Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 95. szám

Pest, IHM. péntek decz. 7. 95. szám. flyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom • Az országon kivül székelő bizt. társaság stb. — Telekk. jogeset. — Arányossági jogeset — Kúriai Ítéletek — Hiv. tudnivaló. Az országon kivül székelő biztosító társaságok birói illetősége magyar biztosítottak követelése tekintetében. Eusbach Péter ügyvéd úrtól. Hazánkban a külföldi biztosító társulatok igen tetemes üzleteket kötnek, és szép jövedelmeket húznak az általuk itt eszközölt mindennemű vagyon és élet biztosításokból ; s ezen szép haszon elismerése fejében igyekeznek a biztosítottakat lehetőleg perekkel elárasztani, ha valami káreset bekövetkezett. — A biztosítási polizzek feltételei, melyek mind a biztosított tárgy értékének utólagos — t. i. a bekövetkezett káreset utáni — meghatározása, mindaz avulási százalék felszámítása és levonása, mind a kár mennyiségének megállapítása tekintetében a biztosított felet egészen a biztosító társaság önkényének adják át: ezer alkalmat adnak ezen társaságoknak, a kárvallottat per útjára szorítani. A megindítandó pereknél ismét annyi hátrányban áll a kárv ' >it, hogy a legtöbb esetben inkább kész drága pénzzel eszközölt biztosításáért a szenvedett kár megtérítése helyett a gúny filléreit elfogadni, mint idegen országban pert kezdeni. Ugyanis ezen társulatok egyAémelyike még az 50-es években készült és jóváhagyott ampszabályaiértelmében, melyek szerint minden a biztosítási üzletből eredő kártérítési perek hazánk határain kivül fekvő — p. o. trieszti, és igy reánk nézve külföldi bíróságok előtt inditandók, folytatja biztosításait. Ezen birói illetékességi kérdések naponta felmerülvén, érdemesnek tartom azt egy kissé felvilágosítani. 1»61 előtt abban, hogy ily perek az ország határain kivül, de az osztrák monarchián belül indíttattak, nem lehetett jogsérelmet iátni, mert akkor tényleg az egész birodalomban egy azon törvény védte amagán tulajdont; de 1861 óta e tekintetben lényeges változások állottak be; és pedig: a) Magyarország közjogilag visszahelyeztetvén elébbi önállásába, saját — a többi osztrák tartományokétól egészen különböző — magánjogi törvényekkel bir. b) A magyar területen fekvő magán vagyon védelme, a dolog természeténél fogva, nem bizathatik más mint hazai törvényekre és bíróságokra: — ezen törvények pedig következőleg rendelkeznek : c) Az 1840. XVIII. t. cz. 53 §-a azt mondja, hogy „ha (bejegyzett közkereseti) társasághoz nem tartozó személy az összes társaság ellen keresetet formál, a társaságot csődületi bir áj a elejébe idézendi," — az 1840 XXII. t. cz. 1 §-a szerint pedig „a csődület feletti bíráskodás: a) bejegyzett kereskedőkre sközkereseti társaságokra nézve azon bíróságot illeti, melynek körében a csődület alákerültnek kereskedési telepje vagy o n." .. Midőn végre a kereskedőnek több kereskedési telepjei vannak; melyeknem ugyanazon egy törvényhatóság alatt feküsznek, ezok közül az fog a csődületben bíráskodni, mely a csődület megrendelése végett legelsőbben megkere tetet t." A törvény tehát egy azon czégnek több telepjeit vévén tekintetbe, az illetőséget ezek tekintetében megválasztani a követelő félnek engedi át, csakhogy oly törvényhatóság legyen a megkeresett, melynek kebelében a beperlendő czégnek szintén létezik telepje. d) 1864 május 1-től fogva mindazon társaságok, és czégek, melyek bárhol állandó fiók üzletekkel birnak, köteleztettek: miszerint telepjeiket azon váltó törvszék előtt, melynek kerületében fiók üzletök létezik, bejegyeztetni tartoznak. Ennek következtében a külföldi mindazon biztosító társaságok is, melyeknek hazánkban állandó ügynökségeik, íőügynökségeik, vagy képviselőségeik vannak, az illető váltótörvényszékeknél bejegyeztették czégjeiket. Ily tényállás, s ily határozott értelmű törvények i mellett, hogy magyarországi biztosított fél nem kényoz,t;i itheiö ;trra, miszerint oly biztosító társaság ellen, meiy az ország határain kivül alakult, és tartja főszékhelyét, akkor ha a biztosítási üzlet benn az országbau létesíttetett, s még különösen, ha ezen társaságoknak, az országban váltó törvényszékileg bejegyzett czégjük van: igazság szolgáltatást az ország határain kivül keressen — ez kétségtelen. De még egy más igen jelentékeny politicai momentum is jő figyelembe. Egy közjogilag önálló és független országnak azon jogát, hogy polgárai az ország kebelében fekvő vagyonuk miatt az országon kivül székelő bíróságoknál legyenek kénytelenek védelmet keresni : hazánk itélő székei fel nem áldozhatják a nélkül, hogy ekkép közvetve hazánk egy sarkalatos politicai jogáról lemondanának. Jogeset. A telekk. rend. 63 s 67 §§-nak alkalmazásához. Daróczy Istvánná és érdektársai 1863 oct. 27-én 5641 sz a. Bácsmegye törvszékének telekkönyvi osztályához benyújtott folyamodványukban előadják, hogy Meszlényi Anna férj. Bognár György né és társai azon örökösödési osztályos pert, melyet Poliuberger Anna és társai e. még 1817-ben a dunántúli kir. ker. tábla előtt indítottak (A) jelenleg ellenök, mint fentebb nevezett alperesek jogutódai ellen 1862 mart 24-én 34006 frt, és 15400 fi t. tőkék ésjár. iránt(B.C) folytatólag folyamatba tették Minthogy pedig ezen keresetbe vett összegre nézve Bezerédy Miklós és neje Poliuberger Carolina aD. és E. a. egyességek tanúsága szerint a folyamodók jogelődjei, ille-