Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 10. szám

*<•//• 38 rendszerrel, melynek ebbeli hiányait fentebb részletesen I elemeztük, szabályul az előiratoz ás néküli szó-, b el is é g e t á 1 li t o 11 a fel, éscsak kivételül engedi meg az előiratozást. Ki kell emelnünk, a jövő codificatio hasznos tanúságára, mikép a ge n fi törvényhozás kiindulási pontjául itt az szolgált, hogy a peres ügyek, s alapjokul szolgáló jogviszonyaik sokfélesége s különbözősége folytán, előlegesen azok eljárási igényeik felett a törvény kielégitőleg nem rendelkezhetvén, c sa k a b i r ó s ág 1 e h e t alaposan arra hivatott, hogy esetenkin t, az ügy körülményei szerint határozzon afelett, váljon azok előiratozást, vagy azok nélküli szóbeliséget követel nek-e,3) mi valóban a gyakorlati jogélet, oly végtelen sokféle alakban nyilvánuló mozzanatainak, egyedül lehet képes megfelelni. Nehogy azonban a birói önkény, melynek itt kétségtelenül nagy tér nyittatott, a jogérdekekre hátrányos befolyást nyerhessen, a genfi törvény elrendelte, hogy az előiratozás használata kizáratik, ha a kereset sürgőssége annak ellene áll; s ha annak szükségessége el nem ismerhető, a tényálladék minősége, vagy az ügy jogi kérdéseinek természete következtében.*) A gen fi törvény az előiratozás szabályozásánál nem ment ugyan minden hibától, midőn különösen annak, a másodiratok, a replikák és duplikák megengedése által kelleténél nagyobb terjedelmet engedett, demásiészt kétségtelen, mikép arra nézve a franczia rendszeren igen fontos javításokat eszközlött. Ilyenek különösen azok, melyek az előiratok tartalmára, azok kezdeményezésére, határidejükre, s a bíróság befolyására vonatkoznak. A franczia előiratozási rendszernek kirivó hiányát képezi, mikép az előiratokban a vita tárgya s menete nincs szabályozva s biztos szabályok szerint megalapítva. A felek korlátlanul terjeszkedhetnek s áradozhatnak ki bármily tárgyakra az általuk közlött előiratokban, a nélkül, hogy köteleztetnének ellenfelük állításait, felhozott tényeiket figyelembe venni, s nyilatkozataikat azokra kiterjeszteni. Ha egyik fél előád irataiban bizonyos tényeket, a másik saját irataiban egy egészen más tényálladéki történetet közöl; s igy ellenfele tényeit teljesen hallgatással mellőzi, azokat sem tagadásba nem vévén, sem elismerésüket nem nyilvánítván. Innen a tetemes időveszteséggel járt hosszadalmasság hátránya, anélkül, hogy az ügy állása s különösen az, hogy mi ismertetik el s mi tagadtatik — tisztára hozatnék, a vitapontok megalapitatnának, s a felek viszonosan felvilágosítva lehetnének viszonyaik helyzete iránt; mi az ügy kellő tárgyalására szükségeltetnék. A genfi törvény e hiány eltávolítására akkép intézkedett, hogy mindenik fél köteles ellenfelének az előiratokban közlött állításaira határozottan felelni, s azokat kereskedelmi ügyek minden egyebeknél nagyobb gyorsaságot szükségeinek; mert azok sokkal egyszerűbbek, s oly bonyolultságot meg nem engedők, mint a közönséges polgárjogiak p. o. örökösödési, zálog sat. kérdéseknél; s végre mert a keresk. jogviszonyok legkiraeritőbben is szabályozottak. 