Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 89. szám

359 dást nyújtottak be, — felperes ismét a 11199. sz. a. az elsőrendű alperes részére ujabb perbeszédet engedő végzés ellen az 1866. évi uiart. 24-én semmiségi panasszal egybekapcsolt felfolyamodást nyújtott be. Ezek, mint az eljáró városi törvényszék által, a különnemű semmiségi panaszokra adott s utóbb a 8376. sz. a. batározatra beterjesztett felvilágosító nyilatkozat a királyi ítélő Táblára felterjesztetvén, azon 1866. aug. 21. 2637 sz. alatt végeztetett: „Az első bíróság csak is az elkésetten benyújtott felfolyamodások visszautasítására lévén jogosítva, felperes és másodrendű alperesek által az 59,431 — 865 számú végzés ellen 76,664 — 865. és 772. 1866. szám alatt benyújtott felfolyaniodás és semmiségi panaszra hozott viszszautasitó végzések megváltoztatásával azok elfogadtatnak, s ehez képest: jóllehet a per folyama alatt felfolyamodás és semmiségi panasznak hely nem engedhető, a mennyiben mindazonáltal jelen perben a panaszos kitételek a per állítólagos befejezését tárgyazó mellék körülményre vonatkoznak, ennek következtében a hivatkozott, ugy szintén a 11,199. sz. alatt hozott végzés ellen felperes és másodrendű alperesek által emelt semmiségi panasz vétetvén vizsgálat alá; — ,,A mi a felfolyainodók előadott azon semmiségi panaszukat illeti, mintha az eljáró városi törvényszék, jelen pernek 1865 évi nov. 24-én történt érdemleges elitéltetése után, ugyanazt újra felvévén és ebbeli elintézése ellenére folytatólagos tárgyalást rendelvén, saját Ítéletét vette volna vizsgálat alá, miután jelen perben a városi törvényszék 1865. decz. 6-án tartott teljes ülésében nom az ezen perben hozott Ítélet felett megvizsgálólag járt el, hanem azon, bár nem helyeselhető, sőt mindenképen megrovást érdemlő k»ö rülmény folytán, mely szerint a tanácsülésben történt tanácskozási'ól és mikénti szavazásról a peres felek tudomást n y e r v é n , az ennek alapján benyújtott kérelem következtében a pert előterjesztette és abban végzésileg intézkedett, az ezen eljárás ellen felhozott panasz semmiségi okul már azért sem fogadtatik el. mivel a folyamodók szerint eldöntöttnek állított per 1865 de..z. 6-án lett előterjesztésekor az ítélet még fogalmazva sem volt s az iratok közt létező Ítéleti fogalmazvány, a főbírónak, mint törvényszéki elnöknek azon szemlélhető megjegyzése, valamint a hivatalos jelentés szerint is még irásba feltéve, s így ez állított alkalommal sem meghitelesitve, sem az illető elnök által aláirva nem lévén, azt jogilag létezettnek és a felekre nézve érvényesnek kimondani nem lehet, mihez képest a városi törvényszék eljárása ellen e tekintetben emelt semmiségi panasz elvettetik. ,.A mi ugyan ezen felfolyamodásban másodrendben előadott azon semmiségi panaszt illeti: hogy az 59,431. — 865 számú végzésnél fogva a tárgyalás folyamában befejezett szavatossági perből a kereset levél jelen perhez kapcsoltatni réndeltetett: tekintve, hogy az 1865 sept. 11 ére kitűzött tárgyalást a peres felek a BB. CC. DD. alatti jegyzőkönyvek szerint „minden előző értesítés nélkül és makacssági következés terhe melleit," september 29-ig elhalasztották, ennél fogva ezen, a felperes beleegyezésével elhalasztott september 29-iki lévén első folytonos tárgyalásnak tekintendő, e szerint pedig elsőrendű alperesek ezen jegyzőkönyvbe szavatosaira lett hivatkozásukat az ideiglenes törvényk. szabály rendelet 85. §. szerént kellő időben érvényesítették, ennél fogva felperes és másodrendű alperesek által felhozottak semmiségi okul elfogadhatók nem lévén, ebbeli panaszuk hasonlóan elvettetik. „Végre a mi felperes és másodrendű alpereseknek a 11,199 — 866 sz. végzés ellen emelt panaszukat illeti: tekintve azt, hogy másodrendű alperesek 1865 évi oct. 13-áról beigtatott perbeszédükben felperest védelmük alá vévén, ennek érdekeit elsőrendű alperesek ellenében magukra vették, s ekép saját beismerésük szerént felperessel egyesülvén, magokat a reá nézve önkényt elvállalt szavatosságból is kifolyólag elsőrendű alperesek irányában felperessé tették , azon körülményt, hogy a felperessel közös érdekben beigtatott perbeszédre elsőrendű alperesnek még egy perbeszéd engedtetett, semmiségi esetet nem képezhetvén; ebbeli alaptalan semmiségi panaszuk is elvettetik, s a periratok további {törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. il. táblán. 84. Csernovits Péternek — Bohus János elleni 17111 frt. 65 kr. és járulékai iránt indított rendes szóbeli peréI ben ítéltetett: A per során nem is kifogásolt bírói illetőség szempontjából alperes által emelt alaptalan semmiségi panasz elvettetik. — Az ügy érdemét illetőleg azonban: tekintve, hogy felperesnek keresete nem az Aalatti számtételben netán előfordulható, egyesség ellenében is bármikor orvosolható számtanilag hibás számításnak, hanem állítólagos hibás számtételnek, illetőleg az A alatti számtételben foglalt állítólag helytelen — egyes tételek kiigazítására van irányozva; tekintve továbbá, hogy ily állítólagos hibás számtétel részletes kiigazításának egyedüli alapjául az A alatti, felperes által is aláirt, végzáradékában világosan a peres felek közti egyességi meghatározásnak elnevezett, az annak alapjául szolgált összes okiratok betekintése nélkül egyes tételeiben meg sem bírálható számtétel nem szolgálhat, mivel az azzal [ ugyAn Étöon napon kiállított, valódiságára nézve határozottan beismert 4-ik szám alatti levelében felperes azt nyilvánitá, hogy a fenérintett, különben is a kamat felszámításra nézve a 2-ik szám alatti levéllel is támogatott végleges számtétel alkalmával a kiegyenlítési összeg mindenek betudásával, és beszámításával állapitatott meg, | és hogy ennek folytán mindennemű eddigi, bárhonnan I eredhető tartozás vagy követelés a most peres felek között örök időre elenyésztetett, s a múltra nézve köztük i semminémü kereseti jog fen nem maradt, e szerint pedig az A. alattiban foglalt egyes számtételi összegek is egyességileg megállapítottaknak tekintendők, s igy ily egyes tételek helyessége mindaddig, inig a felek közt ez iránt létrejött egyesség érvényben fen áll, meg nem támad f ható; mig ellenben ezen egyességet felperes a jelen per ; során is alperes irányában éi vényben tartandónak |köve; teli, az F. alatti levél által pedig, habár abban alperes ! kölcsönös ujabb számtételrei, sőt esetleges kartéiitésrei j készségét is határozottan kijelenté, ezen ajánlatnak felpeI res általi, teljes terjedelmébeni elfogadása nélkül, a két j oldalú szerződést képező, és igy csak kölcsönös visszalé| pés által felbontható egyesség érvényétől megfosztottnak j mindeddig az okból nem tekintethetik, minthogy az F. | alatti levélben tett alperesi ajánlatnak teljes terjedelmébeni elfogadása azt feltételezte volna, hogy felperes az