Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 14. szám

54 zárnak ki szükségkép minden bonyodalmat sperlekedési nehézségeket; még nem épen csekély kereseti öszvegekre nézve is az egyesek illetékessége megalapitatott. Ez ren­desen 75 frttól 200 frtig, 100 tallérig van kiterjesztve.3) Ha tekintjük, mikép ily öszvegek körül forog a pol­gárjogi perek nagy része; s ha nem feledjük, miszerint az érintett ügyek a társalmi s forgalmi életben nem cse­kély jelentőséggel birnak, mihez járul az is, hogy itt e téren leginkább a szegényebb néposztály, a kisebb birto­kosok vannak rendesen érdekelve; el kell ismernünk mi­kép az ily hatáskörű egyes bírósági eljárás a törvényke­zés körében, a jogéletben nem csekély fontossággal bir; mikép az az 1-ső fokú bíráskodás irányára sgyakorlatára nagy befolyással van, s különösen, hogy azon hatáskör terjedelme az els*> forumot képező társas bíróságok elvét | tetemesen módosíthatja, annak érvényesítésében jelenté­keny hatást gyakorolhat. Ez a törvényhozások kebelében i is nem egyszer el lön ismerve.*) Daczára az egyes bíróságok hatáskörének, terjedelmé­nek s jelentőségének, a legújabb codificatiók is azon el­vet alapították meg, hogy az egyes bíróságok előtti eljá­rás minden írásbeliség, tehát minden előiratozás nélkül, s igy mindig kizárólag szóbeliség utján eszközöltessék. Te­hát az egyes biróságokelőtt az Írásbeliség, s előiratozás mindig ki van zárva, tekintet nélkül arra, hogy az ott előforduló ügyek bonyolódottak, vagy egyszerűek.5) Ez szerint az előiratozás szabályozásában egyes bíró­ságok előtt a keresetek összegének eldöntő befolyás tulaj­donitatik, az előiratozás feltétlenül kizáratván, mihelyt a peres tárgy értéke bizonyos összeget tul nem halad. És ez az, mit a szóbeliségi rendszer igen káros hiá­nyának kell nyilvánítanunk. 7. §. és bir. szerv. 11. stb. §§.) A porosz perrend terv alap­ján: bérleti viszony létele s tartama iránti keresetek 100 tallér bér­letig ; teherbeejtésbőli keresetek élelmezésért, törvénytelen szüle­tésűt illető örök jogért, terhesség, gyermekágy és szülési költsé­gek megtérítéséért (§. 47.) személy s vagyon lefoglalás (§. 809). 3) így a H a n n o v é r a i törv. szerint 100 tallér értékig (bir szerv. 19. §.). A porosz perrend terv szerint szinte mind­azon keresetek, melyeknek tárgya vagy értéke 100 tallérig terjed (§. 47.) Oldenburgi törv. alapján minden dolgok 75 tallér ér­tékig (bir. szerv. 11 — 16 §§•) B a d e n i szerint kamatok s mel­lék követelések nélkül 200 frtig. A b a jo r Codex-tervben szinte a kereseti főtárgy értékében 150 frtig. (art. 21.) A közön s né­met perrend-terv ezen illetőségi öszveg megállapítását az egyes német államok törvényhozásainak tartotta fenn. 4) így különösen Badenben az 1864-i Codex-terv tár­gyalásánál. Stunpf: Commentarzur Processordnung f. B a d e n. pag. 26. így nyilatkozik Mittermaier is: ,,D a — mond — dieCompetenzderEinzelrichtersehraus­gedehnt ist, sowerden voraussichtlich an diese Gerichte viele Proeesse gelangen, in welchen ver­wickelte thatsüchliche Verhaltnisse und schwierige Rechtsfragen vorkommeu." Archív f. Civil. Praxis 1864. pag. 418. ') így a Hannovérai Codex szerint, mely világosan ren" deli: „Ein schriftliches Vorverfahren behufVorbereitung d. münd­lichenVerhandlung ist unzulássig." (§.388.) Hasonlóan az ol­denburgi perrend (§. 205 s köv.) Bajor Codex-terv (art. 469.) P o r o s z t e rv (§. 572) ; kizárta azt a n é m e t közönséges per­rend-terv is (§. 