Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 16. szám

62 a szóbeli tárgyalásnak legyen fentartva És az a kereset j elfogadhatása iránti határozatot képez; midőn pedig világos, mikép az iránt csak az ügynek a szóbeli tárgyalás utján való minden oldalróli kifejtése s alapos megismertetetése után lehet Ítélni, s ily határozat pusztán magából a kereset szövegéből alaposan épen nem hozható. Ugy, hogy ily határozathozatal, ha a törvény által megengedtetik, mindig azon esélynek van kitéve, hogy a felsőbb biróságok által, miután av, ügy kifejtetett, s tárgyaltatott, ledöntetik, mi a feleknek, a költség s idő veszteség folytán, nem csekély hátrányára szolgálatul.4) Azért is ezen szabályt nem ismerik azon codificatiók, melyek a szóbeliséget következetesen s alaposan érvényesítetik. Ezek szerint a törvényszék a szóbeli tárgyalás lefolyta előtt, nincs feljogositva a kereset vizsgálatába bocsátkozni, a felett határozatot nem is hozhat; és annak tudomására csakis vagy a közvetlen tárgyalás bejelentése alkalmával juthat, vagy a kereset benyújtásával ugyan, de csak a végett, hogy arra a tárgyalási határidőt kitűzze. És csakis ez lehet öszhangzasban a közvetlenség természetével s hivatásával.5) A. keresetlevelet még egy jogi szempontból kell vizsgálnunk, mely nem csekély befolyással van arra, hogy a szóbeliség elve az előiratozás tulnyomósága által meg ne hiusitassék, hogy abban a közvetlenség keresztülvitele biztositassék. És e jogi szempont, a keresetlevél változtathatása. — Erre nézve a tu lomány. jelen állásában, határozottan megalapította azon elvet, hogy a szóbeliség rendszereben a kereset változtathatása korlátlanul megengedendő;0) értve ez alatt, 4) Ezen kirivó hibában, még'a legújabbak közül is több N ém e t codificatiók szenvednek. így a szászországi (1864-ben), melynek 565. §. igy szól: ,,Findet das Grericht, bei welchem eine Klage angebracht worden ist, das es zustiindig, auch dieselbe thatsachlich u. rechtlich begründet ist, so fertigt es auf si aus. Er achtet es sicb nicht fur zustiindig, oder die Klage für nicht begründet, so hat es den KlSger hierüber zu bescheiden." — — Ez tehát a biróságot feljogosítja a keresetnek még a tárgyalás előtti, mind tényleges, mind jogi vizsgálatára, tehát visszautasithatására is. — így az 1864 - i b a d e n i is rendeli, hogy a kereset a törvszékhez benyujtassék s az általa megvizsgáltatassék, s ha magát illetéktelennek, vagy a keresetet alaptalannak találná, azt azonual vissza is utasíthassa. (§. 262.) Ezt követi az 1860 i oldenburgi Codex is, mely szerint a keresetlevél alperessel, ennek védelme beadhatására, csak akkor közöltetik, ha a törvényszék a keresetet elfogadta, (art. 221). Sőt Németországon kivül is, p. o. az 1844-i Zürichi törv. szinte a kereset előleges megvizsgáltatását engedi meg. (§. 202.) ') A f r a n cz i a s g e n f i Code szerint nem is vizsgálhatja a bíróság, mert ennél a kereset le nem tétetik. — Ahannovérai szerint letétetik a kereset eredetije, de csak a határidő kitüzhetése végett (Í43. 187 §§.), s a törvény indokaiban világosan mondatik: und verstehtessich ganz ohneweiteres das d emséiben (törvszéknek) j ede Sachprüfung fremd bl e i b e n m u s."