Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 88. szám

355 Zálogváltási jogeset. A részletes zálogkiváltás helyet nem foghat, ha az egész zálogsomma meg nem ajánltatik. Annak a zálogtárgyakra való felosztása az eljáró bíróság által nem eszközölhető. Továbbá a zálogvaltó kereset meg r. em alapitathatik: ha a zálogos birtok helyisége tüzetesen ki nem muiattatik; ha az összes zálogtartó birtokosok perbe meg nem hivattattak; ha az összes zálogos birtoknak alperes kezeinél való létezése be nem bizonyitatik. Okóncsányi György esérdektársai mint fel peresek Matusz József és Matusz Lajos alperesek elleti Abánimegye pogári törvényszéke előtt lSÖ5-ben a Devecseri és Kisungvári zálogos birtokok iránt zálog kiváltási pert indítottak, mely per a felek szóváltásai után elrendelt tanú kihallgatás és birói szemle megtartásával befejeztetvén. A\)auj megye törvszéke által 1865. decz 31-én 3535 sz. a. ítéltetett: ,,Alperesek felperesek keresete alól feloldatnak, mert a keresetbe vett összes zálogos birtoknak alperesek ke- j zeinél való létezése sem okmányilag, sem tanú kihallgatás által be nem bizonyitattatott, sőt az alperesi okraa- j nyok és tanuk vallomásaiból az tűnt ki, hogy azok sok- | kai több és egyéb nemű ingatlanok bittokában vannak, j mint a keresetbe vett zálogos birtok összege, mit felpere- ! sek sem tagadnak a keresetet levélben tett eredeti kérvé- j nyök módosítása által; de kitűnt azon felül az is, hogy ' a kereseti birtok egyes részei még más, e perben nem ! álló személyek kezeihez jutottak legyen; annál fogva, a j mennyiben a fenálló törvényeink s felsőbb bírósági ! döntvények értelmében a zálogbirtokok részletes kiváltása csak az egész zálogos összeg megajánlása mellett az I illetékes bíróság elölt lóghat helyet; de különben a zálo- i gos birtok azon személyeknek-, kiknek kezeinél létezik, perbe hivatása utján lenne eszközölhető, mi e perben nem teljesíttetett; ugyan ezen okokból alpereseket jelen i kereset alól felmenteni kellett." Ezen ítéletet felperesek felebbezték, mert a per foly- ! tában teljesen kifejtetett az, hogy a kérdéses zálogos vagyon alperes Matusz József birtokában van, kivévén a I Horváth Karolina birtokába jutott egy zsellérséget a rajta j levő házzal, és a Matusz József által Kis-Kinyizsen elide- j genitett ll3^ kaszás rétet, mely tárgyaknak természet- ; bení vissza követelésétől felp. a perfolytában elállottak, s azok iránt kártalanítási jogukat íentartották; mert tisztára ! hozatott és begyőzetett az, hogy az összes zálogos vagyon j Matusz József birtokában van ; mert az ítélet indokául i nem volt elfogadható azon körülmény, hogy alperesek a \ követelt zálognál több s egyéb nemű bit tokokat is bir- i nak; mivel íelp. azokat nem kérték s a kereset egyedül ! a zálogos vagyonra terjesztetett ki; mert alperesek a ki- i mutatott bizonyítékok szerint kezeiken lévő bittokrészek kibocsátásában elmarasztalandók lettek volna, az általok elidegenített birtok részek iránt pedig felp. ré?zére vagy a zálog összegbőli aránylagos levonás, vagy kártalanítási jog lett volna itéletileg fentartandó. Kérik az e. b. ítéletet megváltoztatni. (Vége köv.) Kúriai ítéletek Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán: 28. Kulcsár Ferencznek Kulcsár Mihály ellen 184 írt. 60 kr. vendéglői tartozás iránti perében, Ítéltetett: Alperes a per során azt, hogy a felperes vendéglőjében több izben étkezett és szállásolt, beismervén, — azon állítását pedig, hogy azért a járandóságot meg is fizette