Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 9. szám

Pest, 18«6. kedd jan. 30. 9. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Xartnlura • Szóbeliség s nyilvánosság V. — Válasz, az Eszteiházy-féle közlésre. — Kur. ítéletek. — Hivatalos tudniv. Szóbeliség s nyilvánosság. A polgárjogi törvénykezésben. V. Miután a szóbeliségi rendszerben a közvetlenség kell, hogy alapul szolgáljon ; természetes következés, mikép az attóli eltérések, az irotnányozás használata által csak kivételesek lehetnek, t. i. csak akkor megengedhetők. ha ÍJZ — mint már említettük — az ügyek bonyolódott természete által szükségeltetik, azok oly minőségűek levén, miszerint az ügy kellő felderítése iratok általi felvilágosítást tesz szükségessé. Eszerint természetes az, hogy a szóbeli közvetlenség szabályul szolgáljon, az irományozás pedig csak kivételes esetet képezzen ; következésképaz előkészítési, előleges eljárási irásváltások is csak mint kivételek, a rendes szabálytóli eltérések fordulhassanak elő. A franczia rendszer ettől eltér, s innen egyik legföí>b hibája. Az emiitett rendes és sommás ügyi osztályzat *) alapján ugyanis az előleges iratváltásokat minden rendes perben használtatván, s azok elhagyását csak a sommás perekben kivételesen engedvén meg; ez által a szóbeliség rendszerében a tiszta, előirat nélküli tárgyalást kivételül, s az irományozást rendes szabályul állította fel. És így ezzel a szóbeli rendszer alap elvét, mely szerint a szóbeliségnek rendes szabályul, az irományozásnak pedig csak kivételül kell szolgálni, érvényen kívül helyezte. De ugyanitt egy másik lényeges hibája is fordul elő. Az előiratok általi eltérés ugyanis csak azon okból engedhető meg, ha azt a nehezebb, bonyolódottabb jogesetek természete igényeli. A franczia rendszer azonban az előiratozást arrai tekintet nélkül érvényesiteti. Mert az, mint fent láttuk a rendes per ala tartozóknak jelölte ki mindazon személyi kereseteket, melyek 1 500 francnál többről szólanaks azon ingatlanok körüli követeléseket, melyeknekjövedelme GÖ fi cot meghalad. (1838.apr. 11. törv. 15. §) Eszerint az előiratozás alá tartoznak minden 1500 francnál nagyobb követelések s 60 franc nagyobb jüve') Az előiratozást valamint a teljes Írásbeli eljárást (instructióu par ecrit) s előadó melletti bírói tanácskozást kizáró somm á s ügyi eljárás alá tartoznak a rendes törvényszékek előtt is: Személyi keresetek 1500 francig s 60 francig terjedő jövedelmű ingatlanok; kétségbe nem vont okiratokon alapult személyi keresetek ; gyors elintézést igénylő ügyek u rn bér s haszonbér megfizetésére, időszaki tartozások teljesítésére, sürgős javitástételre, bérlett helyiségek elhagyására a bérleti idő elteltével, számtételre, nyűg- s élelmezési dij megfizetésére irányzottak ; továbbá a gyámgondnok— s hason kezelők kinevezésének kérelmezései; éí más gyors s ideiglenes intézkedéseket igénylő kérelmek ; valamint a békebiróságok Ítéleteitől megengedett felebbezések. Azonkívül a békebiróságok s kereskedelmi törvszékek előtti eljárás is sommás — tehát előiratok nélküli — A többi ügyek a rendes — irományozás melletti eljárás tárgyát képezik. delmü ingatlanok — tekintet nélkül ezen keresetek természetére, jogi minőségére, mitől fügnek a törvénykezés s ügy eldöntés bonyodalmai s nehézségei. Ezek pedig nincsenek szoros, szükségképi kapcsolatban a követelések öszvegével, azok nagyobb vagy kisebb mennyiségévé). *) Mert kétségtelen mind az, hogy 1500 francnál nagyobb öszvegü keresetek is lehetnek oly egyszerűek, oly világosak, mikép nélkülözve minden bonyodalmat a legkönyebben elintézhetők ; mindaz, hogy az 1500 francnál I kisebb öszvegü keresetek is lehetnek bonyolódottak, nehézkesek. Midőn tehát a fr. törvények az előiratozást, a rendes és sommás per osztályzata szerint, a kereseti öszvegek mennyiségétől teszik függővé; akkor azt idézik elő, hogy számos kisebb öszvegü ügyek a sommás per alá esvén, habár bonyolódottak is, az előiratok hasznalatától megfosztatnak, mire pedig bonyolódott viszonyaik folytán kellő felvilágosítás s útbaigazítás végett szükségük lenne ; 3) míg számos, egyszerű de nagyobb öszvegü ügyek mint ilyenek rendes per tárgyaivá válván, a hoszszadalmas előiratozás alá vonatnak, mire pedig, minthogy egyszerűek, világosak, épen semmi szükségük sem lenne. Ezzel tehát a szóbeli rendszernek azon egyedül józan irányelve, hogy az irományozás mint kivétel csak az ügy bonyodalmai s nehézségei által indokolható — teljesen lerontatik s érvénytelenitetik. Ez az oka, miért a fr. szóbeliségi rendszernek ezen része mindenfelülről folytonos s leghatározottabb megtámadásoknak van kitéve, megváltoztatására irányzott törekvésekkel. — Magoka legkitűnőbb franczia jogtudósok élénken kiemelik rendszerüknek ezen hiányát, ennek káros kinövéseit, s a benne rejlő következetlenséget a szóbeliség irányával s hivatásával. Csak is reajok kívánunk tehát kiválóan hivatkozni; minthogy ők részrehajlóságról, a fr. rendszer iránti balítéletekről legkevésbé gyanúsithatók, mire idegeneknél elég alkalom vagy ürügy nyilvánulhat. ,,Ezen osztályzat rendes és sommás ügyekre — mond egy kitűnő franczia jogtudós *) — igen régi ugyan ;5) de annak alapjait gyökeresen felforgatta az uj Code, melynek azon megkülönböztetése észszerűnek nem tekinthető. 2) Valamint azzal sem, ha bizonyos ügye k gyorsabb intézkedést igényelnek; vagy ha az okiratokban a jogczim elismertetik, meg nem tagadtatik, mik pedig, mint fent láttuk szinte a sommás eljárás alá tartoznak. 3) Es ez annál nyomasztóbb, minthogy a franczia jog szerint ezen 1500 francig terjedő ügyek legnagyobb része azokból áll, melyek nem is felebbezhetők, s igy min len biztosítéktól megfosztvák. ') R. R e g n a r d : De 1' organisation judiciaire et de la Procédure Civile en Francé. Paris. 1855. pag. 264—269. 5J Alapjai már az 1667-i törvényekben léteznek, melyeket követett a Code is; csakhogy az 1667-i soramás eljárás csekély apróságokra terjedett ki ; élelmi szerek, termények, házi kártételek stb, körüli keresetekre s személyieknél csak 200 livrére. 9