Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 82. szám

Pest, 18«6. kedd oct. 23. 82. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tiirtnlom ; Szailer-féle aradi posta-ügyi jogeset. (Folytata's.) — Jogé. — Kur. Ítéletek. — Irodalmi értesítés. — Hiv. tudnivaló. Jogeset. Szailer-féle aradi posta-ügy. Való-e, hogy a megerősítés mellett vett posták csak személyes jogot nyújthatnak, hogy ott az örökösödési jog kizárva lenne ; hogy azt vevő mint talajdonát át nem ruház haj a ? A köz árverésen tulajdonjogilag elárverezett s mint magán tulajdon megvett aradi posta, visszavonhatást megengedi személyes felhatalmazást képez-e, vagy magán talajdont, mely magán jogezimen megszerezhető ? S mint ilyet a kincstár egyszerű rendelet utján elfogialhatja-e, vagy csak szinte jogutón jogügylet által szerezheti-e vissza? Két oldala szerződés által szerzett tulajdont ennek tulajdonosától egyoldalú közig rendelet erejével elvenni lehet-e ? (Folytatás.) A tárgyalás bevégezte után Aradmegye törvényszéke 18C6. márt. 28-án 2460. sz. a. következő ítéletet hozott: „Köteles alperes, mint a magas kincstár képviselője, az aradi postaállomás elvétele által felperesnek okozott kár fejében ezennel 3361 frt 51 kr. pp. vagyis 3529 frt 94 kr. o. ért. megállapított évenkinti jövedelem 5% tőkéjét, azaz 70,598 frtot o. é. és ezen tőke után 1851. decz. 8-tól a kifizetésig járó 5°/0 kamatot, ugy 292 frt 95 krra mérsékelt perköltséget felperesnek jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett kifizetni." Indokok: „Az alap- és újított perhez csatolt okmányokból kitűnvén, hogy az újított per NB 9. a. hiteles alakban mellékelt csereszerződés szerint jelen per tárgyát képező aradi posta — Lovász Zsigmonddal 1803. jan. 10-én kötött csereszerződés alapján, és a két részről kicserélt tárgyak becsértékének meghatározásával — jutott a kir. kincstár birtokába. E szerződés tartalmában bevallja a kincstár, hogy a kérdéses postát Lovász Zsigmond különös jogon az előbbeni birtokosoktól szerezte, hogy ezen postának megszerzése a kincstárnak nagy érdekében állott; mely bevallásból önként következik, hogy az aradi posta Lovász Zsigmond kizárólagos tulajdona volt, azt a kir. kincstár előleges becsű és csere folytán tulajdonjogilag szerezte, és megczáfoltatik azon alperesi állitás, hogy „külön szerződés nélkül is" a posta mindig a magas kormányé volt, és az más tulajdon tárgyát nem képezte. Az ekképen tulajdoni joggal szerzett aradi postát a kir. kincstár, miután Martinszky József a vételtől elállott, és Prenzler Antal azt csak nyugdija fejében elfogadni ajánlkozott — 15/. a. szerint 1804. évben Damián Mártonnak 14457 vfrt 47 kron eladván — a vételárból fentmaradt 11000 vfrtnyi tartozást, 16/. alatti kötvény szerint, a 15/ a. utasítás értelmében a postaállomásra betábláztatni rendelte, és az újított perhez csatolt NB. 5. szerint ezen összeg betábláztatott. Az anyaperben 17/ a. melléklet szerint a magas kincstár Damián Márton tartozása miatt — a kincstár részére betáblázással terhelt postai állomásának nyilvános árverés utján leendő eladatását elrendelvén, az 1/., 2/., 4/ és G. a. okmányok szerint a helytartótanács részéről az árverés szabályszerűen közhírré tétetett, az árverési feltételek éppen a kir. kincstár képviselői által megállapitattak, és utóbbiaknak, valamint törvényes bizonyságnak jelenlétükben és egyenes befolyásukkal tartatott 1816. apr. I-én az árverés, a mikor mint legtöbbet ígérő Gráf József, felperesnek ipa, 30,100 vfrton megvette, és pedig teljes tulajdoni joggal, mint az árverési feltételek és a kir. kincstári képviselő közbenjöttével kötött felek közti szerződésben határozottan kijelentve van; de az árverési feltételek 3. és 6. pontjában megállapittatott az is, hogyha vevő a postamesteri kötelességeket szabályszerűen nem teljesítené, az eladás által másnak fog eladatni és hogy a vételár I. és II. részlete Damián Márton jelenlétében a posta-praefectura egyik hivatalnokának kezeibe fizettessék, mihezképest a 4/. a. szerződés szerint 27,525 vfrtnak lefizetése a posta főhivatalnoka előttemezése mellettigazoltatik, a hátralévő 2575 frtnak általa történt felvétele Damián Márton által nyugtattatik. Hogy ezen árveréskor nem, mint alperes a perújítást kereset viszonválaszában állítja — ingatlan vagyon, hanem csekély, a postaüzlethez tartozó ingóságok és a kezelésből szabályszerűen a postamestert illető részjövedelem adatott el, az árverési feltételekhez mellékelt kimutatás és a szerződésből nyilván kitűnik; az ujitott keresethez II. és III. NB. alatti csatolmányok szerint már Damián Márton a posta tulajdonosának (proprietarius) ismertetik el, és az államkincstár legfőbb érdekének vallja, hogy Damián adósságai miatt eladott postának vevő Gráf József által fizetendő vételárból a kincstár követelése behajtassék, sót az anyapernek VI. sz. a. mellékelt udvari cancelláriai 1816. aug. 22-én kelt intézvénye a postának elárverezését és az ennek folytán létrejött szerződést (mely szerint az tulajdoni joggal eladatott), egyszerűen megerősítette; egyedül az átruházott kir. jog értéke 15,000 vfrt felébb emeltetett, — mely a vételár összegében Graí József által le is fizettetett. Ily uton a kir. kincstár egyenes befolyása és biztositása alatt szerezvén meg Gráf József a kérdéses postát, azt haláláig 28 éveken át teljes tulajdoni joggal háboritlanul bírta és használta, halála után pedig örököseire, jelesen az anyaperhez csatolt 5/. és 6|. a. okmányok szerint felperes nejére Gráf Annára — ki G. szerint azt felperesre átruházta — szállott, mely felperes nevére is Íratott. E szerint a kérdéses posta felperes tulajdona lévén, azt folytonosan élvezte, és abból lett kitétel*1 után, a 21]. és F. a. csatolvány szerint, folytonos óvással élt, sőt az ellene a 10. sz. a. hivatali hatalommali visszaélésért indilott bűnvádi kereset alól az R. a. Ítélet szerint felmentetett és bűntelennek Ítéltetett. Mindezekből kitűnvén, hogy az aradi posta kétoldalú szerződés és legfelsőbb jóváhagyás folytán jutott Gráf József tulajdonába, hogy a postának állaga, nem ideiglenes használati és visszavonható joga, hanem teljes tulajdonképen lett Gráf József vevőé, hogy ezen adás-vevési szerződés 1816. évben a főmlt. m. kir. udv. cancellária által a személyi és elidegenithetlenségi záradék nélkül jóváhagyatott ugyanazon hatóság által, mely 1807. évben a postákra vonatkozó I sz. a. királyi rendszabályokat, melyek inkább az 82