Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 89. szám

Fest, istiö. péntek nov. 16. 4 > 89. szám. Ayolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI <S\K\0k, Ttrínlom; A sürgős beadványok stb. — Zálogváltási jogeset. (Vége.) — Jogeset. — Hiv. tudnivaló. A sürgős beadmányok soronkivüli előadásáról váltó ügyekben. Külley Ede váltó tiszéki ülnök úrtól. (Folytatás.) Szerfelett csalatkoznék azonban, ki azt hinné, hogy a felek által sürgősöknek jelölt beadmányok valóban mind olyanok, melyeket a fent idézett kir. utasitás által kivételkép engedett soronkivüli előadás kedvezménye törvényesen megilleti. Ezen kedvezményben az érintett § értelme szerint csak oly beadmányok részesülhetnek, melyek előadásának a rendes ülésig leendő elhalasztása által a felek sokszor pótolhatlan kárára a jog és törvény egyenesen megsértetnék. így például megengedi a vtk : II. r. 19.§-a hogy, ha a beperlendő fél rendes lakhelyén kivül valamelyik váltótszék helyén ideiglen tartózkodik, ezen váltótszéknél is bepereltethessék. Ha tehát a különben Pozsonban lakó váltóadós egy két napig Pesten tartózkodik, törvényesen követelheti annak hitelezője, hogy az adós a pesti váltótszék által azonnal megidéztettessék. Ha ily kérvény csalj a sorrend szerint, azaz csak a rendes ülésbenTcerül efó*^' adásra, történhetik, hogy mire az idéző végzés kézbesítendő lenne, az adós Pestet már ismét elhagyta, mely eljárás által a fél károsodása mellett a fentidézett § egyenesen megsértetnék. Hasonló eset forog fen akkor, ha az árverési végzés felebbeztetése mellett annak felfüggesztése kéretik, sa kitűzött árverés megtartása a rendes ülést megelőzné. Noha itt el nem hallgathatjuk &z< n észrevételt, hogy azon hitelező igen gyanússá teszi jóhiszeműségét, ki csak az árverés napján folyamodik annak felfüggesztéseért, mint ez fájdalom ! majd mindig történni szokott; pedig az árverési végzés kézbesítése, s az árverés megtartása közt néhány napi időköz mindig áll rendelkezésére — a felebbezésnek kellő időbeni, tehát a rendkívüli ülés igénybe vétele nélküli bejelentésére. Vagy ily eset fennforoghat akkor, ha a véghajtást szenvedett a kiküldött végrehajtó eljárására nézve azonnal orvoslandó sérelmet jelent be; ha például a lefoglalt ingók elzárása által a lakás használatában szükségen tul megszorittatik. Ki kétkedhetnék az iránt, hogy ily esetben a törvényszék azonnal intézkedni tartozik? íme! csak ily eseteket érthet az idézett utasitás szabálya, melynek szelleme ellen a biró egyenesen vét, ha a fentérintetten kivül egyéb keresetleveleket, végrehajtási s más kérvényeket a soronkivüli előadás kedvezményében részesít, homlok egyenest ellenkezvén ezen eljárás a törvény előtti egyenlőség általános jogelvével. Vagy nem vét-e a biró ezen elv ellen, ha A-nak keresetlevelét, mivel reá a „sürgős" szó előtte ismeretlen j oknál fogva van feljegyezve, soronkivül, — B-nek keresetlevelét pedig, ki vagy azért, mert szerénységénél, vagy igazságérzeténél fogva, s ismerve a törvényszék gyors eljárását, sem azt megsürgetni szükségesnek nem tartja, sem törvénytiltotta kedvezést a bírótól nem kíván, illetőleg privilegialt törvényszolgáltatást a maga részére igénybe venni nem akar; — vagy azért,mert mint vidéki a törvényszék házi rendjét nem ismeri, a „sürgős" szóval nem él, — csak a rendes ülésben adja elő? Előbbi hamarabb nyer tárgyalási határidőt, ítéletet s végrehajtási jogot, mint utóbbi. Igazságos-e ez? Hasonló tekintet alá esnek a végrehajtási kérvények, akár kérelmeztessék a biztosítási — akár a kielégítési végrehajtás, melyek közt a sorrend tekintetében különbséget nem ismerünk, n e m adhatván elsőbbség e t a bi z t o z i t ás t ké rő A-n a k, kinek követelése még kétes, a kielégítést [kérő B. felett, ki már jogérvényes marasztaló határozattal bír. j De — fogják sokan mondani — a veszély alapján beadott biztosítási végrehajtási kérvény sürgős voltát, s annak a többi végrehajtási kérvények feletti elsőbbségét ca$k nem fogja senki sem tagadhatni, miután ily kérvénynél a sürgősség, mar maga a törvény által jogczimül íetallitoit' vé*fe£ffly (ygaiurábél h önként kifolyik? Legyen szabad itt mindenekelő'ttmegjegyeznünk,hogy a biztosítási végrehajtás e nemét már elvileg nem'helyeselhetjük, mert annak alapja nem az igazság, hanem éppen ellenkezője, a legnagyobb igazságtalanság. Ugyanis mit jelent, ha egy hitelező folyamodásában ezt mondja: „kérem adósom ellen haladéktalanul a biztosítási végrehajtást elrendeltetni, mert követelésem veszélyeztetve van az által, hogy adósom számos keresetekkel s végrehajtásokkal üldöztetik, s már a csőd küszöbén áll"? Ez egyszerűen annyit jelent: „eszközöljétek ki rögtön kielégittetésemet, hogy más hitelezők meg ne előzzenek; ám lássák ezek miként jutnak pénzükhöz,szemesnek álla világ!" És ily esetben ne legyen a bíróságnak gyorsabb teendője, mint a kérvényt a végrehajtás megadásával azonnal, tehát soronkivül elintézni, s a végrehajtást rögtön foganatba vétetni, ugy hogy ezen rendkívüli kedvezményben részesített boldog hitelező az utána foglaltatni akaró váltó — vagy, ha az adós összes vagyonának lefoglaltatása folytán csőd alá került, a csőd hitelezőket ezen gúnyos szavakkal: „sero venientibus . . . ! " fogadhassa? És gondoljuk meg, hogy éppen a csalók, az álhitelezők veszik leginkább ezen rendkivüli gyorsaságot igénybe, hogy czélhoz jussanak. Mily szánandó szerep jut azon bírónak, ki — járjon el bár a legjobb hiszemben — akaratlanul ily csalók eszközévé válik! Igaz ugyan, hogy a biró senkinek szivébe nem láthatván, ritkán képes ily csalónak álczáját lerántani, s őt gaz czéljainak kivitelében megakadályoztatni; mind azonáltal teheti s tegye is a biró legalább azt, hogy a perlekedő feleknek — kérvé89