Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 75. szám

303 tségek fizetése terhe alól pedig minden esetre felmenteni, ellenben felpereseket a jogtalanul okozott költségeknek megfizetésére kötelezni méltóztassék. (Folyt, következik). Jogeset. Világos örökösödési sommás osztályú ügy. Világos örökösödés esetében, az osztoztató bíróság megválasztatásával, az illetőt azon jogától, hogy keresetét a törvény rendes utján érvényesíthesse, elzárni nem lehet, ha az osztoztató bíróság működését egy év lefolytával, (1836: XIV. t. cz. 1. pont ellenére) mind az ideig sem fejezte be, sőt az, több tagja felléptével, szabályszerüleg még kiegészítve sincsen. (Vége). Az e. b. itélet indokai következők: Indokok: Miután Fekete Ilona, Teréz és Erzsébet testvéreknek az 1858. jan. 28-án Csécsén elhunyt Fekete János hagyatékáhozi jogát alp. Fekete Lőrincz kétségbe nem vonta, sőt azon kijelentése által, hogy azon hagyatéki ügy elintézése iránt osztoztató küldöttség is neveztetett ki, tettleg beismerte: miután továbbá sem az igényelt hagyatéki osztályrész mennyisége, sem annak A. a. kimutatott becsértéke, sem pedig a B. a. egyesség s illetve engedmény ellen alapos kifogásokat nem tett, azon érvelése pedig, hogy a hagyaték elosztása az osztoztató küldöttség köréhez tartozik, nemcsak azon tény által, hogy az osztoztató küldöttség ez esetben már tettleg nem is létezik, miután annak egyik tagja a jelenlegi felp. abból kilépett, hanem a //. a. bizonyítvány által is, melyben a küldöttség elnöke maga kijelenti, hogy az osztályos egyesség nem sikerült, megdöntetik, mert az 183G. XIV. t. cz. 7. §. és az id. törv. szab. 165. §. szerint per utján intézendő el, az ily per pedig csak a rendes biróság előtt indítható sat. Ezen Ítéletet alp. felebbezte, mert nem való, hogy az osztoztató biróság megszűnt volna, minthogy habár egyik biró kilép is, azért a liróság meg nem szűnik, hanem más tag által pótlandó; mert nem áll, hogy az osztoztató küldöttség csak ugy működhet, ha egyesség sikerül, sőt Ítélete vitás kérdésekre is kiterjed és karhatalommal is foganatosítandó A kir. táblán végeztetett: „Alp. a persorán azzal védekezvén, hogy ugyanezen kereset tárgya iránt sommás osztoztató küldöttség előtt is még 1863. évben megindított tárgyalás van folyamatban, minthogy felp. az osztoztató biróság megalakulását és az emiitett eljárás folyamatban létét egyenesen tagadja, és e részben a •//• rövidleges bizonyítvány sem nyújt kellő felvilágosítást, — a hiány miatt pedig az ügynek alapos megbirálása lehetetlenné vált, az eljáró biróság Ítélete feloldatik, és azon körülménynek, hogy váljon az osztoztató biróság valóságosan müködik-e, a feleknek pótlólagos meghallgatása, s a szükséghez képest a •//• a. bizonyítványt kiadók nyilatkozatának bekivánása általi felvilágosítása, és a kifejlendőkhöz képesti ujabb itélet hozatala végett az iratok illetőségükhöz azzal küldetnek vissza, hogy mivel a m. é. oct. 25-ről 5250. sz. a. kelt kir. táblai határozat, melylyel az ügy érdemleges eldöntése előtt az ott említett körülmény iránt jelentés kívántatott, mint csupán a házi kezelésre és a felterjesztett periratok kellő felszerelésére vonatkozó intézkedés nem a peres felekhez, hanem a felterjesztő törvényszékhez szólott, a felp. által ama határozat ellen m. é. decz. 9-én 5302. sz. a. közbeve- j tett felfolyamodás és semmiségi panasz figyelembe nem vétethetik." (1865. máj. 10-én 6158. P. sz. a.) Ezen