Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 97. szám - Törvénykezési állapotaink ismertetéséhez

, IHtiti. kedd decz. 18. 97. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Törvénykezési állapotaink ismertetéséhez. — Szavatossági jogeset — Kúriai ítéletek— Hivatalos tudnivaló. Lapunk 8-ik évfolyama e napokban lejárván, szakközönségünk tisztelettel kéretik az előfizetésnek mielőbbi megújítására. Az előfizetések egyedül a szerkesztőségnél történhetnek (aldnnasor Kalap ntcza szögletén 1 sz. a első emelet, balra.) Előfizetési dij egész évre 8 for. félre 4. évnegyedre 2 frt. Ez úttal köztudomásra hozzuk azon elhatározásunkat is, mikép a bár hetenként kétszer megjelenő lapunkat, hetenként legalább negyed ivvel még nagyobbítani is fogjuk, mihelyest a tárgy halmaz, vagy közlés sürgőssége, különösen az esetleges CodiHcatio folytán, azt kívánatossá teendi De az elöf. dij azért fel nem emelendjük. ^Törvénykezési állapotaink ismertetéséhez, Sommás szóbeli perben, ingóságra intézett végrehajtásnál, az árverési végzés ellen emelt semmiségi panasz elintézése illetőleg elvetése után njabban kitűzött árverés ellen van-e, s lehet-e helye egy harmadik által támasztott igény keresetnek ? Komáromy Károly ügyvéd úrtól. Mint sok más hasonló, ugy a feltett kérdésre is törvényeink határozott feleletet nem adnak. Az id. törv. szah. XI. Fejezete, mely a birói végrehajtást legújabban, s a telekkönyvi rendszerrel kapcsolatosan szabályozza, nem vezet biztos eligazodáshoz , sőt némi kételyt ébreszt ezen kérdés fejtegetésénél. A 138. §. ugyanis azt mondván: „az árverés megtörténte után bejelentettigények semmi esetben fi gy e 1 embe nem vehetők" — ez által könnyen azon következtetésre vezet, miszerint az árverés megtörténte előtt emelt igények tehát mindenkor s föltétlenül helyt találhatnak : tekintet nélkül arra, váljon ingóság vagy fekvőség képezi-e a birói árverés tárgyát. Azonban figyelmezve egyrészt az idézett szabály útmutatására s azon különbségre, mely abban a végrehajtásnak ingóságra, avagy f ekvőségre intézése körül követendő eljárásra nézve tétetik; és szem előtt tartva, hogy a felhivott 138. §. tisztán az ingatlanok alárvereltetése módjáról szól; — másrészt pedig gondosan egybevetve a 117 és 118. §§. ide vonatkozó rendeleteit :• azon eredményre jutunk, mely szerint a föltett kérdésre tagadólag kell felelnünk. — Midőn ugyanis a 118 §. a lefoglalt ingókra nézve egy harmadik részéről, az árverés megtörténte előtt emelt igónynek a további végrehajtási eljárást illetőleg felfügesztő hatályt tulajdonit, kétségkívül felteszi s fel is kell tennie, hogy ez igényt, maga a végrehajtást szenvedő részéről, az árverésre vonatkozólag semmi jogorvoslat nem előzte meg. Mert ha megelőzte, ha a végrehajtást szenvedő a 117. §. értelmében semmiségi panaszszal élt az árverés ellen a nélkül, hogy e tekintetben, az árverési végzés és hirdetmény kibocsátása után, az árverés tárgyát képező ingóságokra nézve bárki részéről is igény emeltetett volna: joggal, és biztosan feltehető, hogy ily igény valósággal nem is létezik, s hogy ennek a végrehajtást szenvedő által az árverés meggátlására, vagy legalább késleltetésére használt semmiségi panasz elintézése után bárki részéről lett támasztása merő valótlanság, s nem egyéb a kereset lehető kijátszása, —• s e lapok egyik kitűnő munkatársa (Külley Ede) élethű kifejezésével élve, a harmadik perorvoslat — a per huzás-halasztására irányzott lépésnél. Mint ilyennek azért helyt adni nem lehet, s helyt adni annyi volna, mint az igazságszolgáltatás terén ugy is időnként roppantul növekedő arányban tapasztalható kijátszások — és jogcsavarásnak szándékosan kezére dolgozni. Ez pedig annál kevésbé lenne megbocsátható, mert sajnos tapasztalás szerint különben is oly lassú, oly nehézkes és tétóvázó a jelen törvénykezési rendszer, hogy annak mielőbbi gyökeres reformját, mindannyiunknak óhajtanunk kell; egyszivvel s lélekkel kívánva: törvénykezési uj és üdvös rendszer! jöjjön el a te országod!!! Jogeset. Szavatosság kérdése. A szavatossági kereset kellő időben (ideigl. törv. szab. 85 §.) adatván be, a szavatossági kereset a főperrel együtt egy közös ítéletben megoldandó: (ideigl. törv. szab. 87 §.) Átalánosan tett Ígéret jogi hatálya oly jogalap létesítésére, melynél fogva szavatossági kötelezettség keletkezhet. — Juricskay Mór és érdektársai az 1863 jun. 6. 1736. sz. a. Szentes városa törvszékéhez beadott keresetükben előterjesztik, hogy ők Fábián Sebestyén pusztai birtok részüket Borsos Károly és neje Martonosy Hermina alpereseknek az 1862 évi Sz. Mihály napkor lejárt 8 évre haszonbérbe kiadván; ezek lejáratkor a haszonbéres birtokot felpereseknek vissza nem bocsátották, ugy hogy kénytelenitve voltak alperesek ellen visszahelyezési pert indítani, melyet meg nyervén, az 1863 évi jun. 5-én viszszahelyeztettek ugyan, és bár ekkor a még függő terméseket s hasznokat megkapták, a már beszedettekre nézve még is kárt szenvedtek, mely kárt 900 frtban felszámítván, ebben, és a kereset beadásától számítandó 6% kamatban, és költségekben alpereseket marasztaltatni kérik. Alperesek a tárgyalás napján 1863 jul. 9. 2197. sz. a. Juricskay Mór, Jerzsák Ignácz és Lakatos Ferencz ellen szavatossági keresetet nyújtottak be. Az ügy érdemére nézve pedig tagadják, hogy felpereseknek keresete az állítólagos kár megtérítésére nézve még fenállhatna, mert a kereset az A. a. itéletrejvan állapítva, ugy de ezen Ítélet habár mint sommás szóbeli uton hozott, végrehajtatott is, de jogerejüvé még sem vált, miután alperesek azt 2. sz. szerint felebbezték. Tagadják a tételeukint felszámított károkat egyenkint és összesen, miért is magokat felmentetni, s3sz. szerint beadott szavatossági keresetüket jelen ügygyei együtt eldöntetni kérik. Felperesek válaszukban felhozták, hogy a sommás 97