Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 13. szám

50 ügyek bonyolultsága, viszonyaiknak nagy terjeme tehet szükségessé, alkalmazásba vétetik, mihelyt az ügy bizonyos öszveg-mértéket megütött, annak vizsgálása nélkül, váljon a peres ügy oly természetü-e, mikép a feleknek, vagy képviselőiknek írásbeli uton való előleges felvilágosítása, előkészítése szükségessé vált. De egyszersmind ezzel a szóbeliségnek alap elve, a közvetlenség is minden szükség nélkül lényegében megtámadtatik; mert az Írásbeliség, habár az pusztán előkészítő is, a közvetlenségnek mindig merő ellentétét képezi; a törvénykezésbei! oly tényezőt előállítva, mely mindenesetre a közvetlen szóbeliség befolyásán kívül esik. Ezen nézetek súlya napjainkban oly tulnyomóságra emelkedett; mikép az ujabb codificatiók, habár legtöbbnyíre, mint láttuk, az előiratozást nem kivételül, hanem szabályul követő rendes és sommás ügyi franczia osztály- I zatot még mindig elfogadják is; annak az öszvegek szerinti szabályozását mégis már rendesen elhagyták. így különösen az olaszországi perrend a sommás eljárás eseteit elősorolván, azok közt az ügy öszvegéről semmi említést sem tesz. (art. 472.) így az 1860-i oldenburgi, az 1864-i porosz s közönséges német birodalmi; az uj bajor stb. perrendtartások a rendes és sommás, vagy kivételes eljárási osztályzatot elfogadták, de minden tekintet nélkül a peres tárgy s érték összegére. Tekintet nélkül erre, azok az osztályzatnál egyedül a peres ügy természete, és sajátságai vizsgálataiból indultak ki; az előiratozás nélküli kivételes eljárás alá azon ügyeket sorolván, melyek részint egyszerűségük folytán arra alkalmasoknak mutatkoznak, részint az intézkedés sürgőssége folytán gyorsabb eljárást s azonnali birói rendelkezést szükségeinek.5) Habár tehát ezen ujabb törvényhozások eltérve a genfi, hannovérai,hamburgi sat. rendszertől, azon viszás nézetből indultak ki, mikép kivételesnek vették azt, mi rendes eljárásnak lett volna alkalmazandó; mindamellett jótékony haladást tanúsítanak azzal, hogy a törvénykezési rendezés egyedül üdvös elvét, az ügy- egyszerűséget elfogadták kiindulási pontul, minélfogva tekintet nélkül a peres tárgy összegére, a gyorsabb, előiratozás nélküli szóbeliséget érvényesítetik, az ügyek jogi természetének egyszerűsége, bonyodalmaktóli mentessége alapján. Ezen üdvös haladást tanúsítja az is, mikép ezen törvényhozások átalában azon elvet is megalapították, hogy a kivételes, sommás eljárás alá tartozó ügyekben is, az előiratozás alkalmazása elrendelendő, ha az ügy viszonyaiból annak szükségessége derülne ki, ha külö5) Anémet törvényhozások itt azon szabályt követik, hogy részletesen kijelölik azon ügyeket, melyek egyszerűségük folytán ily sommás eljárás alá tartoznak. Ilyek különösen a bérleti, épitési, ingatlanokra nem vonatkozó okiratokkal világosan kiderithető személyi keresetek, áruszállitókkali viszályok, mellék kérdések, s követelések, előleges biztosítási intézkedések, végrehajtás körüli viszás ügyek. Bajor art. 230 PoroszS 560 Helyesebbnek mutatkozik az oldenburgi, mely az esetek részletes elősorolására ki nem terjeszkedvén, C3ak az elvet alapitja meg, melyből az ide sorolható ügyek természete megitélendŐ ; rendelvén : „Das Gericht ist befugt, auf Antrag, oder von Amtswegen ein abgekürtztes Verfahren eintreten zu lassen, wenn die erhobenen Ansprücheinthatsáchlicher Beziehung einfach