Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 12. szám

Pest, 1866. péntek febr. 9. 12. szára. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, ! Végszó az Kszterházy ügyben. — A szóbeliség a nyilvánossa'g. VII.— Kir. ta'b. Ítélet a légszesztársulat e. büoperben. (Vége.) — Jogeset. (Vége.) — Hivatalos tudniv. Végszó a hitbizományi javak felett 1862. oct. 9-én kelt k. kir. leirat előtt a hitbizományi javak iránt kötött bérszerzödéseknek a tisztelt k. kir. leirat hatálya alatti betábláztathatása tárgyában. Németh Samu ügyvéd úrtól. A viszonválasz azt állítja; miszerint jelen esetben nem a k. kir. leirat előtt kelt jogügylet teljesítéséről, hanem ezen teljesített (?) jogügylet, azaz: haszonbéri szerződés feltételei szerinti foganatosításáról van szó. Tehát nem a jogügylet teljesítése, hanem azon jogügylet feltételei szerinti foganositása a czél ? mi különbség van e kettő között, eltalálni nehéz, mert hisz, mihelyt az áll, hogy a szerződés némely feltétele most szándékoltatik teljesíttetni, nem áll azon kiindulási alap, mintha a jogügylet teljesíttetett volna, mert azon jogügylet legalább a most teljesítetni kívánt feltételekre nézve mind eddig teljesítetlen, vagy ha ugy tetszik, foganositatlan maradt. A. kérdés tehát az, hogy a szerződés teljesítetlen része mikint teljesíttessék? a k. kir. leirat válaszul azt adja: az illető gondnokok meghallgatásával. Ugy, de a viszonválasz azt mondja; miszerint korábban kelt cselekmény jogviszonyai későbbi törvény által csak akkor szabályozhatók, ha a későbbi törvény határozottan kimondja; miszerint a korábbi cselekmény jogviszonyaira is kiterjed. A feltett kérdés azon szerencsés helyzetben van, hogy az e részbeni nézetnek is tökéletesen elég van téve. Mert a k. kir. leirat bevezető részében határozottan kimondja, miszerint mind a régibb, mind az uj, mind az ezentúl felállítandó hitbizományok a k. kir. leirat, szabályai szerint kezelendők s a kerületi táblák, s esetlegesen a feljebbviteli bíróságok a nem peres ügyekben is — hová a betáblázás okvetlen tartozik — ezen k. kir. leirat szabályai szerint tartoznak eljárni E szabályok pedig betábláztatás esetében a gondnokok meghallgatását rendelik. A hibásan közlött tényálladékra nézve. l szor. Fényesen igazolja ugyan a nmltgu magyar kir. udv. Cancelláriának idézett rendelete azt, hogy a hitbizományos herczeg jogában áll a teljhatalmú administrator ur lelépése után javai igazgatása iránt intézkedni s a teljhatalmú administratio lelépését elfogadni, de hogy a lelépett teljhatalmú administratio alatt elkövetett tényekért nem a teljhatalmú administratio felelős, hanem annak törvénybe ütköző tettei a herczegi hitbizományosnak tudhatók be, ezt a tisztelt cancelláriai rendelet fényesen nem igazolja. 2-szor. A zárnak bírói qualitására nézve a viszonválasz azt kívánja, hogy az a dunántúli kerületi tábla mint hitbizományi bíróság által lett légyen elrendelve. Viszonválasz e részbeni kivánatának is elég van téve, mert a legfelsőbb helyen elrendelt bírói zárt a dunántúli kerületi tábla magáévá tette, foganositotta, országosan és hirlapilag kihirdettette, sőt telekköny vileg feljegyeztetette, s ezek által tehát a birói zár minden kellékeinek elég tétetett. Minél fogva továbbá is áll azon végzés törvényszerűsége, mely betábláztatás esetében agondnokok kihallgatását elrendelte. Szóbeliség s nyilvánosság. A polgárjogi törvénykezésben. VII. Hogy azon elvek, melyeket a genfi törvényhozás alapján előbbi czikkünkben elősoroltunk, a szóbeliség rendszerének kivitelében nagy fontossággal birnak, s a franczia rendszer irányában üdvös reformokat képeznek, mutatja az is, mikép azok az ujabb európai codificatióban mindinkább nagyobb tért nyernek, s a codexek általi elfogadtatásuk folytán az elismerés és helyeslés irántuk mindinkább terjedez. Midőn a hollandi, hamburgi, schweiczi, brémai, olaszországi, hannovérai, braunsehweigi, oldenburgi, bajor, poroszországi stb. törvényhozások codificatiói munkálataikban, melyek részben már törvény erőre is emelkedtek, alapul s kiindulási pontul a franczia jogrendszert fogadták el; arra nézve, a közvetlenség elvének alaposabb és czélszerüb érvényesítése végett oly javításokat is alapítottak meg, melyek a törvénykezési codificatióval foglalkozó minden törvényhozás által figyelembe veendők s a körülmények szerint utánozandók. A hamburgi (1862), hollandi (1856), brémai, zürichi, hanovérai különösen az által tűnnek ki, hogy a franczia sommás s rendes ügy osztályzatot s előiratozást jóformán egészen a genfi szellemében elhagyták, illetőleg módosították *) A ha mb urgi perrend, mely azt rendeli, hogy a birói határozat alapjául mind tényálladéki, mind jogi szempontból a szóbeli tárgyalás vétessék (§. 37), tehát az előiratok csak előkészítésül szolgáljanak, t. i. a per alapjául szolgáló tényleges állitások, okiratok steendő indítványoknak a felekkel való megismertetésére, honnan mindenjogi fejtegetések kizárvák(§. 35),egyszersmind azon elvet fogadta el, hogy azok csak kivételesen használtathatnak, t.i. ha azokat a bíróság bonyolódottabb esetekben a szóbeli tárgyalás előkészítésére kívánatosnak találván, egyik fél kértére, vagy hivatalból elrendeli (34. §.), kivévén azon eseteket, melyek különösen sürgősek. Helyes, hogy a birói belátás jogositatott itten is fel a határozatra ; de nézetünk szerint az nagyobb önállásra emeltetnék, s ez több biztossággal járna, ha a fél egyoldalú kérelmezhetése feltételül épen nem lenne felállítva; mi ugy is a másik fél beegyezése nélkül csak egyoldalúságra vezetne. Azon szabályát még kevésbé véljük utánozhatónak, mely szerint a biróság az előiratozást a tárgyalás kezdeténél is elrendelheti, egy későbbi határidő kitűzésével; mert ez tetemes időmulasztással lenne összekötve, midőn pedig, az ') Megemlíthetjük A n g 1 i á t is, hol a megyei bíróságok jury nélkül is Ítélnek, és a melyek előtt a sommás s rendes ügyek megkülönböztetése nélkül az előiratozás szinte csak kivételesen bizonyos körülményekben használtatik t. i. a keresetre, mely abirósági tolnok utján alperessel közöltetik, utóbbi elleniratát köteles beadni mindakkor, midőn felperesnek előkészülve kell lenni a tárgyalásnál teendő kifogásokrai felelhetésre, u. m. ha alperes ellenkövetelés, vagy kiskorúság kifogásával akar élni