Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 96. szám

390 lajdonjogi bekebelezés iránti perében Ítéltetett: Miután az 18G2-ik mart 22-én Tukulia Mária és az alperesek között létrejött adásvevési szerződés, az árva hatóság által megerősítve nincsen, Tukulia Mária pedig mint hajadon, terhes szerződéseknek jogérvényes köthetésére jogosítottnak nem tekinthető , s e szerint, a kérdéses szerződés alpereseknek a kereset tárgyát képező birtokhozi erősebb jogok igazolásara elegendőnek nem vétethetik, — annak félretétele mellett Tukulia Máriát képviselő felperesnek illetőleg Tukulia Máriának a minden kellékekkel ellátott, közte és a Fluenas testvérek közt létrejött adásvevési szerződés szerint megvásárolt ingatlanságokhoz i kereseti joga megallapitatik és a megyei törvényszék Ítélete, a mennyiben az 1^62 mart. 22-én létrejött adásvevési szerződésnek felretétele és Tukulia Mária tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése az által kimondatott, helybenhagyatik. — A mi a Tukulia Maria részéről alperesek részére visszafizetendőnek itélt 7G0 frt. vételárt illeti, miután az igazolva nincsen, hogy ezen összegből azon a végrehajtás alkalmával megállapítandó összegen kívül, mely a birtoknak Tukulia Maria részére történt megvásárlásakor Pauncskó Máriának fizetendő lett volna, és a mely alperesek által a vétel alkalmával lefizettetett, Tukulia Mária javára valami forditathatott volna, a Pauncskó Mária részére fizetett összegen felül eső résznek megfizetése alul felmentetik, fenmaradván alpereseknek joguk, hogy e részbeni igényeiket Tukulia György vagy hagyatéka ellen érvényesíthessék. — Ezek szerint a felebbezett Ítélet részint megváltoztatván, részint helybenhagyatván, a periratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1866. oct. 3-án. 18269 sz. a. El ő: Balló ktb.) 95. Szentiványi Lászlónak — előbb Szentiványi Anselmnő most báró Pongrácz Istvánnő, Jezerniczky Katalin mint néhai Szeutiványi Anselm végrendeleti általános örökössé ellen, néhai Szentiványi Anselm végrendeletéből keletkezett igények érvényesítése iránt inditott Írásbeli perében Ítéltetett: Néhai Szentiványi Anselm hagyatéka iránt, felperes meghallgatásával tartott tárgyalás után, a főméltóságú hétsz. táblának határozata szerént, a beszavatolás, a felek által érvényesnek elfogadott végrendelet értelmében eszközöltetett, és igy jelen pernek tárgyát nem a beszavatolás megvizsgálása, hanem a felperesnek perutra fenhagyott, s néhai Szentiványi Anselm végrendeletéből származtatott igényeinek megbirálása képezvén, — ennek előre bocsájtásával, a felperesi igényeket illetőleg, miután a végrendelet által, alperes arra, hogy a patvarczi, pusztádrahi, sat. javakat tehermentesen, és különösen hogy azokat felperesnek hagyja, nem köteleztetett, és felperes utó örökösnek a végrendeletben meg nem neveztetett, ez iránti alaptalan keresetével ez okból elutasitatik; — miután továbbá a halassá gyarmati ház, sem a néhai Szentiványi Ferencz végrendeletében, sem az ezen végrendelet végrehajtásáról szóló, és kifogás alá nem vont jelentésben, a Rónyai Uradalomhoz nem soroztatott; egyedül a Rónyai uradalmi tisztség bizonyítványa és azon körülmény, hogy a közös használatra tartott ezen háznak bérjövedelme, a kétségbe vont, és felperesi felajánlás daczára eredetben fel nem mutatott bérszerződés szerint, a Rónyai pénztárba fizettetett, az alperesi tagadás ellenében, annak beigazolására hogy a kereseti ezen ház, a Rónyai uradalom tartozékát tenné, nem szolgálhat, mivel