Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 9. szám

34 Mert állithatni-e, hogy az ügy egyszerűsége a követelt öszveg számától, vagy a peres ingatlan értékétől függ? A. jogi cselekvénynek legnagyobb bonyodalmai, a jogi kérdések legnehezebbjei nem merülhetnek-e fel ezer francos ügynél épen ugy mint két ezresnél? El kell ismerni, mikép teljesen hibás nézet, a peres viszályok jelentőségét azon öszveg névleges értéke szerint meghatározni akarni, mely azok tárgyát képezi. Ezen jelentőség inkább azon érdektől függ, melylyel azon öszveg vagyoni állásukat illetőleg a felekre bir. — Ha a rendes — előiratozással párosult eljárás formái a jogbiztosság sjogigazságszolgáltatás szükséges biztosítékaiul szolgálnak, akkor azok a csekélyebb vagyoni érdekeknél épen ugy alkalmazandók, mint a nagyobbaknál. Minden kivételes kedvezmény a nagy vagyoni érdekeknek, valódi megtagadása a jogkiszolgáltatásnak épen azok irányában, kiknek a törvény ótalmára legnagyobb szükségük van. Ha tehát ezen irományozási formalitások feleslegesek, akkor sehol sem alkalmazandók ; ha pedig a perlekedők jogai biztosítására hasznosak, akkor e jótéteményben minden peres ügy részeltetendő, akármilyen legyen fontosságuk." És ezek folytán ezen franczia jogtudós azon következtetésre jön, hogy az ügyeknek ezen osztályzata rendes és sommásokra — a Codeből törültessék ki. Hasonló szellemben nyilatkoznak e tárgyra nézve a többi jelesek is. A legnagyobb hiba — mond a tudós Bordeaux — melylyel a Codo d. procédure vádoltathatik, az, hogy a peres ügyeket sommásokra s rendesekre osztályozza. Ez a jelen rendszernek leggyökeresebb hiánya. Azt mondják, a sommásan — előiratok nélkül tárgyalt ügyek nem fognának oly alaposan megitéltetni. De akkor ily eljárást, mindenütt megkeltene szüntetni. A tapasztalat szerint azonban ily sommás eljárás mellett a legfontosb érdekek, a családok jövője, a polgárok egész léte felett gyakoroltatik bíráskodás; — mint különösen a kereskedelmi s tengerészeti ügyekben, hol a kereskedelmi törvényszékek gyors s egyszerű biráskodásuk által átalános elismerést s népszerűséget vivtak ki magoknak. — Ideje tehát, hogy a szerepek itt megváltozzanak; a sommás (előiratok nélküli) eljárás váljék az összes eljárárások irányául, és a rendes oly helyet nyerjen,hol ahhoz csak ritka s kivételes ügyeknél lehessen folyamodni. Tehát a jelen sommás eljárások ezentúl rendesek, s a mostani rendes perlekedési módok jövőben a kivételesek legyenek"6) — Hasonlóan Boitard — a legújabb törvénykezési szak íróinak egyik legjelesbike azon véleményt védi, hogy az előiratozásra alapított előeljárás igen hasznos s nélkülözhetlen a bonyolult jogesetekben; midőn az iratok a bíróság tudomására is hozatnak,s igy az ügy eldöntésénél tanácskozásai alapjául is szolgálnak; mindenütt máshol azonban csak káros kinövésnek tekintendő.') Ezenkívül azonban az előiratozás re ndes használatának más rosz oldala is van, mi a franczia jogéletben szinte káros kinövésekre sőt valódi visszaélésekre vezet. Ilyen különösen az előiratokuak elhanyagolása, s 6)PhilosophiedelaProcédureCivile Memoire sur la Reformation de la Justice; Couronné par 1' acadeniie des Sciences. Evreux 1857. pag. 435. 1) Boitard: Legons sur le Code de proc. Civile, így nyilatkozott már régebben a hires Dumont, ki a perrend tökéletesítésének kívánalmául jelölte ki a sommás eljárás átalánossá tételét. Nouveau Commentaire surl'ordonnancede 1667. p. 172. — így M. Seligman, ki szinte azt sürgeti, hogy a rendes eljárás eltöröltessék, s a sommás formaságaira vezetessék : Sur les Reformes dont notre proced. Civile est susceptible p. 142. Továbbá: Boncenne: Theorie de la procédure Civile ; D e 1 z e r 3 : Cours de procédure Civile; stb. stb. | a költségeknek tetemes növelése. — A