Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 81. szám

4 Pest, 1866. péntek oct. 19. 81. szám. Ayolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Szailer-féle aradi posta-ügyi jogeset. (Folytatás.) — Jogeset. — Kur. ítéletek. — Hiv. tudnivaló. Jogeset. Szailer-féle aradi posta-ügy. Való-e, hogy a megerősítés mellett vett posták csak személyes jogot nyújthatnak, hogy ott az örökösödési jog kizárva lenne ; hogy azt vevő mint tulajdonát át nem ruházhatja ? A köz árverésen tulajdonjogilag elárverezett s mint magán tulajdon megvett aradi posta, visszavonhatást megengedő személyes felhatalmazást képez-e, vagy magán tulajdont, mely migán jogczimen megszerezhető ? S mint ilyet a kincstár egyszerű rendelet utján elfogialhatja-e, vagy csak szinte jogutón jogügylet által szerezheti-e vissza ? Két oldalú szerződés által szerzett tulajdont ennek tulajdonositól egyoldalú közig, rendelet erejével elvenni lehet-e ? (Folytatás.) Bekövetkezvén ekként az érdemleges tárgyalás, újított alperes elleniratában mintegy szándékosan kerülve az uj okiratok által megváltozott viszony taglalását, főleg a perújítás ellen tett észrevételeket. Az ügy érdemére nézve tett állításai ezen passusban foglalhatók össze: ujitó felperes nem adatok hiányában mozdittatott el, hanem „az ujitott fél által az anyaperben beperesitett okmányok, fel világositások és védelmek folytán; innen azon következtetést vonja, miként az ujitott pernek nem lehet más eredménye, mint a legfőbb törvényszék kijelentésének ismétlése, mely az ausztriai ptk. 1294. és 1295. §§-sai értelmében ingathatlanul áll." Ekként a perbeszéd az anyaper állitásaira s a cs. kir. legf. törvényszék Ítélete által elfogadott tényekre való utalásból állván: ujitó felperes az újonnan felhozott adatok által az anyaper keresetének kérdését tökéletesen begyőzöttnek fejtegetvén, válaszában kifejtette: Miként a perújítás két momentumból áll; egyik: az anyaper ítéletének rescissioja, másik: egy uj ítélet hozatala. Az első megtörténvén: a rescindált ítélet nem hat át az ujitott perre, hanem a biró az előbbeni bíróság nézetétől függetlenül, azon benyomás szerint itél, melyet reá az összességben vett tények és az elemzett jogkérdések az itélet hozatala perczében gyakorolnak. Kiemelte, hogy a fiscus utalása az anyaper azon pontjára, melyben az ügyet administrationalis kérdésnek állította lenni, nem helyes; mert eladás és vétel — tehát jogügy fordulván elő, ez mint nem közigazgatási tárgy,a jogszerzés törvényei szerint ítélendő meg. Innen azon következtetést vonta felperes: „miként egy kétoldalú szerződés által szerzett tulajdont, ennek tulajdonosától, egyoldalú administrativ rendelet erejével elvenni, s a magántulajdont — eladministralni nem lehet." A fiscus állítása a kormány kettős minősége közötti lényeges különbség mellőzéséből ered. Az államfelség (államkormány mint uralkodási és kormányzati hatóság) nem alkuszik, nem árverel, nem vásárol, nem ad el, nem cserél, nem szerződik, hanem uralkodik, kormányoz, parancsol, vagy tilt. Ez kétségtelen; ezt nem tagadhatja senki, ki az állam functioinak felismerését, tanulmányai, a létező intézményeket tüzetes abstractiok tárgyává tevé. A hol tehát az állam az üzletek valamely neme által cselekszik, hat, változtat, alakit: ott államfelségi vagy kormányi minőségét leteszi, s nem ezen, hanem „fiscusi" minőségében, mint magán-jogviszonyok alanya, magánjogok tényezője tűnik elő, s mint ilyen jő megbirálás alá. Közigazgatási vagy törvénykezési ügy-e valamely tárgy? ez a szerint határozandó meg, a mint ennek tényező alanya a kormány: kormányzási minőségében, vagy magánjogi személyiségében, az üzlet formáiban, s ezen üzlet által vált cselekvővé, és alkotá a kérdéses helyzetet. E szempont szerint egybefoglalva a mondottakat: az üzlet, a szerződés, a ,,jus quaesitum" a magánjog körébe tartoznak, s kizárólag a közönséges polgári törvények szerint birálandók meg. A status ily magánjogi cselekményeiben, a status mint szerződő fél, a status mint fiscus — a rendeleti jog (Recht der Verordnungen) kizárásával, szinte e közönséges magánjognak van alávetve. A fiscus az állam személyesitője ennek magánjogi viszonyaiban, s e téren csak a közönséges törvénynyel védheti magát. Az állam s annak képviselete e minőségében nem szüntetheti meg kötelezettségeit rendeletek által. Rendeletek e téren sem az ő, sem más részére nem léteznek; a biró csupán a törvény szabályait ismerhetvén el a jogviszonyok regulatorának, a jog birói megállapításának forrásai között rendeletek nem léteznek. Felperes a fenforgó kérdés iránti jogot és jogszabályt ekkép jelölte ki: „Az aradi posta néhai Gráf József által készpénzen vétetvén meg a kincstártól, ezen posta Gráf Józsefnek reális és magánjogi tulajdonává vált, következőleg az e körül, vagy e felett felmerült vita, csakis a magán szerződések és az ezek hatályával szerzett tulajdonjogról szóló általános törvényekből nyerheti egyedüli igazságos és törvényes elintézését." Hivatkozással a mellékelt uj bizonyítékokra, ezeknek az anyaperbeli adatokkal való összefüggésével igazoltatott és kifejtetett: 1- ör. Miként a posta nem volt eladhatlan. 2- or. Miként az tettleg eladatott. 3- or. Miként felperes ipa a magyarországi magas kormányszékek Írásos enunciatioiban határozottan minősített dologért, és a kormányszékek hitelére fizette az azon idő szerint roppant vételi árt. 4- er. Miként az eladó nem magán személy — hanem maga a kir. kamara, s illetőleg a kormány. Nem adatott el a posta? E kérdésbe foglaltatott az ellenfél ellenvetése, melyre felperes ekkép válaszolt: Ha nem adatott el, akkor hamisítást foglalt magában az udvari kincstár hirdetése, mert ebben a posta tétetett eladás tárgyául és Gráf József azt vette meg, mi a kir. udvari kincstár részéről nyilvános és ünnepélyes hirdetésben, világosan és érthetőleg az eladás substantiájának volt megnevezve, A kir. kincstár állítása tehát hamis lett volna, melylyel tévedésbe vonatott az igérő fél, s tévedésbe vonatott egy magas dicasterium által, melynek tudnia kellett, hogy mit ad el? mit adhat el? Ne feledje el a fiscus, miként a dicasteriumnak hitelére nagy szüki ség van ; ma és eddig, és ezentúl is a közhitel, a nyugaI lom, a polgári élet ezernyi és ezernyi vonatkozásainak ! biztossága e hitelen épül. E hitelt akarja ledönteni az el81