Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 9. szám

34 Mert állithatni-e, hogy az ügy egyszerűsége a követelt öszveg számától, vagy a peres ingatlan értékétől függ? A. jogi cselekvénynek legnagyobb bonyodalmai, a jogi kérdések legnehezebbjei nem merülhetnek-e fel ezer fran­cos ügynél épen ugy mint két ezresnél? El kell ismerni, mikép teljesen hibás nézet, a peres viszályok jelentőségét azon öszveg névleges értéke szerint meghatározni akar­ni, mely azok tárgyát képezi. Ezen jelentőség inkább azon érdektől függ, melylyel azon öszveg vagyoni állásukat illetőleg a felekre bir. — Ha a rendes — előiratozással párosult eljárás formái a jogbiztosság sjogigazságszolgálta­tás szükséges biztosítékaiul szolgálnak, akkor azok a cse­kélyebb vagyoni érdekeknél épen ugy alkalmazandók, mint a nagyobbaknál. Minden kivételes kedvezmény a nagy vagyoni érdekeknek, valódi megtagadása a jogki­szolgáltatásnak épen azok irányában, kiknek a törvény ótalmára legnagyobb szükségük van. Ha tehát ezen iro­mányozási formalitások feleslegesek, akkor sehol sem al­kalmazandók ; ha pedig a perlekedők jogai biztosítására hasznosak, akkor e jótéteményben minden peres ügy ré­szeltetendő, akármilyen legyen fontosságuk." És ezek foly­tán ezen franczia jogtudós azon következtetésre jön, hogy az ügyeknek ezen osztályzata rendes és sommásokra — a Codeből törültessék ki. Hasonló szellemben nyilatkoznak e tárgyra nézve a többi jelesek is. A legnagyobb hiba — mond a tudós Bordeaux — melylyel a Codo d. procédure vádoltat­hatik, az, hogy a peres ügyeket sommásokra s rendesekre osztályozza. Ez a jelen rendszernek leggyökeresebb hiá­nya. Azt mondják, a sommásan — előiratok nélkül tár­gyalt ügyek nem fognának oly alaposan megitéltetni. De akkor ily eljárást, mindenütt megkeltene szüntetni. A tapasztalat szerint azonban ily sommás eljárás mellett a legfontosb érdekek, a családok jövője, a polgárok egész léte felett gyakoroltatik bíráskodás; — mint különösen a kereskedelmi s tengerészeti ügyekben, hol a kereske­delmi törvényszékek gyors s egyszerű biráskodásuk által átalános elismerést s népszerűséget vivtak ki magoknak. — Ideje tehát, hogy a szerepek itt megváltozzanak; a sommás (előiratok nélküli) eljárás váljék az összes eljárá­rások irányául, és a rendes oly helyet nyerjen,hol ahhoz csak ritka s kivételes ügyeknél lehessen folyamodni. Te­hát a jelen sommás eljárások ezentúl rendesek, s a mos­tani rendes perlekedési módok jövőben a kivételesek le­gyenek"6) — Hasonlóan Boitard — a legújabb tör­vénykezési szak íróinak egyik legjelesbike azon véleményt védi, hogy az előiratozásra alapított előeljárás igen hasz­nos s nélkülözhetlen a bonyolult jogesetekben; midőn az iratok a bíróság tudomására is hozatnak,s igy az ügy eldöntésénél tanácskozásai alapjául is szolgálnak; min­denütt máshol azonban csak káros kinövésnek tekintendő.') Ezenkívül azonban az előiratozás re ndes hasz­nálatának más rosz oldala is van, mi a franczia jogé­letben szinte káros kinövésekre sőt valódi visszaélésekre vezet. Ilyen különösen az előiratokuak elhanyagolása, s 6)PhilosophiedelaProcédureCivile Memoire sur la Reformation de la Justice; Couronné par 1' acadeniie des Sciences. Evreux 1857. pag. 435. 1) Boitard: Legons sur le Code de proc. Civile, így nyilatkozott már régebben a hires Dumont, ki a perrend tö­kéletesítésének kívánalmául jelölte ki a sommás eljárás átalánossá tételét. Nouveau Commentaire surl'ordonnancede 1667. p. 172. — így M. Seligman, ki szinte azt sürgeti, hogy a rendes eljárás eltöröltessék, s a sommás formaságaira vezetessék : Sur les Reformes dont notre proced. Civile est susceptible p. 142. Továbbá: Boncenne: Theorie de la procédure Civile ; D e 1 z e r 3 : Cours de procédure Civile; stb. stb. | a költségeknek tetemes növelése. — A franczia