Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 13. szám

Pest, IS«6. kedd febr. 13. 13. szám. JVyolezadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Szóbeliség- s nyilvánosság. VIII. — Jogeset ; a Circa kifejeee's értelme. — Kur. Ítéletek. — Hivatalos tudniv. Szóbeliség s nyilvánosság. A polgárjogi törvénykezésben. VIII Hogy a közvetlenség a szóbeliség rendszere hivatásának lehetőleg tökéletesen megfeleljen, részint hogy a hozzákötött magasb igazságszolgáltatási s társalmi érdekeket kielégitse, okvetlenül kell, hogy a törvényhozás, mely a törvénykezési jog codificatiójával foglalkozik, különösen három tényezőre nagy figyelmet fordítson; t. i. hogy az előiratozás szabályozásában a kereseti érték összegének mily befolyás nyujtass é k ; hogy az előiratok tartalma mikép alakítás s é k; és hogy az előiratozás kezelésében a bíróságnak mily hatáskör, mily közreműködés t ulaj donitassék. — Ezek különös tekintetre érdemesek, mert szabályozásuk módjától lényegesen függ mindaz, hogy a közvetlenség által az igazszolgáltatás legfőbb czéljai, a gyorsaság s az igazság kideritése elérettessenek, mindaz, hogy a közvetlenség elve szigorúan létesitessék, s azzá ne fajuljon, hogy a szóbeliség neve alatt valódi Írásbeliség gyakoroltassák. Az előiratozás szabályozásában kell, hogy a törvényhozás az ügyek egyszerűségét, azok minden bonyodalom s nehézségektőli mentességét fogadja el legfőbb kiindulási pontul. Kell, hogy az egyszerűség hiányában, a nehezb peres esetekben előiratozás használtassák; mert különben a felek kellő védelme, az ügy alapos eldöntése nagyon is veszélyeztethetnék. De kell, hogy egyszerű, teljesen világos ügyeknél az előiratozás elhagyatassék; mivel az, nem szükségeltetve a feleknek viszonos jogviszonyaik iránti felvilágosítására s útbaigazítására, csak azok költségeit nevelné, perhuzavonást okozna, s a törvénykezési gyorsaságot meghiúsítaná. E tekintetek elegendők lehetnek megítélésére, váljon a kereseti összegek mennyisége, szolgálhat-e czélszerüen az előiratozás használatának, vagy elhagyásának megalapítására. Hogye tekintetben a pereknek rendes és sommás eljárásra való osztályzata a törvénykezés magasb érdekeinek nem felel meg— már érintettük, sőt részletesebben is indokoltuk. Mind a mellett az európai törvényhozások még messze vannak az itt egyedül helyess kielégítő rendszer létesítésétől. Azon osztályzat még mindig túlnyomónak s uralkodónak tűnik elő; kevés kivétellel, melyeket már emiitettünk volt. így még az 1864-b közzé tett közönséges Né m e t pe r ren d terve is — mellőzve a genfi, hamburgi, brémai sat. reformokat — rendes eljárásnak a törvényszékek előtt azt alapította meg, melyben minden tekintet nélkül az ügyek egyszerűségére, vagy ezt kizáró peres bonyodalmakra, az előiratozás mindigalkalmazandó; és csak kivételesen, rendkívüli eljárásokban engedi meg az előiratok elhagyását u. m. a váltó-kereskedelmi, fizetés meghagyási, végrehajtási, felhívási, személyi végrehajtási ügyekben, mint az egyes bíróságok előtti perekben is.]) Hasonlóan az 1864- i Porosz perrendterv is rendes és sommás eljárást különböztet meg,és mint a franczia Codé az előiratozás nélküli eljárást csak kivételeseu a sommás perekben engedi meg, melyekhez tartoznak a váltó perek s kereskedelmi törvszékek előtti ügyek is.2) így a bajorországi 18G1—1863. perrend is rendes perekben mindig előiratozást alkalmaz, s ezt csak a sommásokban hagyja el,3) valamint az oldenburgi, braunschweigi, szászországi, 1864-i badeni stb. perrendtartások is. — E súlyos hibában szenvednek Iegtöbbnyire a nem német codificatiók is, mint nevezetesen az 1860-i piemonti s későbbi olaszországi is.*) Mindamellett ki kell emelnünk,mik-íp az ujabb codificatiók az előiratozási rendszernek egy nagy jelentőségű pontjára nézve nevezetes haladást nyilvánítanak. A rendes és sommás ügyi osztályzatnak legkirívóbb hátrányát az képezi, miszerint abban a p e r e s tárgyak értékének eldöntő befolyás tulajdonitatik. Azt alapítván meg , hogy bizonyos öszvegen tul minden peres ügy a rendes eljárás alá tartozik; ezzel azon szabály állitatik fel, hogy bizonyos összeg nagyságánál mindennemű ügyek a közvetlen tárgyalást megelőző előiratozást használni tartoznak. Ez szerint az előiratozás, mely a feleknek tetemes költséget okoz, és a törvénykezést hosszadalmassá teszi, és a melyet csak az ') Entwurf einer Alig. deutschenCivil-processordnung Nachdemvon der deutschen CivilprocessCommission zu Hannover bei der ersten Lesung gefassten Beschlüssen. Hannover 1864. §. 131., mely az előiratokról rendeli: Eine Verpflichtung hierzu tritt, sofern dieses Gesetz nicht etwas anderes bestimmt, in allén Fállen ein, wo Vertretung durch Anw'álte (közőns. törvényszékek előtt) geboten ist. Ennek alapján rendeli a 235. § a törvényszékek előtti előiratozást; mi a 465 3 köv. §§. szerint a váltói s egyéb kivételes ügyeknél elmarad. 2) Entwurf einer Prooessordnung in bürg. R e c h t s s t r e i t i g k e i t e n für d. Preusischen Staat 1864. Ez szerint vannak: Ordentliche A nwaltsprocesse (SS 295-559) és Vereinfachte Anwaltsprocesse (§§. 560, 571). Utóbbi alá tartoznak : Die Arrestsachen, Besitzstreitigkeiten, Bausaehen, Miethstreitigkeiten wegen Einráumung oder Verlassung einer Wobnung (S 206.), továbbá Klagen aus öffentlichen oder aus Privaturkunden — kivévén utóbbiaknál az ingatlan körüli kétoldalú szerződéseket; Klagen auf Entrichtung von Alimenten, Pensionen , Besoldungen, Altentheilsleistungen, Klagen d. Frachtführer, u. Seeschiffer wegen d. Fracht, der Gast, Speisewirthe wegen Wohnung u. Unterhalts(§ 560.) 3) Entwurf einer P r o ce s o rd n u n g für Baiern. Ordentliches Verfahren art. 204 — 229; Beschleunigtes Verfahren art. 230-236. *J Pedig magok ezen törvhozások is elismerik a rendes eljárás hátrányait, így p. o. az oldenburgi Codex indokaiban egyenesen kimondatik : Das abgekürzte (summari^che) Verfahren verdankt seine Ent«tehung hauptsáohlich der Sohwerfálligkeit und Langsamkeit des ordentlicheti Processes.'' Azért is ily eljárást csak kivételesen kellene megengedni; mert azon hátrányokat csak az ügyek kivételes nagysága s bonyolódottsaga indokolhatná 13