Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 85. szám - A hatalom - jog? 9. [r.]

342 a követett felforgató rendszer nemcsak a jog, hanem az eszély által is tettleg elitéltetett, midőn az gyászos catastrophákban, szerencsétlen összeütközésekben, az anyagi és erkölcsi erők hanyatlásában bebizonyította kárhozatosságát, ekkor a gyors, bátor, határozott, és tartózkodás nélküli visszatérés az államerő leghatályosabb kutforrásához, a joghoz, nem csak követelménye az egyedül megmentő törvénynek, hanem életföltétele magának az államnak is, mely csak is a nemzetnek az ősök intézményei iránti lelkesedéséből, és a hazaszeretet lángjainak ujabbi fellobbanásából szerezheti vissza az intézők köuynyelmüsége és bűnei által eljátszott fölényt. Az egészségtelen gyökér nem hajthat diszes zöld lombokat, még kevésbé teremhet ott tápláló gyümölcs. Félszegség, határozatlanság, zsibbadság, kufárko- I dás a közérzület által fentartott s az abban élni megnem szűnt jogrenddel, ily körülmények között a legszerencsétlenebb fogás; először: mert a lelkesítő bizalom még gyönge sarján féreg gyanánt rágódik ; másodszor: mert idő engedtetik a rosz indulatoknak, az állam- és társadalom-ellenes eszmék terjedésének és csoportulásának, s a jog és igazság hivatott képviselői kebléből sugárzó hév melegén, magasra nőnek egyszersmind a felforgató, chimericus remények is. Sajátságos végzet, hogy épen azok, kik a rendszeretlen áramlat ostromának az első vonalban kitéve vannak, egy tönkre jutott praxis traditioján nem tudn ak túlemelkedni, s a szolgálatukban álló kis szellemek apró ötleteivel s fogásos fondorlataival vélik kijátszhatni a ^ nagyszerű alakulást; s a teremtő erők önkényes mükö- j déséből felvergődő hatást egy hitelvesztett jrégi formulával elintézettnek, elutasítottnak tartják. E dőreség akaratlanul is eszébe hozza az embernek J XVI-dik Lajos azon udvari diszmesterét, ki á forradalom j orkánjának viharzása közepett, midőn már a tomboló hullámok sodronyában hányattatott az ingó királyi lak, e ! végzetterhes időben is alig tudta magát elhatározni arra, j hogy a király elé bocsássa Roland minisztert, azon 1 rendkívüli okból: mert a bevezetést kívánónak czipó'jein I nem vala csokor! A szegény ember valószínűleg azt hívé, J miként minden baj és nehézség el lesz hárítva, ha a féktelen pártok despotiájának minisztere, csokros czipőben tapodja el a haldokló királyság szerencsétlen árnyát. A történelem fejleményei nem idomulnak diplomatáink udvaroncz-hajlamai szerint; s az események bátorságot vesznek maguknak némelykor egy zivatar hangos robajával felrázni a félálomban szédelgő léhaságot: akkor — egy perezre ugy látszik, mintha a kimerült lelkületek erélyre ébrednének, s a nagy igazságok belátásával a feladat színvonalára sietne az öntudatra emelkedett tetterő ; de ez csak addig tart, míg egy frivol ürügy nem homályosítja el ismét a láthatárt, s a gonosz ügyesség nem hazudja el a dolgok valódiságának aggodalmas komolyságát, az elviharzott, de még be sem végzett események nagyszerű jellegét. Egy gombostű fejére akarják rászorítani a megrázó tények eredményeit, melyek csak a jogtól és aközszellemlelkesitő fuvallatától áthatott néperő szik 1 at a 1 apz a tán férhetnek el. A néperőre szükségük lévén, a despotismus nevét változtatják; mintha egy szónak ilyen vagy olyan hangzásától függene a lényeg, mintha az éj nappá változnék, és világitana, ha elnevezése felcseréltetik. A mi a despotismust azzá teszi, az természete, elve, a