volna, semmivel sem bizonyítván, felperesnek a keresete begyózeseúl megajánlott póthit odaitéltetik, — és azon esetre, ha felperes a jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a hitletételre jelenkezend, és a kitűzendő határnapon a hitet arra : hogy a •/. alatti számlában megjelenő tételek mind jogezimökre, mind mennyiségökre nézve helyesek, és hogy mind azt, mi ama számlában foglaltatik, az alperesnek valósággal hitelezte, és ezért alperestől fizetést nem kapott, szabály szerint leteendi, alperes a követelt 184 fr. 63kroknak és a per kezdetétőli 6% kamatoknak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetésében elmarasztaltatik: ellen esetben felperes keresetétől elmozditatik, a — perköltségek azonban mindenesetre kölcsönösen megszűntetnek. — Ezek szerint az egybehangzó alsó bírósági Ítéletek 'megváltoztatván, a per kellő további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1866. U437. sz. a. Elő: Horváth kt. titk.) A kir. it. táblán S0. Szögedi Józsefnek — Lippe Mór ellen 498 frt. tőke és 32 frt. 63 kr. pesköltségek erejéig elrendelt zálogjogi előjegyzés kitörlése iránt végeztetett: Az, hogy a másod bíróság az eljáró városi tszék végzése ellen közbevetett semmiségi panasznak elvetését különösen nem indokolta, mint szintén az is, hogy a kitörlést szorgalmazó fél az ügy folytán beadott kérvénye az elleti felnek nem személyesen, hanem az ez ügyben álló képviselőjének kézbesittetett,semmisítés alapjául nem szolgálhatván: az alaptalan semmiségi panasz elvettetik: — a mi az ügy érdemét illeti: miután az ez esetben első bírósági marasztó ítélet alapján elrendelt zálogjogi előjegyzés a tkönyvi r t. 101. §-a szerint ugyanazon ítélet jogerőre léptének kinuuntásával igazolandó, annál fogva igazolási kereset szükséges nem lévén, ennek benyújtására határidő ki nem tűzethetik, d= ez esetben ki sem tüzetett, s ennélfogva tkrt. 99. §-a itt nem alkalmazható; miután továbbá a kitörlést szorgalmazó fél azt, hogy az őt marasztó, és a kérdéses előjegyzés alapjául szolgáló első bírósági Ítélet a felette - bitóság által megváltoztatott, vagy annak joghatálya különben megszüntetett volna, nem igazolta; — abbeli puszta, s az iratok közt lévő aláirásával ellátott kézbesítési ívvel el'enkező állítása pedig, hogy az előjegyzést rendelő végzés nekie kézbesítve nem lett, a tkrt. 141. §-a szerint a neheztelt előjegyzés érvényességének megtámadására okul nem szolgálhat, a kitörlést szorgalmazó fél abbeli kérelmével elutasittatik, s e szerént megváltoztatván mindkét alsóbb bíróságok végzései, az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1866. oct- 3. 19315.sz.a. Ellőj Makovicz ktb.) 81. Unghvari Jánosnak, Loidl György elleni 624 frt. s jár. iránti perében ítéltetett: Az eljáró városi törvszéknek — perújítást megengedő végzése az 1840: 15 t. cz. II. R. 194 §. b.) pontján alapulván — helybe hagyatik. — Az ügy érdemére nézve: újító felperes az anya pernek tárgyalásakor a bíróság előtt személyesen jelenvén meg, s ugyanakkor azt, miszerint ujitott alperessel és nem mással kötött szóbeli szerződés folytán — az ez utóbbi által bérben birt erdőbe 617 db sertéseit — dbjáért fizetendő 2 frt. o. é. bér mellett 1863 január 1-én csakugyan kihajtotta, valamint, hogy bér fejében még 624 frt. le nem fizetett — önként beismervén, s ezen öszeg fizetésének terhe alól az egyességileg ajánlott — ujitott. alperes által azonban el nem fogadott 40 ft. leszámításával magát csupán azon okból felmentetni kérvén, mivel állitó-