Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 8. szám

Pest , 1866. péntek jan. 26. 8. szám. jVyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tí«rt»loin: S7.ohe)iség s nyilvánosság IV. — A pesti váltó tszék 1865-ki működése. — Jogeset — Hivatalos tudniv. Szóbeliség s nyilvánosság;. A polgárjogi törvénykezésben. *) IV. Azon nézetből indultunk ki, mikép a tudomány s jelen törvényhozási politika igényeinek megfelelő polgárjogi törvénykezési rendszer értéke felett, nem a szóbeliség elvének átalános kimondása; hanem ezen elvnek gyakorlati keresztülvitele s részletes szabályozása határoz. Most tovább menve azt állítjuk, mikép az, hogy a közvetlenségre fektetett szóbeliség az attól várt hasznokat s előnyöket meghozhatja-e, hogy a társalom jelen érdekeit kielégitőleg a tökéletesb törvénykezés eszményének megfelelhet-e, különösen attól függ, hogy azon rendszerben az Írásbeliségnek mily szerep ny uj táti k : tehát a közvetlenség elvének részletes keresztülvitele az írásbeliség irányában mikép érvényesíttetik. Napjainkban oly polgárjogi törvénykezés, mely az írásbeliséget teljesen kizárja, kivihetetlen féladatnak tekintendő. Oly törvénykezési eljárás, mely a társalom jelen vagyoni, üzleti, forgalmi viszonyai s jogi alakulásai közepette, csekély esetek kivételével, minden Írásbeliség nélkül, mint az ős korban, pusztán szóbeli uton alaposan eszközöltetnék, merő képtelenség. Mai nemzetgazdászati s jogi viszonyainkban sem a felekről, kiknek vitás ügyeik forognak szőnyegen, s kik azokhoz kötött érdekeiket kitelhetőleg megvédeni s biztosítani kénytelenek, sem a birákról, kik azok felett határoznak, nem feltételezhetünk oly rendkívüli tehetséget, hogy bármily nemű ügyet, a legnehezebb jogi kérdésekbe s viszonv alakulásokba bonyolitottat, terjedelmes számtételekkel terheltet is — azonnal a puszta hallomás után kellően felfoghassák, azjránt magokat tájékozhassák, a védelem eszközeit rögtön felismerhessék, feltalálhassák, s azok jogi természete felett határozhassanak. Ily tehetséget embereknél alig kereshetünk. Azért mind a jogtudósok, mind a törvényhozások elismerik a szóbeliség rendszerbben is az Írásbeliségnek, mint kisegitő eszköznek bizonyos fokig szükségességét s hasznosságát. *) L. lapunk f. é. 3-ik számát. >J így a B aj o r 1863-ik perrend terv indokaiban világosan mondatik : „Hier ist ein schriftlicb.es Vorverfabren Bedürfniss zur gehörigen Vorbereitung der Partéién, und als Stützpunkt für d. Hauptverbandlung. Die möglichst vollstandige Vorbereitung der HauptverhandluDg mittels d. scbriftlichen Vorverfahrens liegt eben so sehr im wohlverstandenen Interessé d. Partéién, als dadurch ein rascher Procesgang bedingt ist." Motive zu dem Entwurfe einerProcesord. S. 549. így az 1860-ki ölti enburgi : Was sodann die thatsachlicben Grundlagen eines Processes anbelangt, so ist eine schriftliche Aufzeichnung ilerselben bei unserem Rechtssystem durohaus nothwendig um den Zweck d. Processes zu erreichen. Zu einer vollstandig mündlicben Processfübrung reicht bei dem Umfange unseres Rechtslebens die Elismertetik, hogy a polgárjogi törvénykezés alapelvéül kell szolgálnia közvetlenségre fektetett szóbeliségnek, ennek szükségessége többé kétségbe sem vonható; de azzal nem ismertetik el egyszersmind az is, hogy az eljárásból minden Írásbeliségnek kizárva kellessék lenni. Midőn azonban ezen jognézetet, mint átalánosan elfogadottat hozzuk fel; be kell vallanunk azt is, mikép az a közvetlenség elvével, melyre kivánjuk a jogrendszert fektettetni, egyenes ellentétbe jön. A közvetlenség elve az összes peres ügy megvizsgálását s elintézését a felek közvetlen szóbeli előadásaikra alapítja; míg az Írásbeliség az eljárás tényeit azoktól elvonja, s azt körén kivül emeli bíráskodási érvényre; mi által részben a közvetlenség érvényesítését kizárja. Ha tehát utóbbinak — az írásbeliségnek — igénybevétele mégis nélkülözhetlen törvénykezési szükséget képez, akkor előáll annak szükségessége is, hogy az a közvetlenség elvével kiegyenlittessék és öszhangzásba hozattassék. És ez a polgárjogi törvénykezés rendezésének legnehezebb feladata. A kellő jogvédelem biztosítása, s az alapos ítélethozatal írásbeliséget is követel; míg a közvetlenség tisztán a szóbeli előadások használatát engedi meg. Tehát oly rendszer létesitendő, mely a közvetlenséget, mint egyedül üdvös eljárás formát valósítsa, de egyszersmind a törvénykezés alaposságának is eleget tegyen. Ez azon feladat, melyről alaposan mondatik, hogy annak megoldása, a törvénykezési rendszer tökélyének, jóságának eriteriuma gyanánt szolgál. Valóban az átalános tapasztalat azt tanúsítja, mikép a felett, hogy valamely törvénykezési rendszer helyes-e, az igazságszolgáltatás s társalom magasb érdekeit biztosítja-e ; mindenekfelett az határoz, hogy abban az Írásbeliség a szóbeliséggel mily kapcsolatba hozatik, hogy a közvetlenség mily tulnyomóságban, vagy alárendeltségben áll az Írásbeliség ellenében, szóval, hogy a szóbeliség mikép valósittatik az írásbeliség alkalmazása mellett. Látni fogjuk a törvényhozások munkálataiból, mikép a szóbeliség intézményei egy tökéletesb törvénykeAuffassungsgabe, und das Gedáchtms d. Menschen niebt ans, daher dieselbe aucb bei keinem gebildeten Volke mehr anzutreffen ist." Regierungs motive S. 7. A hanoverai is kimondotta ezt indokaiban : „Das Unterscheidungsmerkmal — mond — darf nicht in die Schrift an sich gelegt werden, so das als mündliches Verfahren ein solches, welches ohne Schrift vor sich geht sich darstellte. Dieses ergiebt schon der erste Blick auf die Verhaltnisse von praktischen Standpunkte, wie dem auch d. Geschichte nachweist,das keine auf einer hóhérén Bildungstufe stehende Nation ein solches mündliches Verfahren gekannt hat." Regierungsmotive S. 14. Az 1863. Szászországi perrend terv hasonlóan azt mondja, bogy a szóbeliség is igényli az Írásbeliség segélyét. Motive z. dem E n t w. S. 270.