Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 97. szám - Törvénykezési állapotaink ismertetéséhez

392 szóbeli perben kelt Ítéletek, miután felebbvitel előtt végrehajthatók, tehát jogérvényeseknek tekintendők. Alperesek 1862. Sz. Mihály napján tul rosz hiszemü birlálói levén a kérdéses puszta résznek, felpereseknek joga, hogy tőlük az elvont haszon és okozott kár megtérítését követelhesse, kétségtelen, A követelt kár mennyiségére nézve az egyes tételek okmányokkal igazolva levén, kérik alpereseket elmarasztaltatni. Végül ellenzik felperesek, nogy alperesek szavatossági keresete jelen főügygyel együtt döntessék el. Alperesek viszonválaszukban előadják, hogy a végrehajtható ítélet nem ugyanazonos ajogérvényes Ítélettel, s hogy alperesek a kérdéses birtokban jó hiszemüleg maradtak, a megindított szavatossági kereset igazolni fogja, ragaszkodnak ahhoz, hogy ezen főügy a szavatossági keresettel együtt döntessék el. Költségeik felszámítása mellett felpereseket keresetükkel elutasitatni kérik, r^jjj! Ezekután a felperesek által a kár egyes tételei igazolására felhívott tanuk kihallgatása rendeltetett el, mely vallomások által a felperesi állitások beigazoltaknak tekintendők. Időközben a szavatossági per is letárgyaltatván: Szentesváros törvszéke által 1864 máj. 2-án 669 sz. a. Ítélettel a szavatosokul idézettek a szavatolási kötelezettségben elmarasztaltattak, mely ítélet alperesek által fölebbeztetvén, a kir. itélő Táblán Ítéltetett: „Ajelen szavatossági kereset az eljáró városi törvényszék előtt az 1863 évi 1736 sz. a. itteni felperesek mint ottan alperesek ellenében indított kártérítési perre vonat kozólag az e per tárgyalására kitűzött napon és igy az id. törv. szab. 85 §. szerint kellő időben adatván be, miután ily esetekben az idézett törvszabályok, 87 §. értelmében a szavatossági kereset a főperrel együtt egy közös i t é 1 e t b e n m e go 1dandó, a jelen, kizárólag a szavatosság kérdésében a főperre való tekintet nélkül hozott Ítélet feloldatik, és az iratok azzal küldetnek az eljáró városi törvszékhez vissza, hogy a jelen szavatossági ügyet a főperhez csatolván, azokat egy közös Ítélettel intézze el C1865. máj. 29. 5008. P. sz. a.) Szentes város törvszéke időközben feloszlattatváu, |s pertára Csongrádmegye törvszékéhez áttétetvén, az anyaperbeli felperesek 1865 nov. 17. 2384 sz. a. folyamodtak Csongrád megye törvszékéhez ezen két ügynek együttleges eldöntéseért. — Ennek folytán Csongrád megye törvszéke által 1865. nov. 24-én 2389 sz. a. ítéltetett: „Alperes Borsos Károly és Martonosy Hermina beismerték, hogy a felperesektől kibérelt puszta részből 100 hold földet 600 ftban a felmutatott s felperesekre átruházott E. a. szerződés szerint alhaszonbérbe adtak, és hogy a 600 frt. bérleti öszegből 300 ftot az albérlőtől felvettek, 300 frtot pedig a D. a. biztosítási jegyzőkönyv szerint elmarasztalásuk folytán tartozásuk letörlesztésére felperesekre átruháztak, mihez képest a követelt 600 frt. felvett haszon, ugy a tárgyalás alatt beismert 13 hold föld bérletébe felvett 12 írtjával számított 156 frt. valamint a korcsma haszonbéréből önbeismerésük szerint felvett 33 frt. 3% kr. öszszesen 789 frt. kr. kártérítési összeg megállapíttatik, ellenben alperesek tagadása ellenében a félholdnyi lóherés értéke, a kukoricza földnek tavaszi legeltetés alá lett adása, melynek használata különben is a tanyával jár, meg nem ítéltethetnek; melynek folytán miután a a szavatossági ügyben a hit alatt kihallgatott tanuk Dudás Mihály és Csobor Márton által