Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 79. szám

320 nyilatkozatában foglalt kérelméhez képest az egész hagyatéki vagyonnak birtokában hagyását is megnyerte. Hogy pedig a hagyatéki bíróság az átadási okirat szerkesztésében felületesen és hibásan járt el, az neki mint törvény tudatlannak be nem tudhaló. Az sem szolgálhat hátrányára, hogy a hagyatéknak a Varga Erzsébet nevére telekkünyvileg lett átiratása alkalmával özvegyi jogának nyilvánkönyvi biztosítása egyidejüleg nem eszközültetett, mivel özvegyi joga biztosítására Varga Erzsébet kiskoru leánya irányában a B. a. örökösi nyilatkozatot elégnek tartotta. De jogosan tarthatta biztosítottnak özvegyi jogát alperesek irányában azon jogelvnél fogva is, mely szerint az alperesek több jogot Varga Erzsébet után nem igényelhetnek, mint a mennyivel Varga Erzsébet bírt sat. A kir. Hétszem. táblán itéltetett: „Felperes örökösi nyilatkozatában férje hagyatékából az1/4 birtoknak holtiglani haszonélvezetét határozottan követelvén, és Varga Erzsébet örökösre a hagyaték átruházás ezen nyilatkozathoz képest tétetni B. szerint végzésileg már is kimondatván, azon alperesi részről felhozott körülmény tehát, hogy az átadási okiratban az özvegyi jognak 1/4 részbeni élvezhetése külön ki nem emeltetett, és hogy ezen jog az A. a. telekjkönyvben fel nem jegyeztetett, valamint egyrészt az özvegyet a optkv 757. §. értelmében ugy is törvényesen megillető jogától meg nem foszthatván, ugy másrészt e törvényben gyökerezett eme özvegyi jog ellenébe, tekintve, hogy az 1861. márt. haváig, midőn alperesek elhunyt Varga Erzsébet után az A. a. birtokot mint ennek örökösei önhatalmulag átvették, sőt a jelen kereset megindításakor is a hagyatéki birtok az A. a tjkönyv tanusítása szerint még mindig elhunyt Varga Erzsébet nevén írva állott, az alperesek által ellenvetett elbirtoklást, miután részükre az elévülés törvényes ideje le nem járt, törvény szerint alkalmazni nem is lehetvén, a kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával az e. b. itélete, mindazáltal oly módosítással, hogy a keresetlevélbeni kérelemhez és az alpereseknek felebbezésében kifejtett idevonatkozó neheztelésükhöz képest is az 1/4 birtok holtiglani használata felperesnek természetben Ítéltetik oda, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek, egyebekben, de csupán az alperesek által tett foglalás idejétől a végrehajtásig számítandó elvont haszon kártalanítása tekintetében hagyatik helybe, s a periratok sat. " (1866. apr. 12. 882. P. sz. a), Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. •A KIR. TÁBLÁN 70. Marschalkó Károly, Housch Ede és Polák Alajos felpereseknek — gr. Dessewffy Kálmán alp, e. 5871 frt 60 kr. o. é. kártérítési összeg és ennek 1851. febr. 20-tól számított évenkinti 352 frt 29 1/2 kr. elmaradt haszna iránti írásbeli perében ítéltetett: Eltekintve attól, hogy annak megbirálása, váljon a jelen per alapjául vett megakadályozás, büntetésre méltó cselekvényt, vagy éppen büntettet képez-e, nem a polgári utra tartozik, fölperesek pedig azt akkor annak sem nem követelték, sem be nem panaszolták, — miután felperesek keresetlevelükhöz E. a. csatolt alperesi megbízást s annak folytán alp. tulajdonához tartozó vas erdőrészben 1851. febr. 20-án az általuk megvásárlott fa levágatásában történt megakadályoztatást veszik keresetük alapjául, s ezért kártérítést és járulékkereset megindítását tekintve, az elévülési kifogással él: tekintettel arra. hogy az áptk Xll. bevezető czikkének 6-ik pontja