Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 14. szám

55 dekében. Az igaz, a felek érdekében van a bíróságot minél közelebb feltalálhatni, s az ügyet lehető leggyorsabban elintéztetni; de mig ez csak ugy lehet jótétemény, ha a biráskodás alapos is ; másrészt a tapasztalat bizonyítja, mikép a nagyobb tömeg ily lemondásra tudatlansága folytán könnyen rá vehető, a nélkül, hogy hatályai iránt tiszta fogalommal bírhatna Nem is annyira a közelség s gyorsaság érdekei határoznak; hanem inkább az, hogy az illetők hitel hiánya, pénzszorultsága kizsákmányoltatik, hogy azok a hitelezők érdekében a törvényszékek előtti tükéletesb és biztosítóbb igazságszolgáltatásról! lemondásra rábiratassanak. Ily visszaélések ellen, melyektől az egyesek szorultságukban magokat meg nem menthetik,8) a törvényhozásnak kell biztosítékot állítani, az önkénytes alávetés korlátol ása vagy kizáratása által. A mi annak indokolására Hannovérában felhozatott,") t. i. hogy általa a felek arra képesítetnek, hogy viszont az egyes bíróhoz tartozó csekélyebb de bonyolultabb ügyeiket a több biztosítékot igérő törvényszékek elébe átvihetik, a gyakorlatban egészen meghiúsult. Az igaz, ez egy mód lenne kipótolni a rendszer azon hiányát, mely abban áll, hogy az egyes bíróság ügyei minden előiratozást nélkülöznek, habár bonyolódottak is. De tapasztalatként az nem gyakoroltatik, a prorogatiók átalában csak az egyes biróság alá való önkénytes alávetésekre szorítkozván, a fentérintett körülmények nyomása alatt. Azért nézetünk szerint nem ebben állana az eszköz az egyes bírósági rendszer fent részletesen kifejtett hiányát eltávolítani, hanem azon szabályban, melyet a bajor codifícatióban találunk fel. Ez ugyanis arra jogosítja fel az egyes bíróságot, hogy kivételesen az előttei ügyekben is iratváltást rendelhessen, ha számadási vagy más nehezb esetek jönnek elő, s átalában, ha ily előiratozás szüksége mutatkoznék.10) Csak ez lehet egyedül helyes mód az egyes bírósági rendszer azon kirívó hiányát u) eltávolítani, mely, mint láttuk abban áll, hogy az elő- s minden iratozás használhatása a peres összegektől tétetik függővé, illetőleg az bizonyos összegen alul teljesen kizáratik, tekintet nélkül az ügyek bonyolultságára s nehezeb viszonyaira. Végrehajtási jogeset. Midőn felp. mint nyertes fél szerepel ugyan, mindamellett azt nyeri, hogy noha alp. ingatlan vagyona is elárvereztetik, az eljárási költséget, a nyertes fél sajátjából fedezni kénytelen. Közli : Nehrebeczky György h. ügyv megy. föjegyező ur. Az 1863. évi takarmányszük évben Popcsák János zahari lakos, 2 ökrét Lukár Vaszily voloszánkai 8) Tagadhatlanul ily körülmények működtek mindig h azánkban Í9 a szóbeli biróság korlátlan prorogatiójának gyakorlatánál. Ezen a szükség által előszoritott alávetés korlátlanságát a jogbiztosság érdekében codificatiónk fen nem tarthatja 9) RegierungsMotive§. 19. 10) Entwurf einer Prooessordnung. ar. 471. ") Mit még sulyosbit az, hogy egyes biróságoktól sok esetben felebbezés nem is engedtetik; (Hannov. 393.$) Franczia és pe dig 100 frankig 1838. törv. 1 §•; és hogy azok előtt az ügyvédek közbejötte nehezítetik is, különösen azzal, hogy ott nekik ügyvédi dijak meg nem Ítéltetnek. 0 ld e nb. 45. $• Porosz §. 587. Hannov. 