erscheinen oder die Sache keinen Verzug leidet, (art- 233.) E törvény indokaiban helyesen jegyeztetik meg: „Jedenfalls ist es bedenklich die Fálle seiner Anwendung auf bestiramte Gegenstánde zu fesseln ; in der Braunschweigischen (mint a Porosz, Bajorban is) ist dasselbe für mehrere Gegenstánde von Rechtsstreitigkeiten unbedingt vorgeschrieben, hat sich aber als zweckmassig nicht bewáhrt." nősen a bíróság annak czélszerüségót felismerné s belátná. e) Ezzel természetesen a rendes és sommás ügyi osztályzás viszásságai tetemesen enyhitetnek ; mert az eljárás az által nevezetesen megközelíti azon egyedül üdvös elvet, hogy minden egyszerű ügyekben írásbeliség nélküli tárgyalás alkalmaztassák; és a nem egyszerűeknél, a bonyolódottabbaknál az előiratozás mindig megengedtessék. Kétségtelenül figyelemre méltó codificationalis adatok. Jogeset. Repcze eladási ügylet. Akörülbelül(Circa) kifejezés magyarázatához. Deutsch Ignácz és fia szabadalmazott nagykereskedő czég, László László pesti lakos, és aradmegyei bokszegi birtokossal 18G0. jun. 17-én kötött olyatén adásvételi szerződésre lépett, melyszerint az utóbbi 1500 frt foglaló felvételével kötelezi magát a vevőknek („circa") körülbelül 1600 köböl repczét, és 2°/0 reáadást 8 frt 25 kron számítva köblét saját költségén Aradra, felperesek magtárába, vagy hajóira 1860. június, július havak folyamában részletenkint beszállítani. Alp. 1860. jul. 1-én a vételár fejében 200 forintot, ugyanazon évi július 5-én 1000 f rtot és július 14-én 500 frtot, összesen tehát 1700 frtot felperesektől felvévén, ezen tételekről felpereseket nyugtatta. Alp. 1860. aug. 16-án 109V2) 23-án 86V8, 28-án 40%, összesen 236V8 köböl repczét szállíttatván, és adatván át felpereseknek, 1395 7/8 köbül repczével, és az eladott 1600 köböl után 2% számított 32 köböl ráadással adós maradt. Felperesek 1860. oct. 11-én Aradmegye cs. kir. törvényszékénél keresetet indítván, kérték alperest az 1500 frt foglaló kétszeregében, 1700 frt vételár visszafizetésében, a tettleg szállított 236 Vg köböl repcze árának levonása után, még fenmaradt 1460 frt 96 kr. árkülönbözetben, s a 2"/0 ráadás czimén esett 32 köböl repcze árában 347 frtban összesen 5007 frt 96 krban elmarasztaltatni. A lelépett cs. kir. megyetörvszéknél letárgyalt ezen ügy szab. kir. Aradváros törvszékéhez át tétetvén 1861. évben, ez által |£if sz. a. 1861. oct. hó 3-án következő ítélet hozatott: „Alp. köteles a keresetbe vett 5007 frt 96 krt, ennek 1860. oct. 11-től a kielégítésig számítandó 4°/0 kamatait, valamint 60 frt 54 krra mérsékelt perköltségeket 14 nap múlva különbeni végrehajtás terhe alatt.kifizetni. Indoko k: „Annak előre bocsátása mellett, hogy ezen ügy, azon törvények szerint ítélendő meg, melyek alatt a felek egyG) így a Bajor codex 236 sz. rendeli: „Selbst in dem zum beschleunigten Verfahren verwiesenen Sachen kann das Gericht eine vorláufige schriftliehe Verhandlung anordnen, wenn es sich überzeugt, das die Schwierigkeit, oderVerwickelung der Sache diese Vorbereitung erfordern." Ezen szabályt követi a Porosz tkönyv is (§ 569.) így az o 1 d e nb u r g i is : Es muss in das ordentliche Verfahren übergegangen werden, wenn beidé Partheien es verlangen, oder dasGericht findet das die Sache für das abgekürzte Verfahren nicht geignet ist. (art. 234.) Ugyanazt rendeli a közöns. német perrend terv is a kereskedelmi törvényszékek előtti ügyekben. (S 460)