kir. táblai végzéshez képest megtartott pótlólagos tárgyalás alkalmával felp. továbbá is vitatja, hogy az osztoztató biróság nincs megalakulva, és alp. annak megalakulásához lépést nem tett, hogy miután egy év, mit a törvény az osztoztató biróság működésének befejezésére rendel, már rég eltelt, felp. nincs kötve többé annak eljárásához, hanem joga van a törvény rendes útjára lépni. De nem is működött az osztoztató biróság, mert ehhez megkívántatik, hogy mind az öt biró jelen legyen, ez azonban nem történt, mert a felmutatott tárgyalási és tanú hallgatási iratokról felperesnek tudomása nincs, és a jkönyvek aláírva nincsenek. A •//• a. bizonyítvány figyelembe nem jöhet, mert azt csak két tagja a bíróságnak egyoldalulag adta ki a többi birák nélkül. De maga az elnök is visszalépettnek tűnik fel az által, hogy több mint egy éve semmit sem tett. Alp. megjegyzi, hogy felp. nem jelentette a bíróságnak visszalépését, hogy a jkönyv, miután a tárgyalás még folyamatban van, csak a tárgyalás befejezésével lesz aláírandó sat. Nógrádmegye törvszéke által 1865. decz. 30-án 6496. sz. a. Ítéltetett: „Felp. keresetével ez úttal elmozdittatik, s ügyének befejezése végett az e tárgyban működő osztoztató biróság elé utasittatik. Indokok: Miután a kir. ítélő táblának 1865. évi 6158. sz. a. végzése következtében rendelt ujabbi tárgyalás alkalmával kiderült, miszerint néh. Fekete János hagyatékának az illető örökösök, jelenlegi peres felek között leendő elosztása szempontjából egy osztoztató küldöttség volt megválasztva, s ez működését, a mint az az •/• '//. W- 4/. ugy E. és F. a. szolgabírói jelentés és a megválasztott osztoztató birák s elnök nyilatkozatából kitűnik, meg is kezdette, s működésében csak a jelen pernek megindítása által lett akadályozva, ennélfogva tekintve, hogy ugyanazon egy ügyre nézve két különböző biróság előtt pert folytatni nem lehet; s tekintve, hogy az osztoztató biróság előtt folyamatban levő ügy minden esetre ez által is befejezendő, s csak ennek utána áll szabadságában az ítéletben meg nem nyugvó félnek az 1836: XIV. t cz. 12. §. alapján követelését a törvény rendes utján és birtokon kívül keresni; felp. keresetével ezennel elmozdítandó, és ennek elintézése végett az e tárgyban már működni kezdett osztoztató biróság elé utasítandó volt. Kelt mint fent." Felp. felebbezett, mert az iratokból csak az tűnik ki, hogy az 5 bírósági tag megválasztatott, de azok közül alp. jelenlegi ügyvédje azonnal kilépett, továbbá felebbező felp. is kilépett, végre a másik két tag hasonlókép lemondott, s csak az elnök maga maradt, — arról, hogy a biróság össze ült volna, semmi jkönyv sincs, sem a felek nem folyamodtak a biróság kiegészítéséért, sem a biróság az iránt nem intézkedett; mert nem áll, hogy az osztoztató biróság csak a jelen per által lenne működésében megakadályozva, miután az osztoztató biróság 1862. decz. elején lett megválasztva, jelen per pedig az 1863. év vége felé lett megindítva, a midőn az oszioztató biróság működése az 1836: XIV. t. cz. 1-ső pontja szerint már befejezendő lett volna sat. Az ellenészrevételekben megjegyzi alp., hogy valótlan, miszerint a birák együtt össze nem ültek volna, matatja ezt a tárgyalási és tanuhallgatási jkönyv, melyet a | felp. által kilépettnek állított Victor József bírósági tag ] irt egész terjedelmében; miután tehát £sak felp. lépett ki, ' a többiekkel, mivel visszalépésök az elnöknél bejelentve