Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 10. szám

Pest, 1866. péntek febr. 2. 10. szám. Nynlczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Szóbeliség s nyilvánosság VI. — Telekkönyvi jogeset. — Kui\ ítéletek. — Hivatalos tudniv. Szóbeliség s nyilvánosság. A polgárjogi törvénykezésben. VI A tudomány s joggyakorlat kifejlődése kimutatta s kétségbevonhatlanná tette hibásságát s fentarthatlanságát azon rendszernek, mely F r a n cz i a országban a (örvényszékek előtti perekuek rendes és sommásakra való osztályzatában s az előiratozásnak arra fektetett szabályzatában fekszik. Valamint magok a franczia törvénytudók — mint láttuk — nyíltan bevallák jogrendszerüknek ezen messze elnyúló árnyait; ugy a többi állambeli juristák is, a íchweicziak, németek s olaszok, kik a franczia törvénykezési jog utánzásában leginkább kitűntek, rég felfedezték ezen hiányokat s azok káros következményeit. B e 11 o t — a hires g e n f i jogtudós — ki a franczia jogintézmények iránti ellenszenvvel legkevésbé sem viseltetett, mert azokat utánzásra érdemeseknek találta, már közel félszázad előtt tisztára hozta azon hibák lételét, s azokat különösen két forrásra vezette vissza;1) előszűr, hogy a franczia törvényhozók a peres ügyeket rendesekre és sommásakra osztályozák, azok pénzbeli öszvegeik s más külső körülményeik szerint; másodszor, hogy rendes ügyeknek épen azokat vették, melyek kevésbé egyszerűek, mig nem rendeseknek azaz kivételeseknek, sommásoknak azokat, melyek legegyszerűbbek, mi ellenkezik azon természetes szabályai, hogy az átmenet az egyszerűről intéztessék át a bonyolódottra. ') Nem tartjuk érdektelennek e hires jogtudós s államférfiú idevonatkozó szavait közzé tenni, főleg miután azok a genfi Codex indokaiul is szolgáltak. ,,A jelen tárgyra vonatkozólag — mond Bellot — két fő hibát emelek ki. Az első azon követelésben áll, hogy minden ügyek — daczára végtelen sokféleségüknek — az előkészitési, előiratozási eljárást illetőleg — két osztályba soroltassanak, a rendes és sommás ügyek osztályába, bizonyos jellegek alapján, melyek részint pénzbeli értékükből, részint természetükből, részint azon körülményből meritetnek, hogy azok véglegesen vagy csak elsőbiróságilag döntetnek el. — De valamely ügy bonyolódottsága a keresett pénzöszveg mennyiségétől függ-e? Nem lehete az rendkívüli a nélkül, hogy az ügy komoly nehézségekkel járjon? És ellenkezőleg, a legbonyolultabb tények a jognak legnehezb megoldású kérdései nem merülhetnek-e fel külszinleg legcsekélyebb (anyagi) érdekek körül is ? Ugyanezen hibákkal bir az osztályzatnak azon alapja is, mely a szinte pénzbeli értéktől függő felebbezhetés gyakorolhatásában áll. Sőt a következetlenség itt meg kirivóbb, mert az áll elő, hogy az eljárás több formasággal s óvintézkedésekkel jár a felebbezést élvezhető ügyekben; s ott bol a felebbezhetés kizárva van, a rosz Ítélet lehetősége elleni biztosítékok mindenkép elnyomatnak, minden formaság kevesbitetik, s minden rögtőnőztetik.— A másik hiba:állandóul rendeseknek tekinteni a kevésbé egyszerű ügyeket, nem rendeseknek (sommásaknak) pedig a legegyszerűbbeket; s ezzel az elsőknél szükségelte előiratozást szabályul fogadta el, kivételül pedig a máA különbség csak az, mikép a franczia juristák reform törekvéseik mindeddig csak az elmélet terén maradtak ; azok ott életbe mind ekkorig sem léptettettek ; miután a franczia közélet utolsó évtizedeiben, különösen a szabadabb kifejlődést mindenkép elnyomó cesarismus korlátlan uralma alatt, a szabadelvű jog kifejlődés, a gyökeres jogi reformok is lehetlenekké váltak. — Ellenben Genfben, Olaszországban, s Németország egyes államaiban a kérdéses törvénykezési intézményre vonatkozó reformok nemcsak elismertettek, de a codificatiók által el is fogadtattak s érvényre emeltettek. És pedig legelső volt ebben — Bellot jótékony befolyása alatt — a genfi törvényhozás; mely legelőször teremtett gyökeres reformokat a franczia törvénykezési rendszerben ; és pedig mindenekelőtt az előiratozásra nézve. Azon osztályzatot ugyanis, mely a franczia rendes és sommás perek megkülönböztetésében leli kifejezését, megszüntette; és azon elvet alapította meg, mely a szóbeliség közvetlenség! elvével egyedül áll teljes öszhangzásban, t. i. hogy rendesen minden ügyeknél az előiratozás elmarad, és az eljárás a keresetbeadásautána közvetlen szóbeli tárgyalással kezdődik. Azonban kivételkép megengedi a genfi törvény, hogy a bíróság belátása szerint nehezebb kérdéseknél, bonyolódottabb esetekben, hol a puszta szóbeli tárgyalás czélhoz kielégítőleg el nem vezethet, előleges Írásbeli tárgyalás, vagyis iratváltás eszközöltethessék.2) Ugy, hogy a genfi törvény — ellentétesen a fr. sodnemü ügyekre szabott eljárást. így a Code előbb a nehézkes eljárást adja elő, mely az általa rendeseknek nevezete ügyekben követendő ; és azután a kivételeket, melyek ama eljárást egyszerűsítik, a sommás és kereskedelmi ügyek számára Már pedig épen az ellenkező lehet észszerű; részint mert természetesebb az egyszerűről átmenni az összetettre, mint az összetettről az egyszerűre; részint mert azon ügyek, melyeket a Code sommásoknak, nem rendeseknek tekint, legalább 3—1 arányban túlhaladják azokat, melyek rendeseknek neveztetnek ; midőn sokkal helyesebb lenne szabályul elfogadni az ügyek legnagyobb részére alkalmazható eljárást, s nem azt, mely csak sokkal kisebb számnál érvényesíthető, így szabályul állítván fel a nehezített eljárást, kétségkívüli, mikép az gyakrabban használtatik, mint akkor ha ellentétesen a kivétel szolgálna szabályul, s a szabály kivételül S ez nem maradhat a felekre súlyos hátrányok nélkül, a perköltségek szaporítása és a perlekedési határidők sokasitása által.'1 — Exposé des motifs de laloisurlaprocedureCivilepourleCanton de Gené ve. 1821. ujabban 1837 — pag 52 sat. 2) Loi sur la proced Civile de Genéve; titreVI. Instructionpréalableálaplaidoirie. — Itt a71.cz. azon szabályt tartalmazza, hogy a különben minden más ügyeknél, ha bonyolódottabbak, megengedett előiratozás a kereskedelmi ügyeknél alkalmazható ne legyen. Ebből némelyek azt következtetik, hogy az tény még a kivételes előiratozás czélszerüségének is kétségbe vonhatására. E nézetet azonban nem oszthatjuk, mert a 10