Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 91. szám - Igazság szolgáltatási bajok

3G7 Turterebesi arányossági per. B. Perényi Menyhért, Gábor, Laj os és Bertalan mint 'i urterebesi kózbirtokosok és felperesek a többi közbirtokos társak mintalp.e. 1837-iki évben az ugocsarnegyei alispányi bíróság előtt arányossági pert inditottak, melyben előadják, hogy Turterebes, Kis ésNagy Gércze helységekben mind a belső uri haszonvételek, mind pedig a külső hatarbeli összes birtok aránytalanul s zavarosan használtatván, mindazokat — kivéve egyedül a már szabályozás használata alatt lévő halászást és mészárlási jogot — az 1836: XII. t. cz. értelmében a belső birtokhoz képest arányositani, s minden birtokosnak arányos illetményét mennyire lehet egy tagban kiadatni kivánják. Az arányossági költségek fedezésére a felek megegyezése folytán a kir. kisebb haszonvételek jövedelme az 1837 jun. 26-án hozott Ítélettel alapul kijelöltetvén, ugyanazon évi szept. 6-ról hozott ítélettel a telkek összeszámítása is elrendeltetett. A telek összeszámlálást felp. fél 1838 aug. 27. Tur-Terebesre nézve D. a. Kis és Nagy Gérczére nézve pedig E. a előterjesztette. Ez ellen báró Huszár Károly azon észrevételt tette, hogy miután néh. báró Perényi Károlynak két leánya volt, a kik egyikétől felperesek és b. Perényi Pálné származnak, a másiktól pedig bi Huszár Károly, s ezek között egyenlő osztály történt, — ugyanazért azt kivánjaj hogy az összeszámlálásnál alkalmazott tanuk nem ily aráuyszerinti előadása ellenében a többi birtokosnak bíróilag megalapitandó telek számain j felül maradandó telkeket a két leány származékai között egyenlő arányban ossza fel a biróság. Erre a Perényiek megjegyezték, hogy ezen kívánatnak azért nem adathatik hely, mivel köztudomás szerint a felperesek édes anyja néh. Király Józseftől s több kisebb nagyobb birtokostól '' tetemes összegekért nevezetes szerzeményeket tett, s kü- • lünben is felperesek nemcsak Perényi Károly után, de 1 édes atyjok jussán néh. nagyatyjok Perényi Eleknek te- I rebesi uradalombeli örökségéből is több telket bírnak, s ezek szerint a báró Huszárokkali osztályból bírt tel- | kéken felül külön jogon is nevezetes részjószáguk van, a miért is az atyafiságos osztály reájuk nézve aránytalanul i meg nem állapittathatik. A Szirmayak azt nyilatkoztatták ki, hogy ha a per j csupán Turterebes helysége s ezen helységet illető erdő j és mezőbeli földek arányosítására terjesztetik, akkor őket j az, mint a kiknek Terebesen birtokuk nincs, nem érdek- | li, de ha a per az ő Tur erdejókben levő kiváltsági bir- ! tokaikra is kiterjedne: azon esetre ők az arányosításnak ellentmondanak; mert a Turerdő a Szirmay fiság és aj Perényiek által századok óta közösen biratik és pedig nem turterebesi belső birtok cziménél fogva, hanem egye- j dül ezen erdőtér tulajdonosságánál fogva és ezen haszná- '• latot mai napig is békességesen élvezik. Ezen békés birtokjoguk a Perényiek által is elismerve lett a nádorispani biróság előtt, az Egriek által a Perényiek ellen folytatott perben, s az Ítélet által is ezen jogukban megerősítve lettek. Azért az erdőt az aranyosság alól kihagyatni kérik. Perényiek a Szirmayak ezen kívánságának mint törvényellenesnek, ellenmondanak, és kinyilatkoztatják, hogy a keresetlevél szerint az egész turterebesi uradalom külső terének a belső birtokhoz képest leendő arányos felosztása a jelen per tárgya. Turterebes helységnek határa már bíróilag meg van állapítva, mivel pedig a turterebesi határban distinctum