franczia jogrendszerben ugyanis az előiratozáson kívül is eléggé van gondoskodva mind arról, hogy a felek illetőleg ügyvédjeik készületlenül, egymás jogviszonyaik ismerete nélkül, mi a védelmet s jogigények kifejtését, megalapítását tetemesen gátolná, meg nejelenjenek a szóbeli tárgyaláson; mind arról, hogy a bíróság a bonyolódottabb esetekben is, kellő alapokkal bírjon az ügy állás felfogására s tökéletes megismerésére, tehát alapos Ítélethozatalra. Erre szolgálnak már magok a kereset (idézési) levelek, melyekben az ügyre tartozó legfőbb tények benfoglaltatnak; de különösen az indokolt zár indítványok, melyek az egész ügy állást — mindkét fél részéről — élőnkbe állítják; míg a bíróság a szóbeli előadás elégtelenségét tapasztalva, kisegítőül előadó melletti tanácskozást is rendelhet, hol alapul az irományok vétetnek; sőt nehezb esetekben teljesen írásbeli eljárás is alkalmaztathatik. Ezen biztosítékok tudata mellett az előiratok minden fontosságukat elvesztik. És erre kiváló hatással van még az, hogy az előiratok csak a felek számára készülnek, a nélkül hogy a bíróság róluk tudomást venne. Innen azután Francziaországban azon átalános tapasztalat, mikép az előiratok ra semmi figyelem sem forditatik; azok készítése puszta formalitássá vált; azok nem a szóbeli tárgyalásra hivatott ügyvédek, hanem — a jogtudományban többnyire járatlan procuratorok, (avoué-k) irodájában fogalmaztatnak, hiteles adatok szerint nem is magok az avouék, hanem irodájuk alárendeltebb tagjaik, írnokaik által; miért azok magok a felek képviselői által sem olvastatnak. Mivel azonban azok az avoué-k főkereset forrását képezik 8) azok mindent elkövetnek, hogy az előiratok minél számosabbak, minél nagyobb terjemüek legyenek; 9) mi a törvénykezés költségességének egyik legfőbb forrásául szolgál. 10) Ily káros kinövései vannak a franczia előiratozási rendszernek, mely ellentétben a közvetlenség elvével, az előiratok használatát a törvényszékek előtti minden perekben, rendes szabályul állította fel, tekintet nélkül az ügyek bonyolódott természetére. Válasz. Azon kérdésre :*) váljon a családi hitbizományok iránt 1862 oct. 9-én kelt k. királyi leiratnak oly visszaható erő tulajdonittathatik-e, melynél fogva, az ezen kir. leirat kihirdetése előtt szerzett jogoknak a családi hitbizomány elleni foganatosítása megakadályoztathatnék? vagyis in concreto szólva a feltett esetről, a kir. leirat előtt állítólag szerzett szerződés betáblázási jog a kir. leirat uralma alatt ennek rendelete ellenére a hitbizományi javakra foganatositható-e ? Németh Samu h ügyvéd úrtól. A hg Eszterházy elsőszülöttségi hitbizományhoz tartozó kaposvári uradalom iránt kötött haszonbéri szerződés, 8) „Les mémories ne sont jamais Iu — mond egy hires jogtudós, ni par les juges. ni par les parties, ni par les avoués eux — mémes. Ils s' élaborent dans les etudes pour l'émolument que la loi y attache ; cet emolument constitue la principale rétribution des soins que l'avoué donne a 1' affaire — il ne peut en obtenir le prix qu' au moyen de ces ecritures inutiles. Aussi le seul but, qu' il se propose, est d'atteindre le nombre de röles nécessaire pour lui procurer rémolument, qu' il croit lui étre du." E. Regnard: De l'organisationjudiciaire. Pag. 290. *) Egyszersmind alkalmul szolgálnak arra is, hogy a perhuzavonás előmozditassék ; mert számos esetben az avouékvisszatartják magoknál az iratokat, válaszukat nem közlik, mi daczára a határidők lételének könnyen megtörténhet, mert a franczia pocuratorok nagy elnézéssel vannak egymás irányában. 10) D u m o n t: Nouveau Commentaire pag. 172. R a y m o n d Bordeaux M, sur la Reformation de la Justice Chap. VI. Boitard: Lecons sur le Code I. pag. 250*) Mely lapunk f. é. 7-ikszámában tétetett fel.