Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 89. szám

358 nyeik sorrend szerinti előadásával — egyformán törvényt szolgáltasson, így legalább elsőbbséget nem ny érnek a csalók a jóhiszemű hitelezők felett. Mindazonáltal a jóhiszemű hitelező se örvendjen ezen exclusiv jognak, mert oly esetben, midőn az adós hitelezői által üldöztetik, a törvény s igazság a csődeljárást, de nem azt kívánja, hogy egy hitelező egészen kielégíttessék, 30—40-nek pedig semmi sem jusson. Azért a veszély alapjáni biztositatási végrehajtást, mint az igazsággal egyáltalában meg nem egyezőt, s melyet a külföldi törvényhozások sem ismernek, a 1 e e nd ő codificatio alkalmával törvényeinkből egészen kiküszöbölendőnek tartjuk. (Vége köv.) Zálogváltási jogeset. A részletes zálogkiváltás helyet nem foghat, ha az egész zálogsomma meg nem ajánltatik. Annak a zálogtárgyakra való felosztása az eljáró bíróság által nem eszközölhető. Továbbá a zálogvaltó kereset meg t em alapitathatik: ha a zálogos birtok helyisége tüzetesen ki nem mutattatik; ha az összes zálogtartó birtokosok perbe meg nem hivattattak; ha az összes zálogos birtoknak alperes kezeinél való létezése be nem bizonyitatik. (Végo.) A ellenészrevételekben alperesek előadják, miszerint Matusz Lajosra nézve beigazoltatott, hogy kezén semminemű zálogos birtok nem létezik, Matusz Józsefet illetőleg pedig felp. nem tudtak kimutatni egyetlen egyrészletet sem annak vagyonában, mely a zálogbirtokhoz tartoznék; de sőt Maiusz József bárnem tartozott vele, bebizonyította vagyonának (két darabot kivéve) minden részére nézve, hogy az nem tartozik a kérdéses záloghoz, két darabra nézve azonban t. i. a belsőség és a szőlő csekély részére alp. Matusz József önként bevallotta, hogy azok a záloghoz tartoznak. De ezen két darabot sem Ítélhette meg a törvszék, egyrészt, mivel az nem kéretett, másrészt mivel az alsó bíróság nem bocsajtkozhatik a zálogos öszszeg felosztásába. A többire nézve világos, hogy a zálogos összeget attól lehet követelni, ki azt birja, alperes pedig kimutatta, hogy azt nem birja, sem pedig felelős nem lehetazon birtokokért, melyek soha birtokában nem voltak, mint például a kis kinizsi határban levő rét. sat. Ezek befejeztével A kir. ítélő Táblán ítéltetett: „A részletes zálog kiváltás az egész zálog s o m m á n a k ni eg nem ajánlása miatt helyt nem foghatván, s ennek a z á 1 o g t á r gy a k r a i felosztása az eljáró bíróság által fenállo törvényeink szerint eszközölhető különben sem lehetvén, s e mellett az összes zálogtartó birtokosok perbe nem hivattatván, ezen s a már felhozott indokokból a megye törvényszékének felperesek zálog váltó keresetét elutasító ítélete helybenhagyatik s jelen per további törvényes intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. Mely pernek sat." (1^66. ni a r t. 12. 2016 P. sz. a.) Ezen ítélet ellen kellő időben beadott felebbezésében í'elp. előadja, hogy egyedül a kis kinizsi rétek és a zsellérség nincs a zálogos vagyonból alperesek birtokában, melyeket telekkönyvileg másra ruháztak, ezeknek tulajdonosait tehát megidézni nem lehetett. Ezen körülmény azonban alpereseknek a többi zálogos vagyon ingyen való megtartását nem biztosithatja ; mert a zálogos vagyon mennyisége, minősége felp. által bebizonyíttatott, a helyiség azonban a közbejött tagosítás folytán lényeges változáson ment keresztül. Végre hivatkozik felp. egy a főmlgu Hétszemélyes tábla által a Tóth József és Szendner Józsefnek báió Heller s társai elleni zálogváltó perében hozott, s itt zsinór mértékül veendő határozatra, mely szerint a felperesség a helyiség kimutatása nélkül akkint állapíttatott meg, hogy a tagositott birtokból kárpótlásként a bebizonyított zálogos mennyiség kiadandó. Az ellenészrevételekben a már előadottak ismétlésein kivül a felhozott példára megjegyeztetik, hogy azon perben a zálogos birtoknak alpere|eknéli léte kétségtelen volt, mig jelen esetben éppen az kétségtelen, hogy alperesek kezei közi a zálogos birtokból semmi sincs. A kir. Hétszemélyes Táblán Ítéltetett: „Felperesek a zálogos birtok helyiségét tüzetesen bebizonyítani kellőleg meg sem kisértvén, ezen s a már felhozott indokokból a tettes kir. ítélő Tábla ítélete helybenhagyatik, s jelen per további törvényszerű intézkedés végett illetőségéhez viszszaküldetik. Mely pernek sat." (1866. szept. 15. 13400. P. sz. a.) J o g c s e t. Semmiségi panasznak nincs helye, midőn az Ítélet még fogalmazva sem volt, midőn az ítéleti fogalmazvány Írásba feltéve, s így sem meghitelesitve, sem az illető elnök által aláírva nem volt; midőn tehát azt jogilag létezettnek s a felekre nézve érvényesnek kimondani nem lehet. Udvardy született Hinterschied Borbála, Cséry Lajos és neje született Halász Ida és Halász Vincze íöadósok s I-ső rendű alperesek : továbbá Schöberl József, Károly és Magdolna mint szavatosok ellen 35 ezer forint iránt Pestsz. kir. város törvényszéke előtt 1865 évi július hó 31-én 43.918. sz. a. rendes szóbeli pert indított s tárgyalt. Ebben az eljáró városi törvényszék az 1865 évi nov. 24-én 59,431. sz. a. érdemileg lett előterjesztése után l-ső rendű alperesek kérelmük folytán jelen ügyet teljes ülésben újból felvétetvén, azon alkalommal az eljáró városi törvényszék a szóbeli perutat végzésileg megállapította, s azon indokból: mivel másodrendű alperesek által a viszonvalaszban két rendbeli, első rendű alperesek által megczáfoltatni kívánt okmány hozatott fel, az 1865 évi decz. 6-án ugyancsak az 59,431. sz. alatt folytatólagos tárgyalás rendeltetett. Ennek következtében l-ső j rendű alperesek perbeszédüket 1866. jan. 24-én és febr. | 9-én bemondván, a 876S. szám alatti végzés folytán a 11,199. sz. alatt másod rendű alperesek a felperes által is aláirt perbeszédet adták be, mire ismét 1866. mart. 14-én 1-sö rendű alpereseknek viszonválasz beigtatása engedtetett. — Továbbá ugyan ezen perhez az első rendű alperesek által több szavatosak ellen, külön le tárgyalt szavatossági per a 70,234. sz. a. kapcsoltatni rendeltetett. — Ezen eljárás ellen, jelesen az 59,431. sz. a. tárgyalást rendelő, továbbá a 70,234. sz. a. a szavatossági pernek jelen perhez elrendelt kapcsolása ellen felperes 76,664. i-z. alall. másod rendű alperesek pedig a 772 — 866. sz. a. semmiségi panasszal egybekötött fel folyamodást adván be, miután ezek az emiitett számok alatt visszautasitattak, ezen visszautasító végzés ellen a 18272 sz. alatt, ' másod rendű alperesek pedig a 12,736 sz. a. felfolyamo-