Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 77. szám

Pest, 18(16. péntek oct. 5. 77. szám. Nyolczadik évfolyam TÖR VEM SZÉKI CSARNOK. Tartalom ; Váltójogi eset: Beszámítás vagy részfizetés? (Vége.) — Úrbéri jogeset. (Folytatás.) — Telekkönyv kiigazítási jogeset. Váltójogi eset. Beszámítás yagy részfizetés ? Az 1840: XV. t. cz. I. r. 124. §-a és II. r. 25. §-a illustrálásához. (Vége.) Közli! B r ó d e Lipót jogtudor b. ügyvéd ur. A kir. váltó feltörvényszék a felperesi felebbezésnek helyt adva,1866. jun. 13-án 2362. sz. a. következő ítéletet hozott: „A felebbezvény folytán, az eljáró e. b. váltótörvényszéknek neheztelt ítélete megváltoztatik, és alperes tartozik felperesnek részéi e az A. B. C. alatti váltók alapján összesen 11358 frt 45 kr tőkét, ennek a f. é. 13833. számit keresetlevél kézbesítése napjától számítandó hatos kamatját, és 85 frt 53 kr. perköltséget 24 óra alatt különbeni váltóvégrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok: 1) Alperes kifogásképen azt hozza fel, hogy a kereseti váltók fejében a 2. sz. alatti okmány alapján, felperesek részére 2311 pesti mérő hazaszállítást eszközölvén, ennek 8406 frt 26' kr. értéke a kereseti váltók értékéből leszámítandó. Minthogy azonban a vtk. I. r. 124. §-a szerint, kölcsönös követelések beszámításának váltókereset ellen váltójogilag semmi esetben helye nincs; minthogy a váltóadós különben is csak oly kifogásokkal élhet, melyek magából a váltójogból erednek, még azon esetben is, ha a buzaszállitás általi törlesztés részfizetésnek tekintethetnék, annak igazolása, hogy a részletfizetés melyik váltóra történt, lehetetlen; sminthogy a 2. sz. alatti szerint felperesek által megvásárlott buza árának fizetése csak az átvétel után történendő lenne, alperes a felperesi tagadás ellenében az eladott búzának felperesek általi átvételét nem igazolván, felpereseknek fizetési kötelezettsége még be sem állott: ennélfogva az alperesi kifogások mellőzésével ugyan azt a kereseti váltó összegben elmarasztalni kellett. 2) A kamatok a keresetlevél kézbesítése napjától voltak számitandók ; mert alperes tagadása ellenében a kereseti váltóknak a lejáratkor fizetésvégetti bemutatása nem igazoltatott. 3) A költségek a II. r. 128. és 225. szakaszok alapján Ítéltettek meg. Alperes részéről a másodbiróságu ítélet ellen beadott semmiségi panaszszal egybekötött felebbezésének következő tartalma volt: 1) A kir. váltófeltörvényszék a fenthivatkozott sérelmes Ítéletét azzal indokolja: a) hogy váltókereset ellen a vtk. I. r. 124. §. értelmében kölcsönös követelések beszámításának nincsen helye; b) hogy még az esetben is, ha a buzaszállitás részfizetésnek tekintethetnék, annak igazolása, hogy a részletfizetés melyik váltóra történt, lehetetlen ; c) hogy a felperesi tagadás ellenében a búzának felperesek általi átvétele nem igazoltatott. A kir. váltófeltörvényszék ezen indokolására anélkül, hogy a birói kijelentések iránt tartozó tiszteletet csak távolról is megsérteni szándékoznám — kényszerülve vagyok megjegyezni, hogy a (elhozott okok egymásnak teljesen ellentmondanak. Mert vagy elismert dolognak veendő az, hogy a 8406 frt 26 kr. értékű buzaszállitás megtörtént, vagy nem ; ha elismert dolognak vétetik a szállítás, akkor helyt foghat, habár véleményem szerint jogtalanul azon felfogás, hogy a megtörtént buzaszállitás részfizetésnek nem tekintetik, s mint külön követelés beszámításának hely nem adatik. — De mint a kir. váltófeltürvényszék indokolásában kijelenté, hogy a buzaszállitást igazoltnak nem is tekinti, mégis sérelmes ítéletét azzal indokolja, hogy kölcsönös követelések beszámításának váltókereseteknél helye nincs — ez világos ellenmondás. Ugyszinte megfoghatlan előttem az is, hogy mi befolyása lehetett annak jogos ellenvetésem mellőzésére, mi az Ítéleti indokokban kifejezte.tik, mikép annak igazolása, hogy a részletfizetés, melyik váltóra történt, lehetetlen. Hiszen a kereseti váltók mind egy lejáratúak, továbbá forgatva sincsenek, s igy közvetlen a kibocsájtóés elfogadó közti viszonyról van szó: tehát nem lehet ügydöntő kérdés az, hogy a részfizetés melyik váltóra, hanem hogy a kereseti váltókra történt-e? 2) Ezen általános észrevételek előrebocsájtása után szabad legyen a kir. váltófeltörvényszék azon okait, melyekből itélt, a tárgyalás során bebizonyított tényekkel egybevetni; — ugyanis: A tárgyalás során teljes hitelt érdemlőleg bebizonyítottam azt: a) hogy én felperes részére 8406 frt 26 kr. értékű, általuk minden észrevétel nélkül elfogadott, tehát kifogás alá nem eshető búzát szállítottam. b) hogy ezen buzaszállitás a kereseti váltók értéke részbeni lerovása fejében történt. c) hogy e szerint nem kölcsönös követelések beszámításának, hanem teljesített részletfizetés leszámításának esete forog fenn. Az első tényt illetőleg: hogy t. i. én 8406 frt 26 kr. értékű búzát szállítottam, sazt felperesek elfogadták,ugy hiszem felesleges egyébre hivatkozni, mint a tárgyalási jegyzőkönyvhöz 2. sz. a. mellékelt egyesség levélre és a 3-tól II. számig terjedő szállító levelekre. A 2. sz. alatti egyességben nyilván ki fejeztetik a bnza átadás módja, hogy t. i. az N.-Váradon a vasútnál történik. Ha tehát én a búzának a vasútnál átadását a szállító levelek mint közokiratokkal hitelt érdemlőleg igazolom: többénem köteleztethetem arra, hogy a búzának felperesek általi átvételét is igazoljam; mert az egész kereskedelmi világban bevett gyakorlat az, hogyha a szerződő felek, az áru átadási módjára nézve a vasutnáli átadásba egyeztek meg, az áru azon percztől kezdve, midőn a vasútra feladatott, 77