Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)
1866 / 82. szám
ingyen adományozott postákra vonatkoznak, kibocsájtotta, hogy a kérdéses posta Lovász Zsigmondnak kétségtelen tulajdona volt, mely a becsértéknek előleges megállapítása után csak 1803. évben csereszerződés alapján a kir. kincstár birtokába ment át, hogy e szerint a kérdéses postaállomás mngánjogi tulajdon volt, mely a kir. kincstár által fentartás s megszorítás nélkül csupán a közügy szempontja tekintetéből, az árverési feltételek 3. pontjában foglalt azon kikötés mellett, hogy a postamester a rendes kezelés iránt fenálló rendeleteket megtartani köteles — szerződésileg előbb Damián Márton-, utóbb Gráf Józsefnek eladatott; hogy végre az aradi postaállomás mindezek szerint oly realbirtoknak vétetett, melyre a magas kincstár Damián Márton elleni követelését betábláztatta, melyet szerzéskor megbecsült, sőt minden fentartás nélkül el is adott, és így a reál és nemvisszavonható természetével bír; ez okokból a minden törvéuyes kellékekkel ellátott kétoldalú szerződést felperes beleegyezése s kártalanítása nélkül felbontani és tulajdoni jogát csonkítani nem lehetvén, felperesnek kártalanítási igényeit annál is inkább jogosnak tartani kellett, mert alperes azon állitása, hogy felperes kártalanítási keresete az optk. szerint elévült volna — azért alaptalan, mivel az okozott kár és e miatti kereset még 1852. jul. 5-én, mielőtt az optk. hazánkban érvénybe lépett volna, indíttatván, ez eset hazai törvényeink szerint megbírálandó volt, e szerint pedig a kereseti jog 32 év alatt évül el; más részben a megindított perujitási keresetre vonatkozó I elévülési kifogás azért alaptalan, mert noha az ideigl. törv. | szabályok 88. és 174. § sai szerint a perújításra vonatkozó és az 1840. 15. t. cz. 12. fejezetében foglalt szabályok alkalmazandók, mely szerint a perújítás a végitélet hozatalától számítandó 2 év alatt megindítandó; de miután ez eljárást szabályzó törvények 1861. jul. 28-án léptek életbe, a perujitási kereset pedig 1863. jun. 9-én, és így az ujabbi törvények által megállapított elévülési határidőn belől adatott be, ezen kereset ez okból el nem évült; a perujitási keresethez mellékelt 2/. és 3/. NB. a. eredetben alperes kir. kincstár levéltárában létező rendeletek, valamint a válaszhoz csatolt 5/. és 9/. NB. a. hiteles alakban csatolt okmányok mint uj, és a kérdéses postaállomás szerzését felvilágosító bizonyítványok pedig a perujitási keresetnek alaposságát tanúsítják." Ezen ítélet mindkét fél által felebbeztetvén, a Air. táblán 1866. jun. 15. 9010. sz. a. következő ítélet hozatott: ,,Áz anyaperben a legfelsőbb cs. kir. törvényszék által 1856. jul. 30-án 6351. sz. a. hozott, felperest keresetével elutasító ítélet a Magyarországban létező postaintézményt szabályozó 1807. jan. 17-én kelt legfelsőbb rendeleten alapulván, — miután felperes — jelen újított per során a fenforgó kérdésre nézve oly uj ténykörülményeket fel nem hozott, milyek már ez anyaperben előadva nem lettek volna, de az itt felhozott uj iratok is azt, hogy ipjának Gráf Józsefnek 1816-ban akár magának felperesnek a fenálló közös szabályoktól eltérő, s a követelt kártérítést megállapító módon adományoztatott volna az aradi posta, nyomatékosabban nem igazolnák, és így az anyaperbeli Ítélet alapja kiforgatva nem lévén, felperes újított keresetével elutasittatik, a perköltségek megtérítésének pedig az ítéletek különbözőségénél fogva helye nem találtatott, ehez képest az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett az eljáró bíróság ítélete megváltoztatik és az iratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségűkhez visszaküldetnek." (Vége következik.) fiiróküldés úrbéri ügyben. Ha a végrehajtó alispán személye ellen fenforgó észrevételek, annak mellőzését teszik szükségessé, ez nem biró-küldési utón, hanem a másik alispán megbízatása, vagy ily hatáskörrel más birói személynek a megye kormányzósága általi helyettesítése által eszközlendö. Kecskeméti Nagy Gábor s több perlekedő Borsodmegye Sajó vámosi nemes lakosok néh. gróf Keglevich János hagyatéka ellen folytatott úrbéri perük végrehajtása tárgyában a főmlt. m kir. udv. Cancelláriához benyújtott folyamodványban panaszképen körülményesen előadják, miszerint a végrehajtást eszközlö Kis Károly Borsodmegyei másod alispány a kir. it. tábla abbeli világos rendeletének ellenére, hogy a kérdésben forgó végrehajtás a feleknek szóbeli tárgyalás utján leendő meghallgatásuk mellett eszközöltessék, -— a további tárgyalások oly modorát alapította meg, mely az Írásbeli rendes per folyamánál is hoszadalmasabbá válnék; — panaszolják továbbá, hogy nevezett végrehajtó alispány az alperes gróf Keglevich István által a kir. it. táblának végzése ellen benyújtott felülvizsgálati kérvényt vissza nem utasította, hanem ellenészrevételeiknek 3 nap alatti beadására a most folyamodó felperesekkel közölte, az ezek részéről törvényes 8 nap alatt benyújtott ellenészrevételeket azonban nekiek, méltatlan gyanusitási kifejezések mellett egyszerüleg visszaadatta. Hogy pedig a végrehajtó alispány a kir. it. tábla által kitűzött hivatalbóli eljárást követni egyáltalában nem akarja, felemiitik, miszerint nevezett alispány határozottan kimondotta, hogy a törvény ezen rendelete szerinte ezen perre nem alkalmazható, s midőn folyamodók az 1846-iki tagosítás utáu földjeiket, egyénenkint kitüntető, s a bíróság előtt felmutatott térképnek lefoglalását, és mint egyik nélkülözhetetlen segédadatnak a végrehajtási iratokhoz leendő csatoltatását hivatalból elrendeltetni kérték, kijelentette, hogy ő ezen rmgán okmányoknak kiadására az uraságot soha sem fogja kötelezni. Midőn tehát felp. folyamodók a bíróság előtt felmutatva lett ezen térképnek a végrehajtási iratokhoz hivatalból leendő csatoltatása elrendeltetéseért jelenleg is esedeznek, kérelmöket következőkben öszpontositják: Méltóztassék a főmlt. m. k. udv. Cancelláriaazöszszes periratokat magához sürgősen felrendelni s a törvényes időben beadott, azonban birói önkény által visszautasított észrevételeiknek elfogadását megparancsolni, s az iratok megvizsgálása után a mimódon leendő végrehajtás iránt vagy határozott intézkedést tenni, vagy ezen ügynek a főmlt. Hétszem. tábla, mint illetékes legfőbb törvényszék általi sürgős átvizsgáltatását elrendelni, — vagy a kir. it. táblát ezen ügynek ujabb felülvizsgálatára, s az ellenfél s a végrehajtó bíróság által vitatárgyává tett kérdésnek érdemleges elitélésére utasítani, valamint a mulasztott haszonvételekre nézve az azt okozók felelősekké tételét kimondatni; — végre, miután a végrehajtó alispánnak eddigi eljárása már a kir. it. tábla által is helytelennek találtatott, s ezen helytelen eljárás miatt folyamodók oly roppant anyagi hátramaradást szenvedtek, — nehogy ismét hasonló sorsra jussanak, a végrehajtó alispány helyett, ki a megyei törvényszék által hozott, se folyamodványhoz mellékelt Ítélet ellenére, akkor, midőn azon Ítéletnek foganatositására volt kiküldve, nem azon itélet, hanem saját feltett akarata szerint járt el, ki folyvást, de legújabban is folyamodók irányában boszuságot és ingerültséget tanúsított, és így eljárásában a birói komoly higgadtságot az eddig tapasztaltakon okulva reményleni nem lehet, minden esetre más végrehajtó birót rendelni és