnak; hogy világosan kiemeltes­sék azon jogalap, melyből a követelés származtattatik; hogy a per tárgya pontosan kijelöltessék ; és az illető fe­lek s biró=ág megnevezése mellett, határozott kérelem is ben foglaltassák 2) Midőn azonban a jogbiztosság érdekében ily tartal­mat s kellékeket igényelünk a keresetlevéltől; el kell is­mernünk azt is, mikép annak kielégitő valósithatása c?ak akkor várható, ha különösen a keresetlevél szerkesztése a törvény által szakértő kezekre bizatik, azaz ha ahhoz az ügyvédek közreműködése szükségkép megkívántutik. Hogy a keresetlevélnek az ellenféllel való közölteté­sénél a bíróság teljesen ne mellőztessék, mint történik Francziaorszagban ;;i) hanem, hogy annak egy példánya a törvényszéknél (irodájában) letétessék, nem azért, hogy a törvényszék vagy elnöke legtávolabbról is annak vizs­gálatába már ekkor ereszkedjék, hanem, hogy a körül­ményekhez, az úgy viszonyaihoz mérendő tárgyalási vagy előiratozási határidő általa kitüzettethessék, egy tokéletesb rendszer érdekében czélszerünek s hasznosnak mutatkozik. Midőn azonban ez helyes s ajánlható, másrészt határ rozottan roszallandó, a törvényszéknek arra való feljogo­sítása, hogy a kereset felett, mindjárt annak beadatása után, határozatot hozzon, annak vizsgálatába ereszkedve, azt már e fokozaton el is utasíthassa, s így annak el fogadta­tása, vagy visszautasítása iránt a feleket végzésileg érte­sitethesse. Mert ez a közvetlenség elvével, melyre kell a szóbeliségnek alapitatni, legnagyobb ellentétben van. Az ugyanis már a kereseti jognak némi vizsgálatát feltéte­lezi, midőn pedig a szóbeliségi rendszer lényege azt kö­veteli, hogy az ügynek minden bírói vizsgálata egyedül J) A C o de az egész keresetlevél tartalmának szabályozását — az illetők megnevezésén kivül — két rövid sorbin merítette ki t. i. ezzel: L' exploit d' ajournement contiendra : 3 ,,L' o b j é t d e 1 a d e m a n (1 e, 1'e x p o s é nommaire des moyens1' (art. 61.) A g e n fl ezen irányt követi, hasonló rövidséggel s átalános kifejezéssel élvén. Loisur la Proeedure Civile art. 50. — Ezekkel ellentétesen a német codiíicatiók a keresetlevél tar talmáról kimeritő és részletes szabályokat alapítottak meg. z) Ezen részletes szabályokat tartalmazza a bannovérai Allgem bürgerliche Proressordnung §. 184. 0 1 d e n b u r g i: Ge­setz für das Herzogt. Oldenburg art 73. bajor Codex-terv art. 204.; Entwurfeinerallg. deutschen Civilprocessordnung SS- 132 231. Entwurf einer Processord. für Preus­sen § 296. — Igen helyesnek találjuk, hogy az idézett baj or Codex-tervben világosan K 1 a g e s c h r i f t-nek neveztetik, és hogy az illető kellékek mindjárt itt kellő összefüggésben — előz­ményekrei hivatkozás nélkül — kimeritően tartalmaztatnak ; utóbbi többeknél p. o. aközöns. németnél hiányzik, mely Codex­terv azt K 1 a g e, a hannovérai pedig Klag antrage név alatt ismerteti. 3) Gr e n f b e n is a fr. szabály érvényes; a kereset nem té­tetik le a'törvszéknél, hanem egyenesen a huissiér által közöltetik az ellenféllel; miért a megjelenési határidők minimuma a törvény által jelöltetett ki (art. 52. 53.), melyet, azonban sietős ügyeknél a biróság megrövidíthet (54). Az azonban Genfben nem oly hátrá­nyos, mert itt a keresetet rendesen minden ügyeknél egyenesen a felek tárgyalásrai megjelenése követi, s igy a csak egy határidő ki­tűzését a biróra könnyebben bizhatni; mig a netán szükségelt to­vábbi határidők az előiratozásra már a biróság által jelöltetnek ki, mely akkor már a felek megjelenése folytán a keresetről tudomás­sal bir. Mig ellenben Fr. országiján a keresetet rendesen előirato­zás követi, melynek lefolyta előtt a biróság a keresetről nem is ér­tesülhet, miért az arrai határidőket is nem az, hanem szinte a tör­vény tűzte ki. Ennek hátrányairól később leend szó. — A. han­novérai szerint a breietet szinte rendesen a tárgyalási megje­lenés követi; de a kereset eredetije mégis a törvényszéknél leteendő (§. 143.), hogy elnöke a törvényben kijelölt minimum határai közt a megjelenési határnapot kitűzze (§. 189). Es ez helyesebb is, mert az elnök, az esetenkénti körülményeket, bírósági munka felosztást tekintetbe veheti s ez szerint intézkedhetik. 16

Next

/
Thumbnails
Contents