Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 8. szám

30 zési rendszer létesítését tartva szem előtt — főkép azon összeegyeztetési kísérleteken szenvedtek hajótörést; mikép ezen kísérletek számtalanszor a közvetlenség elvét majd egészen érvényen kívül helyezték, s majd minden jelentőségétől s üdvös hatályától megfosztották. *) Azért is mi, midőn a szóbeliség rendszerének kifejtését tárgyaljuk ; természetszerűleg legelőször is a szóbeliség és írásbeliség közti viszonynak megalapítására forditjuk figyelmünket ; meggyőződve lévén, mikép törvényhozásunk is csak ugy foghat polgárjogi ügyekben egy a jogi haladás s nemzetgazdászati kifejlődés igényeit kielégítő, tökéletesebb, a mai kor színvonalán álló eljárási rendszert alkotni, ha abban a szóbeliség és Írásbeliség közti kellő arányt kielégitőleg megalapitandja, ha azon két elvet akkép szabályozandja gyakorlati alkalmazásában, hogy a közvetlenség elve (a szóbeliségben) teljesen fentartassék, de egyszersmind alapos, a jog érvényesítését (az iratok segélyével) eszközlő ügy eldöntése is biztosíttassák És azért is mi legelsőnek tekintjük ismerni azirásbeliségnek mindazon eszközeit s kifejezéseit, melyek az európai torvényhozásokban a szóbeliség keresztülvitelénél alkalmazásban vannak; egyrészt,hogy megismerjük azokat, mik az alapos igazságszolgáltatás érdekében szükségesekké váltak; másrészt, hogy tájékozhassuk magunkat azon Írásbeli tényezők iránt, melyek a közvetlenség elvére veszélyesek lehetnek; mindkét tekintetben, hogy a szóbeliség keresztülvitelében biztos s czélhoz vezető utat választhassunk. Az Írásbeliségnek ezen tényezői, a bizonyitéki okiratokon, s a keresetleveleken kivül, melyek rendesen Írásban foglaltatnak, következők a jelenlegi jogrendszerek ben : a szóbeli tárgyalás előtti irat váltások, mi részint kizárólag a felek által, részint — a kevésbé tökéletesb rendszerekben — a bíróság vezetése, s kisebb nagyobb befolyása mellett eszközöltetik; továbbá a tényállást rövid sommázatban kimerítő, s indokolt indítványok (Conclusions motivées) szinte a tárgyalás előtt; a közvetlen tárgyalás alatti jegyzőkönyvek; az előiratok alapján eszküzlött (külön referens általi) előadás; s végre kivételesen a tisztán irásilag, tehát períratok által eszközlütt tárgyalás; nem említve a még némely német államokban ma is divatozó Írásbeli eljárást szóbeli végtárgyalással, melyet valódilaga közvetlenségen alapuló szóbeliség rendszeréhez nem is sorolhatni. Francziaországban, melynek törvényhozása léptette legelőször életbe polgárjogi ügyekben a közvetlenségre fektetett szóbeliséget, mi által e téren uj korszakot teremtett, e jogrendszer az írásbeliségnek mindazon tényezőit tartalmazza s használja, melyeket imént elősoroltunk. Ez kétségtelenül már magában is feltűnő lehet. Mert hogy a biztos jogvédelem, s alapos Ítélethozatal, mik a jogérvényesítés legfőbb feltételei, oly soknemüs nagyszámú írásbeli eszközöket szükségeijenek, vagy hogy a szóbeliség rendszerében, a közvetlenség elvének s érdekeinek veszélyezése nélkül ily sok iratot s irományozást lehessen alkalmazni — nagyon is kétséges. Ezen a szóbeliségnél ií szükségesnek talált irományozás tömegében, a szóbeli tárgyalást megelőző iratváltások, előkészitési iratok,3) melyek az Írásbeli 2) Erről elég tanúságot tehetnek a zürichi 1844-ki. a porosz 1846-ki — legújabbak közül az oldenburgi 1859-ki, b a d e n i 1864-ki, s z á s zországi 1864-ki törvényhozások, midőn az írásbeliségnek tulnyomóbb befolyást engedtek, mint a mely a közvetlenség elvével összeférhetne, mint alább részletesen látandjuk. 