Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 91. szám - Igazság szolgáltatási bajok

366 Jogeset. A zsellértelek utáa a közösből kihasított legelői illetőség szükségkép nem elválaszthatatlan tartozéka a zsellér háznak. KUlönösen ezen elválaszthatóságot tanusitja, ha az árverés a zsellérházra s a legelő járandóságra külön külön eszközöltetett; és a legelő a házra vonatkozó telekjkönyvbe át nem is jegyeztetett; azért ezen földekre nem nyernek zálogjogot azon hitelezők, kiknek zálogjoguk csak a házra kebeleztetett be. Következéskép a ház tulajdonos ellen intézett végrehajtás az ily a házzal együtt nem telekkönyvezett földekre ki nem terjesztethetik oly tulajdonos hátrányára, ki azok tulajdonát már előbb megszerezte. Özv. Nagy Jánosué Csanáduiegye türvszékéhez 1864 jun. 18. 948 sz. a. benyújtott keresetlevelében előterjeszti, miszerint a makói 1703. sz. telekjkönyvben Papp István és Oziffra Julianna hites társak tulajdonaiként bevezetett házhoz a legelői illetmény kihasittatván, bold. férje Nagy János ezen legelői illetményt — annak 400 frt. árát kész pénzben lefizetvén — megvette, s azt még az 1862 april 26-án birtokába is vette. Ezen legelői illetmény mai napig sem levén külön telekkönyvezve, az 1724 sz. telekjkönyvbe bevezetve nem lett, és igy az ama telekkönyvbe bevezetett házra bekebelezett hitelezők ezen legelői illetményre zálogjogot nem nyerhettek; miután még is történt, hogy az e házra bekebelezett hitelezők, ugy mint a makói árva pénztár és Fodor Kis János az adós Papp István és neje Czifra Julianna ellen végrehajtást vezetvén, ez alkalommal az utóbbiaknak házán kivül, a többször emiitett legelői illetményt is lefoglaltatták és megbecsültették: felperesnő mint a férje után maradt kiskorú árváknak term. és törv. szerinti gyámannya kéri a nevezett végrehajtató és végrehajtást szenvedő feleket megidéztetni, és tárgyalás után a nevezett legelői illetőségre vezetett birói foglalást feloldatni. Az erre kitűzött tárgyaláskor a makói árvapénztár képviselője felperesnőt oda utasittatni kérte, !hogy illető végrehajtási ügyiratait s a telekjegyzőkönyvet mutassa be, s miután ezeknek be nem mutatása által a jelen határnapom tárgyalást lehetetlenné tette, felperesnőt ezen tárgyalás költségeiben marasztaltatni kérte. A végrehajtást szenvedett Papp hites társak beismerik, hogy ők ugy, a mint a B. a. szerződésnek tartalma mutatja, a legelői illetményöket Nagy Jánosnak eladták, hogy annak árát felvették, s hogy ez előbb történt, mint sem Fodor Kiss Jánostól a 300 ftot kölcsön vették volna. Fodor Kiss János ellenben felperesnőt keresetével elutasittatni kéri, mert ő telekkönyvi jogot szerezvén az J 724. sz. tjkönyvben foglalt házra, miután a kérdéses legelői illetmény ezen háznak tartozéka: azon elvnél fogva „accessorium sequitur suum principale" kétséget nem szenved, hogy zálogjoga ezen legelői illetményre is kiterjed, a mi onnan is világos, hogy azon telekjegyzőkönyvbe nem csupán az 1703. sz ház, hanem egy zsellértelek van bevezetve. A felperesnő által B. a. csatolt adásvevési szerződés, miután annak telekkönyvi érvényesítése ennyi ideig elmulasztatott, most már az ezen alp. által szerzett s telekkönyvileg biztosított zálogjog irányában elkésett, de elkésett felperesnő azért is, mert a kérdéses birtokra bekebelezett .hitelezők az árverési feltételek s határnapok, ugy a fizetési sorrend megállapítása végett összehivatván, ugyan ekkor mindazok, kik a lezárolt ingatlanokhoz tulajdoni igényt tartanak, felszólitattak, hogy ebbeli igényeiket 1864. máj. 23-ig