Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 90. szám

362 Végre a fentebbi állításra vonatkozólag még azon fontos kifogásunk is van, hogy ha a veszély alapjáni biztosítási végrehajtásnak más végrehajtások felett rnár elvileg elsőbbség adandó az által, hogy az rendkivüli gyorsaságban részesül, akkor a fentebbi példánál éppen ezen elv sértetik meg az által, ha B-nek kielégitési végrehajtási kérvénye is — melyet pedig ezen elsőbbség nem illett — A. biztosítási végrehajtási kérvényével a rendkivüli ülésben egyidejűleg elintéztetik. Már pedig még is csak fonák eljárás, különös igazságszolgáltatás lenne A-nak kérvényét szerdán, B-ét pedig csütörtökön elintézni. De ha nincs különbség A-nak és B-nek kérvénye közt az előadási sorrend tekintetében, egyátalában sem lehet különbséget tenni a biztosítási végrehajtás különböző nemei, illetőleg ezek és a kielégitési végrehajtás közt, s mindegyikét nem a sokszor idézett 6-ik §. szerinti soronkiviili — hanem a sorrendszerinti előadás illeti. Mindezekkel — ugy hisszük-— bőven kimutattuk, hogy a törvény, mint az alapos és részrehajlatlan igazság szolgáltatás is az előadási sorrend szigorú megtartását minden beadmányra nézve — egyedüli kivételével a kegy. kir. utasítás 6-ik §-a alá esőknek, melynek fentkifejtett értelme iránt semmi kétségünk sem lehet, — mulhatlanul megkíván j á k , s ajánljuk jelen sorainkat ugy a törvény ellenőreinek, az ügyvédeknek, mint a törvény végrehajtóinak, a biráknak lelkiismeretes megfontolásába. Kisebb hatalmaskodási jogeset. A testi bántalmazás által elkövetett erőszakoskodás kisebb hatalmaskodás ténye't képezheti. — A kisebb hatalmaskodás keresetének s büntetésének megalapítására elegendő a sérelmi tény, az erőszakoskodás tényének igazolása. Nem nemeseknél a kisebb hatalmaskodási dij 20 'forintban alapitatik meg Az elmarasztalt fél a perköltségeket is viseli. Felperes Dara János Bács megye törvszékéhez 1863 szept. 1-én 7816 sz. a. benyújtott keresetében előterjeszti, mikép alp. Szabó József — a mint felperes 1863 máj. 11-én az utczán Sümegi Mihály és Runcsics János baracskai lakosokkal beszélgetett, hozzájuk átjött, előhozván, mikép a baracskai dunai halászatért az e végett tartott árverés alkalmával 45 frtot Ígértek, és midőn l'elp. erre válaszolá, hogy azért 60 í'tot is meglehetett volna adni, felperest azonnal hunczfutnak nevezte, s a mellényénél fogva két kézzel megragadta, és a nélkül, hogy ót felp. bántotta volna, a kerités oszlopához többször oda zöcskölte, fejét oda verte, sőt kegyetlenül a földhöz is ugy oda vágta, hogy minden tagjában fájdalmakat szenvedett, s ha felp. el nem fut alp. kezei közül, még nagyobb kínzásokat is elkövet rajta, mit is a fennevezett tanuk az A. a. kérdő pontokra leendő kihallgattatasuk után igazolni fognak, mely kisebb hatalmaskodasért alperest 105 fr. bírság és költségei megtérítésére Ítéltetni kéri. E 11 e n i r a t áb a u alp. tagadja, mintha a perczimül felvett testi bántalom a kisebb hatalmaskodás vétkét állapítaná meg, mi a ' . a. bizonyítványai igazoltatik. A testi bántalom, mely alkalmas volna a kisebb hatalmaskodás megalapítására, erőszakot — violentia — és az ember szabad akaratát gátló jogtalan cselek vényt kell, j hogy foglaljon magában, nem pedig oly tényállást, minő ' a keresetlevélbe!i, mely is legfeljebb becsületsértés tár- I gyát képezhetné. De