az, hogy Juricskay Mór egyik felperes, és Jersák Ignácz egyik felperesnő fia és Lakatos Ferencz egyik felperesnő férje az alperesek által már előbb is 8 éven által 800 frt. haszonbér mellett bírt földet a helyszínén körüljárva — ujabban bérbe adták; Dobosy Lajos és Fejérváry Fererencz tanuzásaik által pedig az, hogy a kérdéses föld bérlete iránt részint mint tulajdonos, részint mint felhatalmazottak egyesültek, s adták ki ujabban haszonbérbe, és szóbeli szerződésüket kézfogással megerősítve alpereseket biztosították, kétségtelenül beigazoltatott; sőt annak folytán alperesek mint jóhiszemű bérlők a peres iratok közt levő intő levél szerint a félévi bérleti összeget 1863 évi szept. 29-én 500 frtban Nagyvárad városa főbirájánál 10057 sz. a bírói kézhez letették, és annak felvételére felpereseket megititették; Juricskay Mór, Jerzsák Ignácz és Lakatos Ferencz tulajdonos, illetőleg mint a tulajdonosokkal egyenes viszonyban állók s magokat a tanuk szerint a bérbeadásra feljogosítottaknak álliták, s ezeknél fogva szavatossággal tartozók: alperes s tekintve felperes Borsos Károly és neje Martonosy Hermina irányában minden a földbérlet felett támadható kár és kérdés iránt szavatosoként elmarasztaltatnak s ehhez képest kötelesek a kereset alá vett és bíróilag megalapított 789 frt. BV3 kr. kártérítési összeget, ugy 40 frtban, valamint a szavatossági perben Borsos Károly részére 35 ftban megállapított perköltségéket 15 nap alatt megfizetni. Kelt mint fent.'Ezen ítéletet az anya perbeli felperesek, valamint a szavatosok is fölebbezték, éspedig az anyaperbeli felperesek azért, mert ha a meg nem itélt tételeket a törvényszék a tanuk vallomásaikkal teljes póba erejüleg beigazoltaknak nem vehette, ugy a próba kiegészítése végett felpereseknek a megajánlott pót hit lett volna megítélendő. A szavatolásban marasztalttak pedig főlebbeztek azért, mert ők alperesekkel szerződésre nem léptek, nekiek kárt nem okoztak. A tanuk azt, hogy szavatosok magokat a föld tulajdonosai megbízottjainak színlelték, s a szerződést a birtok ujabb kibérlése iránt megkötötték volna, egy szóval sem igazolják, mert ha egyik vagy másik közülök mondotta is e szavakat: „No barátom, ismét tiéd lesz a föld" ez szerződés kötésének még távolról sem tekinthető, és szavatosság alapjául nem szolgálhat, ez csak puszta ígéret, mely a dolog viszonyainál fogva akként értelmezendő, hogy szavatosok nemievén egyedüli tulajdonosai a kérdéses földnek, az összes tulajdonosoknál oda müködai fognak, miszerint a bérlet alpereseknél meghagyassák ; mely puszta ígéretet kötelezőnek tekinteni a legtávolabbról sem lehetvén, kérik a neheztelt Ítéletet megváltoztatni. A kir. it. Táblán ítéltetett: „A követelt szavatosok részéről tett azon általános igéret, hogy felpereseknek a Fábián Sebestyéni pusztán levő birtok részök az A. a. szerződésben kikötött bérleti idő tartamán tul is alpereseknél bérbe hagyatni, illetőleg velők ujabb bérleti szerződós köttetni fog, Dobossy Lajos és Fejérváry Ferencz tanuk vallomásait tekintve, oly kötelezettségnek, melynek alapján alperesek a bérleti időn tul is a birtokban benmaradni jogosítva lettek volna , nem vétethetvén, s ennél fogva ezen igéret oly jogalapot, melynél fogva a birtokban jogczim nélkül benmaradott alperesek az ez által a tulajdosoknak okozott kárra nézve az igéret tevőktől szavatosságot követelhetnének, nem képezvén, alperesek szavatossági keresetökkel elmozdittatnak. A kár megállapítását illetőleg pedig, miután az eljáró megyei törvényszéknek Ítélete alperesek