alatt a második bekezdés szerint, azon esetekben Nyomatott Pesten, 1866. Kocsi Sándor állal. {Érkövy, Galgóc is, melyekre a korábban létezett törvények szerint, a polgári törvénykönyvben kiszabottnál hosszabb elévülési határidő létezett, az elévülés, habár az már korábban megkezdetett is, a rövidebb határidő szerint, de a polg. törvénykönyv életbeléptétől számítandó, — annálfogva ezen kártérítési kereset, tekintettel az 1851. febr. 20-ántörtént megakadályozásra, s 1864. jul. 17-én történt kereset beadására 1853. máj. 1-től az irt ptk hatályba léptétől számított három év elforgása után már elévült, — s ámbár időközben a magyar törvények ismét visszaállíttattak, de a ptkv hatálya alatt már elévült kereset, többé el nem évültnek nem tekintethető, — az első bírósági ítéletben felhívott ptkv 1463. és 1477. §§-ai pedig nem az elévülésről, hanem az elbirtoklásról szólván, ezen esetre nem alkalmazhatók; mindezeknólfogva felperesek jelen egyedül kártérítési czimen indított keresetüktől elmozdittatnak, alp. által kért perköltségek terhe alól azonban, miután felperesek az első bíróságnál nyertesek voltak, felmentetnek, s ekkép megváltoztatván az első bírósági ítélet s a periratok sat. (1866. szept. 14-én 11901. sz. a. Előadó: Perlaky ktb. ) Irodalmi értesítés. Legujabb jogszaki munkák: „Függelék az ideigl. törvénykezési szabályokhoz. " IV. Folyam. (1866). Első Füzet. Pest, Heckenast Gusztáv. Ára 60 kr Ezen füzet folyó 1866. év elejétől juliusig megjelent legf. rendeleteket tartalmazza, azon megjegyzéssel, mikép azok közt e füzetben olyanok is foglaltatnak, melyek nem jogi rendeletek, hanem a szerkesztő nézete szerint egy vagy más irányban a törvénykezési eljárással kapcsolatban lenni látszatnak, a melyeknek ezuttali közlése tehát a birák, ügyvédek, s peres felek érdekében szinte czélszerünek mutatkozott. „Átalános magyar törvénykezési eljárás peres és perenkivüli ügyekben a legujabb törvényhozás (?) szerint — felvilágosító jegyzetekkel és kimerítő iromány példákkal, birák, ügyvédek, s a közélet használatára. " Irta Ökrös Bálint h. ügyvéd s váltójegyző. Második s bővített kiadás. 2. füzet. — Az egész munka ára: 5 frt. — 52 s fél ív, nagy 8-o., E munkát már 1-ső kiadása megjelenésekor ajánlottuk közönségünk figyelmébe — gyakorlati hasznossága folytán, melyet nem kevéssé emel egyrészt az, mikép minden tárgyra vonatkozó, 3 alaposan szerkesztett iromány példákkal bőven el van látva; másrészt az is, hogy tartalmazza illető helyeiken mindazt, mi az eljárásban utmutatóul és szabályozóul szolgálhat, az érvényben maradt törvényeinket, későbbi jogi szabályokat, legf. rendeleteket sat. Hasonlóan a nagy vállalkozási! Heckenast Gusztávnál jelent meg: _" Határidő naptár, mindennemü hivatalnokok, ügyvédek, jegyzők, orvosok, gazdatisztek, utazók és üzérek számára 1867. "Pest. Vászonba kötve ára: 1 frt 20 kr. Napi használatul ajánlatos, az év minden napjára egy lap tiszta író papirost tartalmazva a szükséges jegyzetek megtételére. Végre Debreczenben Csáthynál megjelent: „Magyarhoni polgári jog alapelvei vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapelveit képező elvek és szabályok értelmezése s világositása; a jogtanulmányozás elősegítésére irányzott módok tekintetben tartásával. " Irta Kallós Lajos. — 2-ik ujonnan átdolgozott az ujabb törvényekhez s orszbir. szabályokhoz alkalmazott kiadás. Debreczen. Ára 5 frt. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. ZY és Kocsi nyomdájában. } Hat-piacz és al-dunasor sarkán 9 sz. a..