jogrend­szerben ugyanis az előiratozáson kívül is eléggé van gon­doskodva mind arról, hogy a felek illetőleg ügyvédjeik készületlenül, egymás jogviszonyaik ismerete nélkül, mi a védelmet s jogigények kifejtését, megalapítását tete­mesen gátolná, meg nejelenjenek a szóbeli tárgyaláson; mind arról, hogy a bíróság a bonyolódottabb esetekben is, kellő alapokkal bírjon az ügy állás felfogására s töké­letes megismerésére, tehát alapos Ítélethozatalra. Erre szolgálnak már magok a kereset (idézési) levelek, melyek­ben az ügyre tartozó legfőbb tények benfoglaltatnak; de különösen az indokolt zár indítványok, melyek az egész ügy állást — mindkét fél részéről — élőnkbe ál­lítják; míg a bíróság a szóbeli előadás elégtelenségét ta­pasztalva, kisegítőül előadó melletti tanácskozást is ren­delhet, hol alapul az irományok vétetnek; sőt nehezb esetekben teljesen írásbeli eljárás is alkalmaztathatik. Ezen biztosítékok tudata mellett az előiratok min­den fontosságukat elvesztik. És erre kiváló hatással van még az, hogy az előiratok csak a felek számára készül­nek, a nélkül hogy a bíróság róluk tudomást venne. In­nen azután Francziaországban azon átalános tapasztalat, mikép az előiratok ra semmi figyelem sem forditatik; azok készítése puszta formalitássá vált; azok nem a szóbeli tárgyalásra hivatott ügyvédek, hanem — a jogtudo­mányban többnyire járatlan procuratorok, (avoué-k) iro­dájában fogalmaztatnak, hiteles adatok szerint nem is magok az avouék, hanem irodájuk alárendeltebb tag­jaik, írnokaik által; miért azok magok a felek képvise­lői által sem olvastatnak. Mivel azonban azok az avoué-k főkereset forrását képezik 8) azok mindent elkövetnek, hogy az előiratok minél számosabbak, minél nagyobb ter­jemüek legyenek; 9) mi a törvénykezés költségességének egyik legfőbb forrásául szolgál. 10) Ily káros kinövései vannak a franczia előiratozási rendszernek, mely ellentétben a közvetlenség elvével, az előiratok használatát a törvényszékek előtti minden perekben, rendes szabályul állította fel, tekintet nélkül az ügyek bonyolódott természetére. Válasz. Azon kérdésre :*) váljon a családi hitbizományok iránt 1862 oct. 9-én kelt k. királyi leiratnak oly visszaható erő tulajdonittathatik-e, melynél fogva, az ezen kir. leirat kihirdetése előtt szerzett jogoknak a családi hitbizomány elleni foganatosítása megakadályoztathatnék? vagyis in concreto szólva a feltett esetről, a kir. leirat előtt állítólag szerzett szerződés betáblázási jog a kir. leirat uralma alatt ennek rendelete ellenére a hitbizományi javakra foganatositható-e ? Németh Samu h ügyvéd úrtól. A hg Eszterházy elsőszülöttségi hitbizományhoz tar­tozó kaposvári uradalom iránt kötött haszonbéri szerződés, 8) „Les mémories ne sont jamais Iu — mond egy hires jog­tudós, ni par les juges. ni par les parties, ni par les avoués eux — mémes. Ils s' élaborent dans les etudes pour l'émolument que la loi y attache ; cet emolument constitue la principale rétribution des soins que l'avoué donne a 1' affaire — il ne peut en obtenir le prix qu' au moyen de ces ecritures inutiles. Aussi le seul but, qu' il se propose, est d'atteindre le nombre de röles nécessaire pour lui procurer rémolument, qu' il croit lui étre du." E. Regnard: De l'organisationjudiciaire. Pag. 290. *) Egyszersmind alkalmul szolgálnak arra is, hogy a perhuza­vonás előmozditassék ; mert számos esetben az avouékvisszatartják magoknál az iratokat, válaszukat nem közlik, mi daczára a határ­idők lételének könnyen megtörténhet, mert a franczia pocuratorok nagy elnézéssel vannak egymás irányában. 10) D u m o n t: Nouveau Commentaire pag. 172. R a y m o n d Bordeaux M, sur la Reformation de la Justice Chap. VI. Boi­tard: Lecons sur le Code I. pag. 250­*) Mely lapunk f. é. 7-ikszámában tétetett fel.

Next

/
Thumbnails
Contents