Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 9. szám

35 közlő ur állítása szerint 1861. oct. 21-én kelvén s ugyan e szerződés XXXV. pontjában a bérlőknek betáblázási en­gedély adatván, hahogy bérlők ez állítólagos betáblázási engedélyei 1862. oct. 9-ig mint a hitbizományokat szabá­lyozó legfelsőbb rendelet kiadásáig élnek vala, nincs két­ség; miszerint azon időközben se zárlati, se hitbizományi, se utódgondnok nem lévén, ezeknek meghallgatása el nem rendeltethetik; de midőn a bérlők ez állítólagos jo­gukkal a kijelelt, hogy ugy mondjam kiváltságolt időben nem éltek, hanem az állítólagos jogukat oly időben óhajt­ják foganositani, mely időben annak foganositása törvény erejüleg bizonyos kellékekhez és feltételekhez van kötve, hogy azon foganositás érvényére ezen kellékeket és fel­tételeket teljesíteni kell, azt hiszem vita tárgya alig lehet. Nem az tehát a kérdés, váljon a hitbizományokat szabályozó legfelsőbb rendeletnek visszaható erő tulajdo­nittathatik-e, mert ez tulajdonítani nem is szándékoltatik, hanem az, hogy e legfelsőbb rendelet uralma alatt teljesíttetni kért jogügylet, azon ren­deletben előirt kellékek és feltételek sze­rint teljesitendő-e? S azt hiszem, e részben alig lehet a jogi világban el­térő nézet, különben az fogna következni, hogy korábban kelt cselekmény jogviszonyai későbbi törvény által sza­bályozhatók nem lehetnek. Különben az fogna következni, hogy az ősis. nyilt parancs, telekkönyvi pátens, ideig, törvénykezési szabá­lyok sat. magánjogi szempontból mind meg annyi jogo­sulatlan törvényhozói intézkedések, mert hisz ki 1848 előtt birtokát zálogba adta, azzal a szerzett joggal tette azt, hogy visszaváltási joga elévülés alá nem eshetvén, birtokát visszaválthatja; s ki követelését a telekkönyvi pátens behozatala előtt belábláztatta, azon szerzett joggal tette azt, hogy követelésének elsőbbsége élvezete végett többé egyéb jog lépést tennie szükség nem leend, és még­is az első esetben a zálogváltási jog, mert az ősis. pátens előtt nem érvényesíttetett, ennek uralma alatti időben el­enyészett, a betáblázott követelés pedig, hahogy át nem kebleztetett, nyert elsőbbségét elvesztette, s abiró az első esetben a visszaváltást, a második esetben az elsőbbséget megtagadja a nélkül, hogy ítéletét, vagy az ennek alapul szolgáló törvényhozói rendeletet visszaható erő tulajdoni­tásának vádjával illetni lehetne. Különben pedig a tényálladék közlésében két hiba követtetett el, melyet helyreigazítani szükség. 1-ször. Ő herczegségeik a m. kir. udv. Cancelláriához 186 l-ik évben beadott folyamodásaikban gr. Zichy Fe­rencz ő Excellenciájának teljhatalmú kormányzó — igaz­gatóul kineveztetését, tekintve megerősítését kérvén, a folyamodásban határozottan kijelentették ; miszerint a ki­nevezett igazgató ó Excellenciája teljhatal­mú intézkedéseire nézve semmi nemű befo­lyást fen nem tartanak, s ennek folytán a tisztelt gr. ó Excelleutiája hitbizományiadministratorul teljhata­lommal kineveztetett; a bér s z er ződ és t t ehát ő kö­tötte, s ezért ő felelős, nem pedigaherczegek, kik teljhatalmú administrator létében, szer­ződés kötésrejogositva nem is lehettek; s azon körülmény, hogy e szerződést ő herczegségeik által is alá íratták, a különben sok részben törvénytelen cselekményt törvényessé nem gradualja; ő Exclja az administrator ur pedig e szerződés s annak számos pontjai és feltótelei által eljárhatása jogosultságának határát túllépte, a hitbizomány állaga sok részben megcsonkíttatott, elenyésztetett, s ve­szélyeztetett, ily cselekmény jogosulatlan s érvénytelen, s a herczegi