corporeum praedium soha sem létezett, azért az egész valóságos Turterebesi határul van megállapítva, s éhez képest a határdombok is biróság által fel hányatva, a mi ezen határdombok közt fekszik, azt mint Turcerebeshez tartozót minden birtokos társak az összeszámított belső birtokhoz arányozva felosztatni kivánják. A Szirmayak azt viszonozták, hogy ők a NB. a. nádorispáni Ítélet szerint az alerdő használatában benhagyattak, s azért abból ki sem záráthatnak és a 2/. NB. a. szerint épen ellenkezője áll annak, mintha t. i Turterebes helység határában distinctum praedinm nem léteznék. Az alerdőre nézve tehát a proportionak ujolag ellenmondanak, mert ez csak ideiglenes határjárás által lett Terebeshez kapcsolva. Egyébiránt az erdőnek sequestrum alá vételét a jogos használat fenhagyása mellett nem ellenzik. Ugyan ily értelmű zárlatba egyezett báró Huszár Károly is. Felp. nem tagadják, hogy a nádori Ítélet által a Szirmayak az alerdő használatában benhag}rattak és hogy ők ezen erdőben faizással is bírtak, de ezt c-=ak a félperesek engedelméből az erdők közös volta idejére élvezték, melyet az arányosítás után, hacsak felperesekkel származási összeköttetést, vagy osztályt, vagy kulcsul szolgáló belbirtokot kimutatni nem tudnak, igénybe nem vehetnek. A Szirmayak azt mondják, hogy eleik az alerdőt, a Tur vizéig, mint Egri belső birtokuk utáni külső állományt használják szakadatlanul és békésen és nem a Perényiek engedelméből. Ezen tárgyalások után az alispányi biróság 1842 szept. 7-ről hozott Ítélettel az összes turterebesi erdőket mérsékelt zár alá vetteknek nyitvánitotta, s a határjárás elrendeltetett; mely határjárás 1842 decz. 23-án Ó szerint eszközöltetett is. Dancs András az E. a. táblázat 142 és 143 sz. telkeire nézve osztja a felp. nézeteket, s ezen telkeket az udvarhelyiek sorából kitöröltetni kéri. A Szirmayak követelése ellenébe felperesekhez csatlakozik, s bele nem egyezik a b. Huszár által tett javaslatba. Ezek után újra a telkek összeszámlásása vétetett vitatás alá, Szentpály László a D.'és E. a. összeszámlálásokat kérte megállapittatni. A biróság a határszélek megjárását elrendelte, s a, feleket a telekszám iránti észrevételeik előadására, különösen a Szirmayakat jogaik bizonyítására záros határidő alatt utasította. Ezután Szirmay perbeszédileg azt nyilatkoztatta ki, hogy neki a beltelkek összeszámlálásához semmi köze, mert ősei századok óta beltelek nélkül is használták az erdőt, mely használatot a használatból indult jelen perben figyelmen kivül hagyni nem lehet. Az 1832ö . XII. t. cz. szerint azon térek esnek arányosság alá, melyek törvény rendelte uton megállapított rendes határral birnak, s közös együtti használattal biratnak ; a mit az alerdőre felperesek magok sem állítanak, miért is az erdőt az arányosság alól kivenni kéri. 1848-ban a per újra folyamatba tétetvén: abban az addig perben nem állott Török Cajetán is megjelent. A közbejött forradalom miatt egész 1850 febr. 11-ig a per újra szünetelvén; ekkor felperesek kijelentették, miként a b. Perényi Károly jogán álló felperesek megállapodtak abban, hogy az említett jogon levő birtok köztök rokonsági leszármazás szerint osztassék fel, a szerzeményes birtokok kivételével, s e végből a leszármazási táblát is bemutatják, a D. E. a telek számlálásra nézve pedig kijelentették, hogy az uradalom idegen birtokossal ellen seinmi észrevételt tenni nem kívánnak. Az eljáró alispányi biróság 1850 febr. 14-ről hozott ítéletével a feleket arra kötelezte, hogy az összeírások