különben is a kisebb hatalmaskodásnak birsága nemtelenek között mint jelen esetben — 20 írt. és nem 105 frt.; felperes elhallgatta a kölcsönös hunczfutolást, mely kölcsönös bántalom egymás irányában elenyésztetik, hanem az ezzel ugyanazonos bántalmazást akarja perczimül felhasználni. Kéri őt alaptalan keresetével elmozdittatni. Válasz. Alp. a kisebb hatalmaskodás vétségében mára "/. bizonyítvány alapján is marasztalandó a nélkül, hogy a felperesileg felhívott tanuk kihallgatása szükségeltetnék, mert ezen bizonyítványból kitetszik hogy alp. felperest a kapufélfahoz zöcskölte, földre dobta, s igy rajta a kisebb hatalmaskodást elkövette, mihez erőszak éppen nem kívántatik. Felp. tagadja, mintha alperesthunczfutolta volna, de ha ez való volna is, felp. nem becsület sértés alapján perel, tehát ez úttal figyelembe ugy sem vehető. Jelenleg nemes és nem nemes közt különbség nem levén, a birság 105 frt. mit is költségeivel együtt megitéltetni kér . Viszonválasz. Alp. ismételve állítja, hogy a kisebb hatalmaskodásoknál a violentia megkívántatik, jelen esetben pedig sem az, sem a felperesileg vitatott gonosz szándék nem létezik, de a tett alperesnek be sem számitható, mert a z/. szerint akkor ittas állapotban volt: végre ismétli, hogy jelen esetben a birság legfeljebb 20 frt. lehet. Kérelmét ismétli. Bács megye türvszéke által 1863 decz. 19-én 10396. sz a. ítéltetett: „Alperes Szabó József erőszakoskodás miatt a kisebb hatalmaskodási törvényes 40 írtnyi birságnak felp. Dara János részére leendő megfizetésében, valamint a bíróilag ezennel 12 ftban megállapított költségeknek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megtérítésében elmarasztaltatik. Indokok Alp. határozottan nem tagadja a felperesen elkövetett erőszakoságot, sőt az általa 2 sz. a felhozott bizonyítvánnyal, melyből kitűnik, hogy alp. felperest mellén fogva a kapu karfához nyomván, földhöz ütötte, az erőszakosság elkövetése még kétségtelenebbé tétetett, miért is a felperesség megállapítottnak tekintetik. Minthogy tehát a sérelembeli tett támogatva ezen alperesi bizonylattal, felperesnek kereseti állításai megérő sittettek, a tett büntetésre méltónak Ítéltetvén, miután ezen bebizonyult személyes sérelem miatt a kisebb hatalmaskodás perczinie alatt indított felp. kereset is megállapittatott, — tekintve, hogy a nemtelenekre nézve törvényszerüleg nem 100 hanem 40 frt. erejéig terjedő birság van ily esetekbeu meghatározva, ezen s az alp. ré?zről nem tagadott erőszakossági sérelem miatt kellett alperest a törvényszabta 40 frt. birság és költségeknek megtérítésében mint pervesztest elmarasztalni. Kelt mint fent." Ezen Ítéletet alperes felebbezte, mert a jelen esetben sem gonosz szándék, sem rosz akarat kimutatva nincs, de különben is a birság legfőlebb20 frt. lehetne, mert a jelen eset nem egyéb, mint bor ittasság szülte czivódas. Kéri az e. b. Ítélet megváltoztatásával magát felmentetni. Felp. ellenészrevételeiben magában a tett elkövetésében látja a gonosz szándékot rejleni, egyébkint a perben előadottak ismétlése mellet kéri az e. b. ítéletet helybenhagyatin. A kir. itélő táblán ítéltetett ,,Jelen esetben a kisebb hatalmaskodási dij törvényszabta 20 frtban állapíttatván meg, ily módosítással egyebekben az eljáró megyei törvényszék ítélete indokaiból helybenhagyatik, s az iratok további tnrvénwawrii