Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 79. szám

320 nyilatkozatában foglalt kérelméhez képest az egész ha­gyatéki vagyonnak birtokában hagyását is megnyerte. Hogy pedig a hagyatéki bíróság az átadási okirat szer­kesztésében felületesen és hibásan járt el, az neki mint tör­vény tudatlannak be nem tudhaló. Az sem szolgálhat hát­rányára, hogy a hagyatéknak a Varga Erzsébet nevére telekkünyvileg lett átiratása alkalmával özvegyi jogának nyilvánkönyvi biztosítása egyidejüleg nem eszközültetett, mivel özvegyi joga biztosítására Varga Erzsébet kiskoru leánya irányában a B. a. örökösi nyilatkozatot elégnek tartotta. De jogosan tarthatta biztosítottnak özvegyi jogát alperesek irányában azon jogelvnél fogva is, mely szerint az alperesek több jogot Varga Erzsébet után nem igé­nyelhetnek, mint a mennyivel Varga Erzsébet bírt sat. A kir. Hétszem. táblán itéltetett: „Felperes örökösi nyilatkozatában férje hagyatéká­ból az1/4 birtoknak holtiglani haszonélvezetét határozot­tan követelvén, és Varga Erzsébet örökösre a hagyaték átruházás ezen nyilatkozathoz képest tétetni B. szerint végzésileg már is kimondatván, azon alperesi részről fel­hozott körülmény tehát, hogy az átadási okiratban az öz­vegyi jognak 1/4 részbeni élvezhetése külön ki nem emel­tetett, és hogy ezen jog az A. a. telekjkönyvben fel nem jegyeztetett, valamint egyrészt az özvegyet a optkv 757. §. értelmében ugy is törvényesen megillető jogától meg nem foszthatván, ugy másrészt e törvényben gyökerezett eme özvegyi jog ellenébe, tekintve, hogy az 1861. márt. haváig, midőn alperesek elhunyt Varga Erzsébet után az A. a. birtokot mint ennek örökösei önhatalmulag átvet­ték, sőt a jelen kereset megindításakor is a hagyatéki bir­tok az A. a tjkönyv tanusítása szerint még mindig el­hunyt Varga Erzsébet nevén írva állott, az alperesek ál­tal ellenvetett elbirtoklást, miután részükre az elévülés törvényes ideje le nem járt, törvény szerint alkalmazni nem is lehetvén, a kir. itélő tábla ítéletének megváltoz­tatásával az e. b. itélete, mindazáltal oly módosítással, hogy a keresetlevélbeni kérelemhez és az alpereseknek felebbezésében kifejtett idevonatkozó neheztelésükhöz képest is az 1/4 birtok holtiglani használata felperesnek természetben Ítéltetik oda, a perköltségek pedig kölcsö­nösen megszüntetnek, egyebekben, de csupán az alperesek által tett foglalás idejétől a végrehajtásig számítandó el­vont haszon kártalanítása tekintetében hagyatik helybe, s a periratok sat. " (1866. apr. 12. 882. P. sz. a), Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. •A KIR. TÁBLÁN 70. Marschalkó Károly, Housch Ede és Polák Alajos felpereseknek — gr. Dessewffy Kálmán alp, e. 5871 frt 60 kr. o. é. kártérítési összeg és ennek 1851. febr. 20-tól számított évenkinti 352 frt 29 1/2 kr. elmaradt haszna iránti írásbeli perében ítéltetett: Eltekintve attól, hogy an­nak megbirálása, váljon a jelen per alapjául vett meg­akadályozás, büntetésre méltó cselekvényt, vagy éppen büntettet képez-e, nem a polgári utra tartozik, fölperesek pedig azt akkor annak sem nem követelték, sem be nem panaszolták, — miután felperesek keresetlevelükhöz E. a. csatolt alperesi megbízást s annak folytán alp. tulajdoná­hoz tartozó vas erdőrészben 1851. febr. 20-án az általuk megvásárlott fa levágatásában történt megakadályoztatást veszik keresetük alapjául, s ezért kártérítést és járulék­kereset megindítását tekintve, az elévülési kifogással él: tekintettel arra. hogy az áptk Xll. bevezető czikkének 6-ik pontja alatt a második bekezdés