hitbizomány jogaira nézve felette veszélyes fogna idővel lehetni, hahogy e jogosulatlan s ér­|vénytelen szerződós betáblázás által némi | gyökeret — melylyel eddig nem bir — verhetne. | 2 szor. Közlő ur téved, midőn az elrendelt zárt önké­nyesnek hiszi. Törvényes az és birói, a törvény legjobb formájában. Nem ő herczegségeik kérték azt önkénytesen, de a hitbizományi gondnok kötelessége érzetében kötelezőleg s kényszeritőleg kérte azt elrendel­tetni, s a legfelsőbb rendelete zárt törvényes s birói zárnak nevezi, mint ilyea kihirdettetett, foga­nasittatott s telekkönyvbe vezettetett, e zár tehát bár mi kényszerítő birói intézkedés végrehajtását akadályozhatja. Közlő ur a jogbiztonságra s a szerződésileg szerzett jogok épségben tartása feletti tekintetre hivatkozva zárja be sorait. A jogbiztonságnak tökéletesen megfelel a kir. tábla végzése, mely az összes érdekelt felek meghallgatását ren­deli s a szerződésileg szerzett igényekre nézve minden at­tól függ, váljon törvényesek-e azon szerződések? mert törvénytelenül szerzett jogoknak épségben tartása nem áll se az igazság, se a törvény, se az állam, se a közönség érdekében. Kúriai ítéletek. Magánjogi Ügyekben. A kir. Hétszem. táblán. 5. Gr. Zichy Ferraris Bódognak, Baja városa elleni szerződés teljesítése iránti perében Ítéltetett: A tekintetes kir. it. tábla ítélete, mennyiben a birói illető­séget megállapította, mennyiben alp. várost az A. a. szer­ződés 4. 5. és 6. pontjaiban elvállalt kötelezettségek telje­sítésére, jelesen a kereseti tőke és kamatainak a bajai szőlő birtokosokra kivetése és beszedésére s ugy a besze­dett és beszedendő szőlő váltsági tőke és kamatairól, mint a felp. által alp. város javára lekötött 30878 frt 23 kr. pengő pénzbeli tőke és kamatainak a város pénztárába juttatása után még fenmaradó s a felperest illető pénzbeli tőke és kamatairól, illetőleg a felperes és alp. város kö­zött fenforgó kölcsönös követelések és ezek kamatai ki­számításáról kimeritő mérleges kimutatás készítésére s annak felp. kezeihez szolgáltatására kötelezte, az abban felhívott indokoknál fogva helybenhagyatik, a fentebbi kötelezettség teljesítése végett megszabott határidő azon­ban három hónapra akként terjesztetik ki, hogyha ez alatt alperes város az A. a. szerződés 4. 5. és 6. pontjai­ban elvállalt s bíróilag is meghagyott kötelezettségét s ennek folytán felperes teljes kielégítését nem teljesitendi, azon esetre a felperes által B. a. felmutatott kiszámítás helyesnek tartatván, alp. város ellenében az erre alapított 7830 frt 91 V4 kr. tőke és ennek 1864. nov. 16-tól számí­tandó 6 °/0 kamatai iránt jelen perrel érvényesíttetni ké­relmezett felperesi követelés kötelező erejűnek mondatik ki. Ekként a kir. it. tábla Ítélete részben helybenhagyat­ván, részben megváltoztatván illetőleg módosíttatván, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz lekül­detnek. (1865. oct. 27-én 13899. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb.) Hivatalos tudnivalók. A főmlt. Hét3zem. táblán az I. tanácsban jan. 29-én 3 a kö­vetkező napokon előadatnak: Godán Jánosné — özv. Spiesz Já­nosné e. atyai örökség. Felsenburg Mór — br. Pongrátz István s neje e. 1700 frt. Hoffmann József — Lovczányi Géza e. 220 frt. Nagy Veronika — özv. Gulyás Pálné s többek e. 100 frt. Zsivor Pál és Zsuzsánna — Zsivor Juliánná e. örökösödés. Doniján János — Vámoser Hermann e. 469 frt. Antoni Imre — Imre György e. 186 frt 48 kr. Hotye Danilla — Buda Juon e. birtok kibocsájtás. özv. Krotky Vinczéné — özv. Kőnig Józsefné e. 6300 frt. Engel

Next

/
Thumbnails
Contents