Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 92. szám

370 I kezett ügy darabról jelentést adatott volna magának, minek alapján bizonyosan a fenti végzéstől különböző végzést hozott, és legalább is az előjegyzést megengedte volna. Az illető felek desperatioból a további fellebbezést abba bagyták. Ha időközben betáblázások eszközöltetnek ki Szűcs Gábor ellen, — ki lesz az elmulasztottakért felelős! B. J. Jogeset. A zsellértelek után a közösből kihasított legelői illetőség szükségkép nem elválaszthatatlan tartozéka a zsellér háziak. Különösen ezen elválaszthatóságot tanúsítja, ha az árverés a zsel- ) lérházra s a legelő járandóságra külön kulón eszközöltetett; és a legelő I a házra vonatkozó telekjkönyvbe át nem is jegyeztetett; azért ezen földekre nem nyernek zálogjogot azon hitelezők, kiknek zálogjoguk csak a házra kebeleztetett be. Következéskép a ház tulajdonos ellen intézett végrehajtás az ily | a házzal együtt nem telekkönyvezett földekre ki nem terjesztethetik i oly tulajdonos hátrányára, ki azok tulajdonát már előbb megszerezte, j (Vége.) Az első bírósági itélet e. törvényes időben beadott j felebbezésében íelperesnő előadja, bogy a legelői illet- i mény aháznak nem oly értelembeni járulék a, [ hogy a ki a házra nézve zálogjogot szerez,, ugyanazt az illető tj könyvbe be nem veze-j tett legelői illetőségre is megszerezte vol-j na; a házra telekkönyvileg szerzett zálogjog az abban j nem foglalt legelőre ki nem terjedhet. A legelő, kiosztása j után is a 3967. sz. telekjegyzökönyvben maradt, s igy | az 1724. sz. telekjegyzőkönyvbe történt kebelezés a lege- i lőre nézve semmis. Felperesnő tulajdoni jogát a legelőre nézve nem érvényesíthette, miután az mindekkoráig, habár természetben felosztatott, s valamint a többi illetőknek ugy felperesnő férjének is tettleges birtokába átadatott, mégis eddig elkülönítve telekjegyzőkönyvbe nem vezettetett, s igy valamint arra a telekk. rend. 4 §-a szerint a tulajdoni jog, ugy a zálogjog is meg nem szerezhető. Ugyan ez moudatott ki a kir. Tábla által az alp. által beperesitett 6. sz. végzésben is. Igaz, hogy felperesnő igényét a végrehajtás alá vont birtokra bekebelezett hitelezők összejövetelére kitűzött határidő után jelentette be, de ez is, tekintve az id. törv. szab. 138. §-át, jogát meg nem semmisiti, miután ezen igény bejelentés az árverés előtt történt. Felperesnő állítását a 2-od r. alp. által tett ígéretre nézve a kihallgattatni kert tanúk igazolták volna, miért is az itélet feloldása mellett tanúinak kihallgattatását elrendeltetni kéri. A hír. it. Táblán Ítéltetett : „Azt, hogy a felperesnő által igénybe vett legelői illetőség a makói 1724 sz. tj könyvbe vezetett 1703. sz. a. háznak attól elválaszthatatlan tartozékát nem képezi, az eljáró megyei törvszék által megállapított és 4.sz.a. beperesitett árverési feltételek 2-i k pontja, mely szerintaz árverés mind a házra, mind pedig a legelő járandóságra nézve külön külön eszközlendő, mutatván; de az is, hogy ugyan ,ezen legelői illetőség, habár a közösből kihasittatott, még is az 5. sz. a. beperesitett 1724. sz. tjköuyvbe át nem jegyeztetett, ezen legelőnek4a I háztóli elkülönithetése mellett szólván; s e szerint azon J hitelezők, kik követeléseiket az említett házra bekebeleztették, ezáltal a legelői járandóságra zálogjogot nem nyervén, — miután az, hogy felperesnőnek elhalt férje a kérdéses legelői járandóságot B. a. még az 1862 évi april 26-án megvevén, annak rögtön tettleges birtokába is lépett, alperesek részéről kétségbe nem vonatott; — a jelzálogos hitelezők pedig a fentebbiek szerint azt, hogy ők ezen az 1724. sz. tjkönyvbe át nem jegyzett legelői járandóságra nézve telekkönyvi jogokat szereztek volna, mivel sem igazolták ; — miután végre a végrehajtás, melynek folytán ugyan ezen legelői illetmény 2-odf. alp. Fodor Kiss János részére lefoglaltatott, a kétségbe nem vont B. a. eladásnál későbbi; mindezekhez képest felperesnőnek az id. törv. szab. 138 §-a szerint kellő időben bejelentett igénye megállapíttatik, s a kérdéses legelői járandóság a végrehajtási foglalás alól felmentetvén, felperesnőnek úgyis, mint elholt férjétől származott kiskorú gyermekei törvény és természet szerinti gyámannyának birtokába hagyatni rendeltetik, a perköltségek azonban, miután alperesek birói eljárás által nyert jogaik védelmére léptek fel, kölcsönösen megszüntetnek, s e szerint az eljáró megyei törvényszék ítélete megváltoztatván, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. oct. 30 14100 P. sz. a.) A kir. táblai itélet ellen a makói árvapénztár és Fodor Kiss János fölebbeztek, melyben előterjesztik, hogy az •/. a. végzés szerint a tulajdoni jog ily legelő illetőségre bekebelezhető levén, módja volt felperesnőnek a maga jogát kellő időben biztosítani, — mit ha elmulasztott, az abból folyó kárt magának tulajdonithatja. A 2/. a. végzés szerint a házra bekebelezett zálogjog a legelői járandóságot is, mint annak illetőségét terheli, ez 7. *|. és 5/. a. nem csak első bíróságilag, hanem felülvizsgálat folytán 2-od és 3-ad bíróságilag is kimondatott, s ha most ellenkező elv állapíttatnék meg, ezerekuek tulajdoni és zálogjoga veszélyeztetnék. Makó város pénztára a zálogjogot Pap hites társak ellen a 7 7. a. 1861-ben nyerte, akkor a legelői illetőség még kiosztva nem volt, s ugyan azt Nagy János csak az 1862 april 26-án vette meg, s igy ez utóbbinak joga a makói árva pénztárét meg nem előzheti; már pedig ha a kereseti igény megállapíttatik, miután a 8I. szerint az adós felek háza 61 fton üttetett le — miután ebből 20 — 25 írt. végrehajtási költség fizetendő, és ez után Makó árva pénztárának követelése 81 frt. 42 krt tesz, világos, hogy az árva pénztár, bár annak biztosítására mi sem lett elmulasztva, károsodnék. Kérik a neheztelt másod bírósági itélet megváltoztatását. A kir. Hétszem. táblán Ítéltetett i „A tek. kir. ítélő Táblának ítélete az ott felhozott indokoknál fogva helybenhagyatván, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866. nov. 5. 19023. P. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. it. táblán. 89. Sárközy Józsefnek ugy is mint több rokonai jogfen tartójának és felperesnek, Szalay György alperes ellen 3472 frt 30 kr. tőke, 4517 frt. 45 kr. kamat és egyéb járulékok jelzálogi átkebelezése iránt i tél te-