Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 90. szám

Pest, I8tt6. kedd nov. 20. 90. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom; A sürgfis beadványok stb. (Vége.) — Jogeset. Kúriai Ítéletek. — Hiv. tudnivaló. A sürgős headmányok soronkívüli előadásáról váltó ügyekben. Külley E U e*<yáltá; tszéki ülnök úrtól. '(Vége.) A mi a veszély alapjára fektetett biztosítási végrehajtási kérvényeknek fent vitatott sürgősségét illeti, senimikép sem ismerhetjük el, hogy az ezen végrehajtást kérvényezők rendkivüli gyors eljárást, s igy mások feletti elsőbbséget, illetőleg privilegiált törvényszolgáltatást igényelni jogosultak lennének. A kimutatott veszély csak jogczimet alapit meg a biztosítási végrehajtás elnyerésére, miként például hasonló czélra jogczimet szolgáltatnak a sommás marasztaló végzés elleu beadott, vagy rendes perben a tárgyalásnál tett, és az ellenfél által tagadott kifogások, vagy a biróság előtt kötött egyesség, ha ily esetben a bizt. végrehajtás kizárva nincs, vagy végre a marasztaló itélet ellen közbevetett felebbvitel. De hol van a törvényben megírva, hogy ezen jogezimmel törvényes kapcsolatban lenne a fentemiitett privilegiált eljárás? Hol van megírva, hogy a veszély alapjáni biztosítási végrehajtási kérvényeket azonnal kelljen elintézni s az elrendelt végrehajtást rögtön, tehát rendkivüli sietséggel foganatba vétetni? A váltótörvény rendeletei ez iránt mélyen hallgatnak, s a kegy. kir. utasításnak többször idézett 6 ik §-a is csak általában s ü rge t ő sb esetekről szól. Ily nevezetes előjogot nem lehetett volna ezen általános kifejezésbe foglalni, azt határozott szavakkal kellett volna kimondani, ha ily előjog megadása a törvényhozás szándokában állott volna. Miért is ezen §. mára „sürgetősb esetek" kitétel általánosságánál fogva is csak oly beadmányokra alkalmazható, melyeknek rendkivüli sürgőssége már a józan ész szerint is mindenki előtt minden kétségen felül áll, minők a példaképen fent elősoroltak, de nem alkalmazható oly esetekre, melyekben a kivételes eljárás ellen oly nyomatékos kifogások tehetők, mint minők a szóban forgó végrehajtás rendkivüli sürgőssége ellen fenforognak. De ha ez igy van, akkor a veszély alapján kért biztositási végrehajtásnak sem adathatikelsőbbség más akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtások felett, akkor szorosan meg kell tartani a törvény és gyakorlat által az igazság érdekében általános szabályul felállított sorrendszerinti előadást, s ily kérvények sürgősségének csak annyiban szerezhető érvény, a mennyiben általában minden váltó törvényszéki beadmány a váltó jog alapczéljaihoz képest sürgősen elintézendő. S ezen igénynek — ugy hisszük, elégtétetik azzal, ha a hétfőn, kedden és szerdán beadott darabok a legközelebbi csütörtöki ülésben, a csötörtökön, pénteken és szombaton beadottak pedig a legközelebbi hétfői ülésben előadásra kerülnek. Nem hisszük, hogy bármely civilisált s rendszeres I törvénykezéssel biró államban ennél gyorsabb eljárás — értve itt természetesen csak magát az előadást — léteznék, ha csak az alaposság igényeire is kellő figyelem fordittatik. Ily eljárás ellen csak az panaszkod hátik, ki nem törvényt s igazságot, hanem kedvezést, s igy törvénytelenséget és jogtalanságot követel, pedig éppen ezt megtagadni minden bírónak legfőbb kötelessége. Mondhatná még valaki, hogy a sürgős daraboknak soronkivüli előadása által senkinek kedvezés nem tétetik, senkinek joga meg nem sértetik, azon esetben, ha az ugyanazon alperes ellen beadott egyéb kérvények, habár sürgősöknek jelölve nincsenek is, a sürgősükkel egyidejűleg, tehát szintén soron kívül elintéztetnek. Ezen állítás és eljárás azonban csak látszólag felel meg az igazságnak, tettleg azonban ily eljárás által a kedvezés nem hogy megtagadtatnék, de sőt többekre kiterjesztetik, miáltal ezen eljárás valóban legkevésbé sem tűnik fel igazoltnak. Tegyük fel például, hogy A-nak Nagy András elleni sürgős biztosítási végrehajtási kérvénye, s B-nek ugyanezen alperes ellen beadott, habár nem sürgősnek jelölt kielégítési végrehajtási kérvénye a szerdai dél előtti rendkivüli ^ülésben elintéztetvén, a nyert végrehajtás mindkét felperes részére egyidejűleg foganatba vétetik. Itt — az igaz — A. részére nem történik kedvezés B. kárára, s ez utóbbi nem panaszkodhat jogsérelemről; de kedvezés történik mind A-nak, mind B-nek C. harmadik hitelező rovására, ki nem sejtvén, hogy Nagy András ellen a szerdai rendkivüli ülésben A. és B. részére a végrehajtás el fog rendeltetni, végrehajtási kérvényét szerdán délután adja be, s ha a csütörtöki ülésben részére elrendelt végrehajtás foganatosítása végett Nagy András lakására jön, bámulattal tapasztalja, hogy adósának minden vagyona A. és B. részére a rendkivüli eljárás kedvezményénél fogva már az előtte való napon lefoglaltatott. Ily esetben C-nek jogsérelme kétségtelen, mely pedig megelőzhető volt az által, ha mind A. és B-nek szerdán dél előtt, miud C-nek szerdán délután beadott kérvénye a legközelebb csütörtöki rendes ülésben előadatik. Ily eljárás által a törvényszék legalább megteszi azt, mit tennie szoros kötelességében áll, t, i. egyenlő mértékkel szolgáltatott igazságot, az egyenlő jogot nyert felekre hagyván, váljon melyik siet közülok az 1844-ik évi VI. t. cz. 18-ik §-a szerint magának elsőbbséget kieszközölni az által, hogy a végrehajtási végzést a kiküldött végrehajtónak bemutatja. De ha a fentleirt jog — s érdek összeütközés nem is forog fen, nem sértetik-e meg a jog és törvény előtti egyenlőség elve már az által, ha a perlekedő közönség egy része, mint a példaképen fentnevezett A. és B. hitelezők rendkivüli, tehát mintegy privilegiált, — a többi pedig csak a rendes türvényszolgáltatásban részesittetik. Qű