felperes is beismeri, hogy az Etesi birtok jövedelme is nzon pénztárba fizettetett a nélkül, hogy ezen birtok a Rónyai uradalomhoz tartoznék; — minthogy pedig a bérleti szerződésnél később kelt — végrendelet 13-ik pontja szerint, örökhagyó néhai Szentiványi Anselm, a/on jav iit, melyeket végren 'eletében külutiösen meg nem nevezett, az általános örökös alperesnek szabad rendelkezésére hagyta, ezen indokokból, e ré-zben sem igazolt igényével elutasitatik; — Végre a Rónyai és liptói köz^s javak a végrendelet l )-ik pontjának szavai szerint, a szentiványi családra, egyedül alperes halála, és azon feltételnek teljesítése után esnek vissza, ha azon javakból nyerendő és alperesnek miglen él, hagyományozott jövedelmeket meg nem tagadjak,— e szerint ezen feltételnek teljesítése eseteben is, alperesnek a Rónyai és liptói közös birtok korlátolt tulajdoni joggal a haszon ve vő miuden jogai és kötelezettségeivel, iia pedig a jövedelem alperest illető része megtagadtatnék, akkor a végrendelet értelmében, a birtok feletti sza bad rendelkezés is, és igy korlátlan tulajdoni joggal — hagyatván — és e szerint a kérdéses javaknak, a végrendeletben megszabott feltételeknek teljesítése után a Szentiványi családra alperes halálával bekövetkezhető háromlás ideje, el nem érkezvén — felperes azon keresetével is, hogy a Rónyai és liptói javakra nézve, a tulajdonijog felperes és jelen perben állott testvéreinek megítéltessék, szintén elutasitatik; — és ekként az első bírósági Ítélet ezekre nézve megváltoztatik, a perköltségekre pedig helyben, és a mennyiben a Rónyai és liptói összes birtok fele részét, néhai Szentiványi Anselm hagyatékához nem tartozandónak kimondotta, érintetlenül hagyatik, az összes periratok stb. (1866. nov. 23-án. 13527. sz. a. E 1 ő : Janmiczky ktb.) 96. Klein Adolfnak — Rothfeld és Simkó kereskedői czég ellen 50 frt. foglaló kétszerege és járulékai iránti perében Ítéltetett: Tekintve, hogy Fried Farkas alkusz hit alatt vallotta, hogy a köles kasa 1865 évi jun. 2-án 8 napi átadás mellett adatott el, meg más felől alperesi tanú Lebron vallomásával épen nem bizonyitatik, hogy felperes a köleskása későbbi szállításába beleegyezett volna, ugyan azért Fried Farkas tanú hit alatti vallomása félbizonyitékot szolgáltatván , ha felperes arra: hogy a köleskása 1865 évi Június 2-án 8 nap alatti átadás feltétele mellett adatott el alperesek által felperesnek, és hogy a vétel után 8-ik napra a köleskása átadását felperes követelte, de az alperesek részéről át nem adatott, ,,pótló hitét leteendi": ez esetben alperesek az általok egyébként kétségbe nem vont 50 frt foglaló kétszeregét azaz 100 ausztr. ért. forintot s 20 frt. perköltséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni tartoznak, ellenkező esetben pedig alperesek a kereset alul felmentetnek, s felperes lészen köteles alpereseknek 20 frt. perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetni, köteles tehát alperes a jelen Ítélet jogerejétől számítandó 3 nap alatt a pótló hit letételére folyamodásilag késznek nyilatkozni — s azt a fentebbi mód szerint letenni. •— Ekképen az eljáró városi törvényszék ítélete megváltoztatván, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségűkhez visszaküldetnek. (1866. oct. 23. 17,846. sz. a, Elő: Beöthy Zsigmond ktb.) Kelelős szerkesztő és kiacló-tulajdouos SZOKOLAY 1STV.41V. Nyomatott Pesten, ISfc'ö. fc; o c s i S <i n d o r által, ( Érkovij, Galijóay és Kocsi nyomdájában.) Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. sí.