3) Az indokok ezt alaposan okadatolják. „Nous — igy szólnak — laissons aux juges, á décider le qu' exigeront les circonstances de chaque cause. Eux seuls peuvent saisir des variétés et des nuances dont 1' appréoiation se soustraira toujours á la fixité des régles. C'est ici un de ces Cas, óu le juge est mieux piacé que le législateur." ") L o i d e la p r o c e d. art. 72. vagy beismerni, vagy tagadni; az elhallgatás beismerésnek tekintetvén.5) Ezzel a franczia rendszeren nevezetes javítás eszközöltetett. Az előiratok nem lesznek többé oly haszonnélküliek, mint rendesen a franczia eljárásban; azok czéljuknak megfelelőleg alakulnak; segélyükkel az ügy felvilágosítása tetemesen előmozditatik ; az elismert tényekkel a peres viszály tárgyai kevesednek; mind a biró mind az ellenfél biztos s világos tájékozási pontokat nyer ; a figyelem csak a valódi vita tárgyra fog forditatni; a tisztárahozatal kijátszására fordított ármányok s bebonyolitások megakadályoztatnak s igy a tárgyalási eljárás egyszerűsítése, s rövidítése nagy mértékben előmozditatik.tí) A genfi törvénykezési rendszerben üdvös reformot képez az előleges irat váltásnál a kezdeményezés czélszerübb megalapítása is. A franczia Code szerint a panaszos kereset — vagyis idéző levelének közlése után, a panaszlott van arra hivatva, hogy védelmi iratában a vitát megkezdje, védelmének részletes kifejtése által; s a panaszos csak azután arra adja be válaszát. Ez a dolog természetével nem látszatik megegyezni; mert a panaszos támadván meg ellenfelét bizonyos követeléssel, s ő nyújtván alkalmat a perre, melyben a panaszlott csak önvédelmére lehet hivatott; helyesebb, hogy csakugyan a panaszos fejtse ki előbb részletesen követelésének tényeit, viszonyait s körülményeit, hogy igy panaszlott tudhassa körülményesen, mi ellen kell védelmét irányoznia. Azért helyes, hogy a g e n fi törvénykönyv az előiratozás elrendeltetvén, azt kívánja, hogy a kereset beadása mellett panaszos kezdje meg a vitát, egy pótirat beadásával, melyben részletesen kifejtessenek követelésének tényei, melyek a keresetlevélben csak sommásan, legnagyobb rövidséggel érintettek. A panaszlott a kitűzött határidő alatt arra köteles beadni védelmét, mire, ha helye van, panaszos replikája következik. Némelyek szerint a gyorsaság érdekében jobb lenne, hogy mindjárt a kereset levélben történjék felperes részéről a részletes kifejtés; a külön felperesi irat tartalma ugy is csak ismétlése lehetvén a kereset előadásának. De mig azzal csak egy pár napi gyorsítás eszközöltethetnék; másrészt az haszontalanná válnék mindazon esetekben, midőn panaszlott a kereset egyszeri beadására is kész a követelést kielégíteni. Mindenesetre tehát czélszerübb a genfi intézkedés. Továbbá a franczia törvénykezési jog nagy tévedései nyilvánulnak a bírósági befolyásnak az előiratozást illetőleg való szabályozásában is. A közvetlenség elve, mint azt előbb már fejtegettük, szorosan megkívánja, hogy az elöiratozásnál a birói befolyás kizárattassók, hogy az ne álljon a bíróság vezetése alatt, hogy az előiratok a törvényszék végzéseitől ne tétessenek függőkké, hogy a bíróság ne azok alapján hozzon ítéletet, tehát hogy azok iránti minden praeoccupálás nélkül jelenjék meg a bíráskodásnál. Midőn azonban a franczia rendszer ily szellemben a közvetlenséget teljesen érvényre emelte, nemcsak a bíróságnak az előiratozásra vonatkozó döntő befolyását zárta ki, hanem a biróságot minden ellenőrködéstől is megfosztotta. Ennek alapján Francziaországban minden rendes perben használandó előiratozás egészen s 5) A geufi Code ide vonatkozó 78. c z i k k j e igy szól: „La partié qui se prévaudra des dits faits, sera tenue de les articuler avec précision, et celle á la-quelle ils seront opposés, de les reconnaitre ou dénier catégori quement. Le silence, et toute réponse évasive pourront étre prispour un aveu des dits faits." *) B e 11 o t: Exposé des motifs de la loi.