jelentsék be, s felperesnő ezt elmulasztván, keresetét csak jun. 18-án, tehát majd egy hóval később adta be, ugy hogy az árvej rési feltételek is már megállapítva voltak, miért is felperesnőt keresetével elutasittatni kéri. Felperesnő válaszában előadja, hogy Fodor Kiss János akkor, midőn ő követelése miatt Papp hites társakat beperelte, felperesnőnek azt ígérte, hogy ő tudván, miszerint a kérdéses legelői illetmény felperesnő árva gyermekeié, azt követelése fejében bántani, vagy foglalás alá venni nem fogja; erre nézve tanukra hivatzik,kiket kihallgattatni kéri,sigy erészben zálogja ha volna is, megsemmisül ezen kötelező Ígéreténél fogva, miután felperesnő ez által megnyugtatva, egyéb, jogát biztosító lépéseket nem tett. Azon elv: accessorium sequitur suum principale, itt nem alkalmazható, mert telek könyvi test csak az, a mi a tj könyvbe bevezetve van; 1-ső és 2-od r. alperesek szereztek zálogjogot, de csak arra, a mi az 1724 sz. tjköyvben foglaltatik, t. i. a házra, de nem a legelői illetőségre is, mely azon tjkönyvben elő nem fordul. Felperesnő igény keresetével el nem késett, mert az id. törv. szab. 138 §-a szerint csak az árverés megtörténte után beadott igény nem vehető figyelembe, a zálogolásnak pedig ott, hol tévedésből vagy roszhiszemüleg egy harmadik vagy idegen személy vagyona foglaltatott le, elsőbbségi jogot nem adhat. Mindezeknél fogva ismétli kereseti kérelmét. Fodor lüss János viszonválaszában tagadja, j hogy ő felperesnőnek bármi ígéretet tett volna. Hogy a | kérdéses legelői illetmény az 1724 sz. tjkönyvbe névszej rint bevezetve nincs, az igaz. hanem az 5. sz. a. beperesi! tett tjkönyv szerint ide nem egy zsellér ház, hanem egy j zsellér telek van bevezetve, tehát ide értetik a legelői il| letmény is, s igy alperes, midőn az 1724. sz. tjkönyvben | foglalt zsellértelekre zálogjogot nyert, zálogjogot nyert ! egyszersmind annak tartozékára is, t. i. a kérdéses legelói i illetményre. Ezt már hasonló esetben a 6. sz. a. szerint a ! kir. itélő tábla is kimondotta , miért is ellenbeszé\ dében tett kérelmét ismétli. Csanád megye törv széke által 1865. mart. '23-án 2318 sz. a. hozott Ítélettel felperesnő kfrei setétől elmozdittatott, és e. r. alp. részére 3 frt. 88 kr. és | 2-od r. alp. részére 12 frt. 45 kr. perköltség megfizetésére ! köteleztetett. Indokok: ..A makói 1703 számú ház illetőleg az j ahhoz tartozó 1759 h. r. sz. a. beltelek után kimért legelőbeli járandóság ugyan azon zsellérteleknek törvény| szerinti járulékát képezvén, s ebből kifolyólag a 2. r. alp. i által az érintett zsellértelekre nézve nyert zálogjog — : miután felp. a kereseti leirelőheli járandóságon, illetőleg aB a.adásvevésiszerződésnél fogva igényelt tul ajdo ni jogát a zálogjognak 2-od. r. alp. által lett . kieszközlése előtt telekkönyvileg érvényesíteni elmulasztotta — a zsellér telekkel egybei kapcsolt legelöbeli járandóságot is terhelvén, a 2-od r. | alp. részére a 3. é- 4. r. alperesek, mint a sokszor említett i zsellér telek tulajdonosai ellen foganatba vett végrehajI tás az ahhoz tartozó legelöbeli járandóságra törvényesen j terjesztetett ki. Ez okból felperest keresetétől annyival is j inkább el kellett mozdítani, mivel tulajdoni igényét a 3. j sz a. körözvényben kitűzött határidő aiatt sem jelentette be, s ily körülmények közt az általa annak beigazolása végett hivatkozott tanuk kihallgatása sem volt elrendelhető arra, miszerint őt 2-od. r. alp. a legelöbeli járandóságnak foglalás alá nem vételéről biztosította volna." sat." kelt mint fent. (Vége köv.)