methodus, az eszközök, melyek által él, s melyek által a népekre kényszeríttetik. „Minden törvényellenes hatalom: despotismus" irja Lafayette a nemzet-gyűléshez intézett azon nevezetes levelében, mely a késő belátás tagadhatatlan igazságait tartalmazva, a renddel és eszélylyel párosult szabadságnak szomorú abdicatiója volt. Az elvről és a methodusról előbbi czikkeinkben értekeztünk, legközelebb a secta-uralom és az alkotmányt lefoglaló korlátlan monarchia eszközeinek azonosságával foglalkozandunk. Jogeset. A londoni ,Land-Credit Compagny' ügye. A felebbezésröli előleges lemondás az Ítélettel meg nem elégedő feleket (1840. XV cz. II. R. 132 §,) megillető felebbviteli perorvoslat használatától el nem zárhatja. A szabad birói választást, ha az kiköttetett, nem korlátolhatja, ha a külbiróságok előtti perelhetés is megengedtetett, s ha különösen valamely bíróság nem neveztetett is meg. Az egyetemleges kötelezettség megállapítandó, ha a szerződés minden részroli aláírása tagadásának ellenében azon tény áll, hogy a kötelezettség alapjául szolgáló jószágot birtokukba vették, hogy attól a kötelezett járandóságot fizették is, hogy annak kezelése a vételár beszedése s egyetemleges kifizetése iránt egyenkint aláirt külön társ szerződést kötöttek. (Vége.) A tárgyalás befejezése után Szabadka város törvszéke által 1865. oct. 9-én 3240 sz. a. ítéltetett: „A birói illetőség és a sommás szóbeli perut megállapittatnak, s ezek folytán alperesek jelesen Farkas Ferencz, Szántó István és érdektársaik a kereseti 118745 belga frank és 89 centimé tőke, ennek a lejárati határnapoktól járó s 58,518 fr. 80 centimé után 18G4 máj. 31től, 60227 frt. 9 centimé után pedig 1864 oct. 1-től számítandó 5°/0 kamatai, saz alperesek által külön fizetendő ítéleti dijon kivül 449 frt. 34 krra leszállított perköltségeknek 8 nap alatti megfizetésében a felperes Londoni Land-Credit Compagny javára egyetemlegesen marasztaltatnak; jelen ítélet foganatosítása végett Bács megyei felső járási főszolgabiróság megkerestetni határozhatván. Indokok: „Honi törvényeinek jelesen pedig Mátyás VI. 17 és Ulászló I. 38 decretumai szerint a szerződés a szerződő feleknek törvényt szabván, minden kétségen felül áll, hogy panaszlottak magukat per esetére a felp. által választandó bármely bíróságnak korlátlanul alávetették, igazolván ezt a folytonos birói gyakorlat is. A felp. bank ezen korlátlan joga a szerződés 7 pontja által megszorítást nem szenved, mivel ezen és a X. pontnak egybefüggő tartalmából egészen ellenkezőleg az következik, hogy felperes banknak nem csak a magyarországi bíróságok közti szabad választási, hanem ezen felül még a külföldi törvényszékek előtti eljárási jog is megengedtetett. Az eljárásra vonatkozólag ezen választott bíróságnak hasonlóképen a felek előleges megállapodása szolgálván irányul, a szerződés X. pontjában pedig a sommás szóbeli perut nyilván kikötve találtatván, az ügy ezen azuton annál is inkább tárgyalandó és elintézendő volt, mivel a beperesitett határozott mennyiségű pénzbeli követelés a törvényes bizonyság által hitelesített A. a. okiraton alapulván, a világos követelések sorába tartozik. A per érdemében : Bertics István, Jerkovics Anna és többen panaszlottak törvényes idézés eilenére meg nem jelenvén, makacsságból; — a dolog érdemét végkép mellőző Farkas Ferencz ós társai alperesek hallgatag beismerés alapján; — a többi panaszlottak pedig azért voltak marasztalandók, mivel puszta tagadásuk, hogy az A. a. szerző-