Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 92. szám

Pest, 1866. kedd nov. 27. 92. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tnrtnlom : A telekk. rend. 161 §. stb. — Zsellértelekhez tartozó ház s legelő. (Vége) — Kúriai ítéletek. — Hiv. tudnivaló. A telekk. rendelet 161 §. alkalmazása vagy is a telekkönyvi szemle tárgyában. Az érvényben hagyott telekk. rendelet gyakorlati szempontbóli jó és a hiteltelekkönyv czéljainak megfelelő alkalmazása hazánkbau oly nagy kincs, melynél nagyobbat a jogi téren nem ismerünk. De számtalanszor előforduló előjog biztosítási esetekben, a jelen korszakban, hol rendszeres perrendtartás által követeléseink biztosithatásáról gondoskodva nincs, egyedül a telekkönyv nyújt menedék helyet, de csak az arra vonatkozó telekk. rendeletek gyakorlati alkalmazása mellett. A telekk. rendelet 161 §-ában igen bölcsen gondoskodik, a telekkönyvi beadványoknak az előjogok pontos kitüntetése és a telekk. hatóság végzéseinek keresztülvezetésével foglalkozó telekkönyvvezetők általi elintézése tárgyában, midőn rendeli: .,Ha ugyan azon helyre több telekkönyvi ügy darab Íratott föl, s ha valamely később fölirt telek könyvi ügy darab folytán a telekkönyvi-irodának Valamely nyilván könyvi bejegyzés meghagyatnék: a .telekkönyvvezető köteles a blr ós ág fő n ö k é n e k tus t é n t" föl j él e n te ni,hogy még valamely korábban benyújtott telekkönyvi ügydarab vár az elintézésre sat." Váljon elintéztetett-e a korábbi ügy darab vagy sem, ezt a rajzónnal felirt és még keresztül nem húzott beadványi számból kiveheti. Ebből következik, hogv az előbb vagy korábban benyújtott ügy darab a később beadottnál előbb elintézendő; a keresztülvitel nem szükséges, hogy előbb hajtassák végre, mert a 164. §. világosan mondja ,,hogy a sorszámok a nyilvánkönyvi sorrendre nézve nem birnak döntő erővel," — mint hogy az a 61 §. szerint csupán a nyilvánkönyvi kérvény korábbi iktatói száma által határoztatik meg.'' Az ügy darab elintézése mind a mellett azért szükséges, mert kell tudni azt, váljon p. o. az abban kérelmezett bekebelezés, le — és átirás stb. nem fog-e akadályul szolgálni a későbbi jól felszerelt kérvény elintézésének; mert ha megengedtetik, akkor a későbbi kérvény, mely már az uj bekebelezést szorgalmazó ellen p. o. 1000 frt. biztosítása vagy ugyan azon birtokrész átíratása végett beadatott, helyben hagyólag fog elintéztetni; ellenkező esetben nem, mi iránt a telekk. irodában az előiratok megtekintése által kiki meggyőződést szerezhet. Szomorú esetek adhatják tehát magokat elő ott, hol a 161 és 168§§-ok hiven nem alkalmaztatnak, és pedig nem csak a telekkönyvvezetők, de magok a törvényszékek által is. A 168 §-ban ugyanis olvassuk, hogy ha a telekkönyvvezető a bejegyzés teljesítésénél valamely nyilvánkönyvi aggályt vesz észre, akkor a telekk. hatóság elöljárója a feljelentett fogyatkozást megvizsgálandja és a körülményekhez képest a telekkony vezető a telekk. hatósághoz írásban jelentést tesz; miből következik, hogy maga a telekk. hatóság vagyis törvényszék is, ha a bejelentett agf >iyokat elháritni nem iparkodott vagy nem tudott, hibázhatott, — annál is inkább, mert a 127 §. szerint a biró, a kérvényt és mellékleteket pontosan átnézni és magával a telekkönyvvel összehasonlítani tartozik, és így azon állásba jön, hogy a telekkönyvi iroda elnézéseit a lustrumok szerkesztése és egyéb működéseinél mint egyedül illetékes és felelős hatóság ellenőrzi, és a körülményekhez képest kijavítja, megszünteti. Ezek előrebocsátásával a következendő bírói eljárást szemeltem ki figyelmeztetésül azoknak, kik telekkönyvvezetők és kik sokszor mind önmagukat, mind pedig másokat veszélybe ejthetik a fent elősorolt §§-ok hibás alkalmazása által. Pásztó János naszvadi lakos 1865 máj. 7, 842. sz. a. folyamodott Szűcs Grábor ellen a naszvadi 114. sz. a. hitel telekkönyvben foglalt 206. h. r. sz. a. ház és belteleknek átíratásáért, egy szerződés alapján, mely folyamodványt a telekk. hatóság elutasította. Ezen végzés ellen a kérelmező fél által felfolyamodvány nyújtatván be,akir. ítélő Tábla által f. évi máj. 3. 7947. sz. a. végeztetett: „A több Telekkönyvi jószág testre vonatkozó átírási kérvénynek A. alatti csatolványa nem az egyes jog ügyleteket, de csak azok megtörténtének elismerését tartalmazván, a kért több rendbeli átkeblezés alapjául tehát a telekkönyvi rend. 124 §-a szerint nem szolgálhatván, ezenkívül pedig a naszvadi 114 és 339 számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanok nem is Szűcs Grábor és Bucsek János nevén állván,sigy ezek ellenében a telekkönyvi rend. 71. §-ához képest a kért átkeblezés megengedhető nem levén; — ezen okoknál fogva az eljáró telekkönyvi törvényszék végzése helyben bagyatik, és az ügyiratok további intézkedés végett illetőségűkhez visszaküldetnek." A legfontosabb most következik: Szűcs József naszvadi lakos után hátramaradt gyermekek között az 1836. 14. és 1840. 13. t cz. értelmében megalakult osztoztató küldöttség előtt osztályos egyesség köttetett, mely az id. t. sz. 172. §-a értelmében a telekk. hatósághoz a végrehajtási okmánnyal együtt áttétetett és mely végrehajtási okmány még 1864 évi apr. 7-kén 556. sz- a. beiktattatott, tehát egy évvel korábban mint Pásztó J. kérelme; s az emiitett szám mai napig a telekkönyv szélén keresztül húzva nincsen. Az osztoztató küldöttség megkeresése folytán a naszvadi 114 sz. a. hiteltelekkönyvben foglalt 206 h. r. sz. a. ház és telek Szűcs Gábor egyik örökösre átiratott. Ha ezen megkeresés a 161 és 168 §§-ok értelmében elintéztetett és a. k. Ítélőtábla a 161 §. első szakasza végpontja szerint atelekkönyvi szemlét jobban átvizsgálta volna, bizonyosan azt találta volna, hogy még az rif" sz. a. ügy darab rajzónnal felirt száma (Plumbirung) keresztül húzva és elintézve nincsen és mielőtt a későbbi darab érdemleges elintézésébe bocsátkozott, az előbb beér92