104. §., hol a zugprokátorok ellen igen czélszerü szabályok foglaltatnak. Az ügyvédeknek egyes biróság előtti korlátolását a törvénykezés érdekében helyesnek nem találhatjuk. lakosnak telelés végett oly kikötés mellett átadta, hogy ez az ökrökön a telelési jótéteményért dolgozhatik ugyan, de a netán gondatlansága által vagy épen készakarva bekövetkezhető kárért felelősséggel tartozand. Ezen ökrök egy nyitott istállóból a tél folytán csak' ugyan el is vesztek ; s minthogy azok értéke a telelés végett történt átvételkor 78 o.é. frtra volt becsülve, Pop csák István, Lukár Vaszilt az illető u. megyei törvényszéknél rendes szóbeli keresetben 84 frítőke s járulékainak megtérítésében kérte elmarasztatni. A tárgyalás befejezése után, melynek során tanúkihallgatás is szükségessé vált, alp azért, mert ő a felmutatott szerződésnél fogva még a történhető kárért is fizetési kötelezettséget válalt, és mert különben is az ökrük telelésének elválalása felelőséggel járt, a kereseti 84 frt és 14 írt 54 kr. perköltségben elmarasztaltatott. Kielégítési végrehajtás válván szükségessé, ez az alperesnek Voloszánka helység és határában létező ingó s ingatlan vagyonára elrendeltetett, és ennek N. N. ügyvéd mint végrehajtató megbízottja közbenjöttével leendő foganatosítására az illető járásbeli szolgabíró kiküldetett; a végrehajtási kérvény költsége fejében 5 frt 40 kr. megállapitatván. A zálogolás és becslés alá alperesnek 1/l telke, háza, istállója és belsősége került, melylyel a becsüsök megállapítása szerint 197 frt biztositatott. Ezen eljárásnál 37 frt 70 krnyi költségek merültek fel, melyek közül a felperesi ügyvéd előfogatja 20 mértföldre 15 frttal, 3 napi mulasztása 12 frttal, és az esküdtnek 2 napi dija kiemelendő. A zálogolási és becslési jegyzőkönyv elintézéséül a birói árverés az összes birtokra elrendeltetvén, annak foganatosítása Voloszánka községében a járásbeli szolgabíró közbenjöttével — (a felp. ügyvéd közbenjötte nélkül) tüzetett ki. Ennek folytán az árverelés 1865. apr. 16-án megkísértetett, de árverelök nem jelentkezvén — egyedül a költségek felszámítása történt, melyek is 46 frt 26 krban lettek megalapítva, köztök felp. ügyvéd 4 napi dija 13 frt 50 krral, előfogatja 15 frttal, az esküdt napdija és fogatja 16 frt 40 krral lévén legjelentékenyebb. A másod határidőbeli árverelésnélazárverelt Vitelek és épületrészek, melyek 117 frtra voltak becsülve, 93V2 forintért Hakavi Illés voloszánkai lakos, mint legtöbbet igérő részére bíróilag átengedtetett; a költség pedig 46 írt 24 krban állapíttatott meg. E szerint a perköltség 129 frt 93 krra rugván, alp. vagyona pedig nem többért mint93 frt 50 kron kelvén el: a nyertes felp. nemcsak, hogy a tőkeösszeget s járulékait, melyek megvétele reményében perlekedett, elvesztette, hanem még a perköltségeket is 34 frt 43 krral sajátjából pótolni kénytelen volt. Ily eredményű perlekedés lehetetlen, hogy indignatióval ne találkozzék. És méltán. Nekünk tehát csakis annak kimutatása van szándékunkban, hogy mimódon lehetett volna e per kimenetelét a perfelekre nézve kevésbé súlyossá tenni és kiméletesb módon befejezni. Mindenekelőtt azt tartjuk, hogy az árverés eszközlése a felperesi megbízott közbenjötte nélkül lett volna foganatosítandó, melynek ilykénti eszközlése által 58 frt 50 krnyi költség lett volna megtakarítható. De még helyesebb és szabályszerű leendett az, ha az árverés ily csekély birtoknál nem a helyszínére, hanem a telekkönyvi hatóság irodájába tüzetett volna ki, mely egészen törvé-