441.) F r a n c z i a országban is az egyes bíróságul szolgáló békebirÓ3ágok előtt minden előiratozást nélkülöz az eljárás, mely alá tartoznak személyes a ingók iránti keresetek 200 frankig, utasok s vendéglősök, fuvarosok, hajósok s mesteremberek közti viszályok 1500 frankig, bérbeadók keresetei hason öszvegig sat. sat. (1838. máj. 1 törv.) Mert ha, mint kimutattuk, a közvetlenség rendsze­rében alapelvül kell szolgálni, hogy a szóbeliség szabá­lyul s az előiratozás kivételül szolgáljon ; azaz, hogy min­den egyszerű, világos ügyekben a közvetlen szóbeliség kizárólag használtassék, a bonyolódottabb esetekben pe­dig előiratozás alkalmaztassák; akkor ennek kell kiindu­lási pontul az egyes biróságok előtt is szolgálni. Ha elis­mertetik, mikép az ügyek bonyolultsága, szokatlan ter­jedelme s minősége, a törvényszékek előtt Írásbeliséget s előiratozást tesz szükségessé; akkor nem lehet alaposok ily bonyolultság létezésénél az előiratozást bizonyos ügyekben csak nzért kizárni, mivel azok egyes biróságok elébe tartoznak. Midőn mégis a törvényhozások, az ügyek bonyolult­ságának tekintetbevétele nélkül az egyes biróságok előtt az előiratozást teljesen kizárják; akkor az igazságszol­gáltatásnak legfőbb érdekét, mely az alapos ítélethozatal­ban áll, mellőzik ; mert ezt, mi sok esetben írásbeliség nélkül elő nem állitható, a gyorsaság érdekének feláldoz­zák ; s ezzel a felek jogbiztosságát is koczkára teszik. A törvényhozások az alapos s megnyugtató igazság­szolgáltatás érdekében igen üdvös reformot létesítettek, midőn a törvényszékek előtt az előiratozás szabályozásá­ban a keresetek Összegétől minden befolyást elvontak ; midőn arra nézve az eldöntő súlyt egyedül az ügyek egy­szerűségére, másrészt azok bonyolultságára fektették. Mi­dőn azonban itt egyrészről az igazságszolgáltatás niagasb érdekeinek hasznos szolgálatot tettek; ugyanazt másrész­ről majdnem megsemmisítettek, midőn az egyes biróságok előtt az ügy tökéletesb felvilágosítására szolgáló előira­tozást épen a kereseti összegektől tették függővé. Erre nézve azon nézet szolgál kiindulási pontul, mintha az egyes bíróságokhoz sorolt ügyek már épen azért is egyszerűek s világosak lennének, mivel csekélyebb ! öszvegekről szólanak.e) Ez azonban a tények valóságával ellenkezik; mert valamint nem áll az, hogy a nagyobb összegű ügyek már csak azért is bonyolultak legyeuek; ugy nem áll az sem, hogy minden kisebb értékű ügyek egyszerűek lennének. Nagyobb összegű ügyeknél az egy­szerűség, világosság épen ugy előfordul ; mint kisebb ke­reseteknél számtalanszor nevezetes jogkérdések sügy bo­nyodalmak jönnek elő. Ezen egyes bírósági rendszer hiánya még nagyobb, ha mint több helyütt, még az is megengedtetik, hogy a felek a kijelölt összegen tul is alávethessék magokat az egyes bíróságoknak. — Mert akkor még több peres ügy jöhet elitélés alá minden előiratozás nélkül,habár bonyo­lult is. Méltán emelkednek számos aggályok s panaszok ezen porogatio megengedése iránt.7) És pedig nem csupán s nem épen azért, mivel porogatiók könnyen megszapo­rodván némely biróságok tulhalmozva leendnek teendők­kel, mi a keresett gyorsaságot megsemmisítheti; hanem fóleg azért, mivel számos ügyek meg lesznek fosztva azon törvénykezési formaságoktól, melyekben a törvény a füg­getlen s alaposabb ítélethozatal biztosítékait látja, s me­lyeket épen azért nagyobb ügyeknél alkalmaztatni ren­del. Ha ezen formaságok a törvényszékek előtti nagyobb ügyek tárgyalásánál szükségeseknek találtattak; akkor azokat ily ügyeknek az egyes bíróság elébe vitele által megszüntetni, nem lehet az alapos igazságszolgáltatás ér­") így a Porosz Codex indokaiban. M o t i v e pag. 22. 7) Főleg ha ily prorogatió korlátlan mint Hannővérá­b a n, hol azt a felek szabadon, korlátlan összegig gyakorolhatják. (§. 19.) Sokkal helyesebb az o 1 d e n b u r g r, mely csak 150 tallé­rig enged prorogatiót.

Next

/
Thumbnails
Contents