szerint, azon esetekben Nyomatott Pesten, 1866. Kocsi Sándor állal. {Érkövy, Galgóc is, melyekre a korábban létezett törvények szerint, a pol­gári törvénykönyvben kiszabottnál hosszabb elévülési ha­táridő létezett, az elévülés, habár az már korábban meg­kezdetett is, a rövidebb határidő szerint, de a polg. tör­vénykönyv életbeléptétől számítandó, — annálfogva ezen kártérítési kereset, tekintettel az 1851. febr. 20-ántörtént megakadályozásra, s 1864. jul. 17-én történt kereset be­adására 1853. máj. 1-től az irt ptk hatályba léptétől számí­tott három év elforgása után már elévült, — s ámbár idő­közben a magyar törvények ismét visszaállíttattak, de a ptkv hatálya alatt már elévült kereset, többé el nem évült­nek nem tekintethető, — az első bírósági ítéletben felhí­vott ptkv 1463. és 1477. §§-ai pedig nem az elévülésről, hanem az elbirtoklásról szólván, ezen esetre nem alkal­mazhatók; mindezeknólfogva felperesek jelen egyedül kártérítési czimen indított keresetüktől elmozdittatnak, alp. által kért perköltségek terhe alól azonban, miután felperesek az első bíróságnál nyertesek voltak, felmentet­nek, s ekkép megváltoztatván az első bírósági ítélet s a periratok sat. (1866. szept. 14-én 11901. sz. a. Előadó: Perlaky ktb. ) ­Irodalmi értesítés. Legujabb jogszaki munkák: „Függelék az ideigl. törvénykezési szabályokhoz. " IV. Fo­lyam. (1866). Első Füzet. Pest, Heckenast Gusztáv. Ára 60 kr Ezen füzet folyó 1866. év elejétől juliusig megjelent legf. rendeleteket tartalmazza, azon megjegyzéssel, mikép azok közt e füzetben olyanok is foglaltatnak, melyek nem jogi rendeletek, ha­nem a szerkesztő nézete szerint egy vagy más irányban a törvény­kezési eljárással kapcsolatban lenni látszatnak, a melyeknek ezut­tali közlése tehát a birák, ügyvédek, s peres felek érdekében szinte czélszerünek mutatkozott. „Átalános magyar törvénykezési eljárás peres és peren­kivüli ügyekben a legujabb törvényhozás (?) szerint — felvilá­gosító jegyzetekkel és kimerítő iromány példákkal, birák, ügy­védek, s a közélet használatára. " Irta Ökrös Bálint h. ügyvéd s váltójegyző. Második s bővített kiadás. 2. füzet. — Az egész munka ára: 5 frt. — 52 s fél ív, nagy 8-o., E munkát már 1-ső kiadása megjelenésekor ajánlottuk közön­ségünk figyelmébe — gyakorlati hasznossága folytán, melyet nem kevéssé emel egyrészt az, mikép minden tárgyra vonatkozó, 3 ala­posan szerkesztett iromány példákkal bőven el van látva; másrészt az is, hogy tartalmazza illető helyeiken mindazt, mi az eljárásban utmutatóul és szabályozóul szolgálhat, az érvényben maradt tör­vényeinket, későbbi jogi szabályokat, legf. rendeleteket sat. Hasonlóan a nagy vállalkozási! Heckenast Gusztáv­nál jelent meg: ­_" Határidő naptár, mindennemü hivatalnokok, ügyvédek, jegyzők, orvosok, gazdatisztek, utazók és üzérek számára 1867. "­Pest. Vászonba kötve ára: 1 frt 20 kr. Napi használatul ajánlatos, az év minden napjára egy lap tiszta író papirost tartalmazva a szükséges jegyzetek megtételére. Végre Debreczenben Csáthynál megjelent: „Magyarhoni polgári jog alapelvei vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapelveit képező elvek és szabályok ér­telmezése s világositása; a jogtanulmányozás elősegítésére irányzott módok tekintetben tartásával. " Irta Kallós La­jos. — 2-ik ujonnan átdolgozott az ujabb törvényekhez s orszbir. szabályokhoz alkalmazott kiadás. Debreczen. Ára 5 frt. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. ZY és Kocsi nyomdájában. } Hat-piacz és al-dunasor sarkán 9 sz. a..

Next

/
Thumbnails
Contents