3) Francziáknál 1' I n s tr u c t i o n — proprement dite — t . ! megelőző eljárást képezik, veszik mindenekelőtt igénybe figyelmünket s vizsgálódásunkat. Egyrészt, mert ezek, ott hol divatoznak, s ez szerint jelenleg a legtöbb államban, a per felszerelését, előkészítését (instruction) képezvén, a közvetlenség elvének keresztülvitelére eldöntő befolyást gyakorlanak. Másrészt, mivel épen azok megváltoztatása, részint megszüntetése a legújabb s legszabadelvübb reformok egyik legfőbb tárgyát képezi; mely reformokban a jelen franczia jogrendszernek leglényegesb vádjai s megtámadásai rejlenek. Ezen iratok a kereset után a feleknek egymással viszonosan közlött védelmi és válasz irataikban állanak,4) melyek csak a kereset s védelem tényeinek, s bizonyítékainak elősorolására szorítkoznak, elvonatkozva minden jogi fejtegetésektől. Ezen iratváltásnak lényeges jelleme különösen ket! tőben öszpontosul; először mikép ezen iratok csupán a feleknek, a per tárgyát képező tények s köj rülmények iránti utasítására s felvilágos i| tására szolgálnak a nélkül, hogy azok a bíróságot illetnék s ezek reájok figyelmet fordítanának; másodszor, mikép ezen iratváltás kizárólag a felek magán működését s törvénykezési cselekvényét képezi, a bíróságnak közvetlen be folyása s vezetése nélkül. Ez szerint ezen iratok periratokat nem képeznek, a szorosan vett szóbeli per alapjaiul, forrásaiul nem szolgálnak,az ügy ítéleti eldöntésénél tényezőkül nem vétethetnek. így tekintetnek s alkalmaztatnak legalább mindenütt, hol a szóbeliség tisztán s következetesen a közvetlenség elvére van fektetve. Ezen előiratok az indokolt zár inditvá ny o któl (conclusions motivées) szorosan megkülönböztetendők. Ezek az összes vitás ügy állásáról — mindkét fél jogi szempontjából — sommás kimutatást tártaim; znak, melyek közvetlenül a tárgyalás előtt adatnak elő, és a bíróság tudomására s ezzel tájékozására is szolgálnak. F r a n c z i a országban az előiratok tekintetében azon elv alapitatott meg, hogy azok a rendes perekben mindig használandók, inig a sommás ügyek köriili eljárásban egészen elmaradnak Ezt figyelmen kivül nem hagyhatjuk, nemcsak azért, mert ez a legújabb codificatiók rendszerének is alapjául szolgál; hanem azért is, mivel az ujabbkori törvényhozások - majdnem legfontosabb vitái j épen e körül merülnek fel. megkülönböztetve attól, mely instruction parecrit név alatt ismerete--; a németeknél: schriftliches Vorverfahren, vorbereitende Schnfisatze, schrifdiche Vorverhandlung. (* A franczia joggyakorlatban a kereset (Exploitd' I assignation.il' ajournementj után, mi a keresetet és idézést együttesen helyettesíti, s melynek szabályzati hiányairól ké: sőbb tüzetesebben szólandunk — következik alperes (défen JeurJ válasza, illetőleg védelme (la défen se), melynek az ő kifogásait, észrevételeit kell tartalmazni; mire azután felperes (le de ma nd e u r) felelete (r é p o n s aux défenses) s ezentúl több irat nincs szokásban ; mig régebben további replicák s duplicák használtattak, s a melyek jelenleg sincsenek eltiltva, hanem mivel azok már költség jegyzékbe nem vétethetnek, jóformán egészen kimentek a divatból Németországban hol ezen előirat váltások használtatnak, azok ugyanazon rendben, de nagyobb számmal fordulnak elő ; panaszlott keresetre adott feleletén (Vcrnehmlass u n g) kivül még válasz s viszonválasz (R e p 1 i k, D u p 1 i k) legj alább is engedtetik. II a n o v. 209. §. n é m e t birod. közőns. §. 235 B a j o r art. 211. stb. És ezeken kivül jönnek azután mint már emiitettük a v é g i r a t o k, vagyis indokolt zár inditványok. I (Conclusions motivées, Schlusantrage).