— Nem enged előleges vizsgálatot még a b r a u nschweig i törv. sem ; nem az uj bajorsporosz Codex-terv sem. 6) Ez különösen a franczia jogrendszer s gyakorlat alapelve, mi a genfi, belgiumi, piemonti, hamburgi jogéletben elfogadtatott s alkalmaztatik ; minélfogva ott p. o. a megbízási kereset helyében actió negotiorum gestorum használtathatik, a szerződés betöltésére támasztott kereset a szerződés megszüntetésének kérelmével, a tulajdon szerzés bizonyos alapja egy másikkal, valamely dolog viszszaadásának keresete, kármentesítés követelésével sat. sat. váltathatik fel, a szóbeli tárgyalás befejeztéig. hogy felperes még a szóbeli tárgyalás folyamában s ennek teljes bevégeztéig is a keresetében nyilvánított kérelmeit módosíthatja, öregbitheti vagy összébb szoríthatja; azokat ujabb eszközökkel támogathatja; mellettök ujabb ténykörülményeket hozhat fel; a keresetben tartalmazott, jogviszonyból folyó minden jogosultságokat érvényesíthet, ha azok a keresetlevélben nem emiitettek is, és pedig ugy, hogy a kereset más, ujabb nemére való át menetel sem szolgáljon gátul ; annál inkább a keresetlevél kitételeit pontosabban meghatározhatja, kiigazíthatja, felvilágosíthatja. Ezen változtatási jog a közvetlenség lényeges kellékének, hol az alkalma /.tátik, szükségképi kifolyásául tekintetik. Mert a keresetlevél a szóbeli rendszerben nem képez, mint az Írásbeliségben periratot, mely ott a feleket lekötelezi s a biróság szabad kezeit is megköti; hanem csak egy oly okiratot, mely egyedül a felek használatára szolgál, mint más előiratok. A kere-etlevél szóbeliségnél sem több, sem kevesebb, mint az előiratok egyik alkatrésze, mely egyedül a perlekedő felek előkészítésére, felvilágosításává szolgál, líz szerint a keresetlevél is a szóbeli tárgyalás túlnyomó uralmának van alárendelve akkép, hogy az itt előadottak határoznak a keresetlevél előadásai irányában is; miből utóbbi megváltoztathatása magától következik. Mert különben — t. i. ha a keresetlevél tartalmának a szóbeli tárgyalás előadásai felett is érvény adatnék, azaz ha utóbbi alatt a keresetlevél meg nem változtattathatnék, akkor nem maradna többé érvényben a közvetlenség azon alap elve, mely szerint az ügy eldöntése egyedül a szóbeli, közvetlen előadások alapján eszközlendő; tehát ezzel maga a közvetlenség elve s lényege lenne megsemmisítve. Mivel a keresetlevél csak az előiratok egyik részének tekintendő; ezeknél pedig1 a viszonos jogok érdekében, kérdés csak aziránt lehet, hogy a bepanaszlott fél jogvédelme biztosítva van-e; következik, mikép a keresetlevél változtatásánál is csak az szükségeltetik, hogy az által az ellenfél védelme meg ne gátoltassék. És erre nézve elégséges biztosíték, ha alperesnek, az ujabb tények ellenébeni védelmére ujabb eszközök használata megengedtetik, ha arra ujabb határidők igénybe vehetők; értve természetesen, hogy felperes azaz által okozott költségeket viselni tartozik. Ezen a közvetlenség elve által szükségkép igényelte elvek a német codificatiókban érvényre még nem emelkedhettek — leginkább a keresetlevél természetének itteni hibás magyarázata folytán.7) — Magában a hanno v é r a i perrendben, mint szinte egyik kirivó hiány emelendő ki, mikép a korlátlan változtatást nem ismeri,8) 7) „Man kann den schriftlichen Klageantrag des Vorverfahrens nicht einer deutschen Klagschrift, und der sogenannten defenses, nicht der Litiscontestation gleichstellen " Dernburg: ,,A bhandlungen aus de na Gebiete d. Processrechts. S. 270. 8) A hannovéraia keresetlevél kijavitását megkülönbözteti annak megváltoztatásától; amaz alatt érti, ha a tényálladék megtartásával az előadás bővebben magyaráztatik, szabatosabban meghatároztatik, ha a követelési öszveg öregbitetik vagy kevesbitetik, ha az igényelt dolgok helyett, azok megsemmisülése vagy elidegenítése miatt kárpótlás kéretik (§. 203.) és ez korlátlanul megengedtetik. Az ezektőli eltérések már változtatást képeznek, mit az ellenfél nem köteles elfogadni. — Ezen rendszer annál hibásabb, minthogy a kijavítás s megváltoztatás közti különbség biztos alapokkal nem is bírhat : amannak egyes kitételei különbfélekép magyaráztathatnak ; és visszaélésekre is fel-