Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)
1866 / 73. szám
295 kozással azon előre bocsátott elvre, miszerint alperesnek az A. a. keresetlevelében előadott sérelmei és kárai valósága és alapossága a jelen érvénytelenítési ügy megbirálásához lényegesen nem tartozik, felperesek azon állításából, hogy alperes oly haszonélvezetre nézve kért kártalanítást felperesek ellen, mely már alperes mint haszonbérlő és az egri káptalan mint tulajdonos között az X. betű szerinti egyességben kiegyenlittetett, sigy alperes ugyanazon igényt két uton és kétszeresen kivánja érvényesíteni: a B. a. birói egyesség érvénytelenítésére alapul szolgálható csalárdság ki nem tűnik. Nem tűnik ki pedig azért, mivel alperes az által, hogy az A. a. keresetét felperesek ellen megindította, jogtalan vagy csalárd követelőnek mindaddig nem tartható, míg követelése birói uton nem tárgyaltatik, s határozattal el nem intéztetik; alperes A. a. keresete pedig le nem tárgyaltatván, de sőt az, birói egyességgel fejeztetvén be, az állítólagos csalárdság bebizonyitatlan maradt. 6) A költségek pedig azért voltak kölcsönösen megszüntetendők, mert felperesek arra, hogy jogaik állítólagos sérelmét törvényes uton orvosolhassák, egyfelől az X, másfelől pedig az U. a. úrbéri örök egyességek által indíttatván, konok perlekedőkuek, és igy a költségben tnarasztalandóknak nem tekintethettek. Kelt a kir. ítélő táblának 1865. auguszt. 1-én tartott üléséből." (11583. P. sz. a. Elő.: Beöthy Zsigmond ktb.) Ezen ítéletet felperesek törvényes időben íélebbezték a következő indokokból. A kir. tábla nem a felperesi, hanem az alperesi tanuk vallomását vette indokolásának alapjául, mivel a birói erőszakot ezek bizonyították feltételesnek, ajánlatosnak és figyelmeztetésnek, holott ezen alperesi tanuk érvényesen nem is bizonyíthatnak, miután azok — egyet kivéve — alperesnek fizetett emberei, sáfárjai, gazdatisztjei és osztályosai, de különben még ezek is azt vallják, hogy a két napig tartott egyezkedésen jelen nem voltak ; ellenben a felp. tanuk igazolják, hogy felperesek az egyezkedés alkalmával elcsukatással, megfenyitéssel levén fenyegetve, legyőzhetlen birói erőszak utján lettek a B. a. egyesség aláírására kényszerítve. A mi a Sovány Péter által 4000 frt fizetésére nézve tett Ígéretre való hivatkozást illeti, megjegyeztetik, hogy alperes Sovány Péternek ezen igéretét soha fel nem hozta védelmére, azon Ígéretet alperesek soha nem is hallották, és igy azt meg sem is czáfolhatták. A 3/. a. levélre a község korcsmája felajánlását illetőleg előadatik, hogy ily ajánlat tételre Isvák Márton mint egyik alperes a község részéről soha felhatalmazva nem volt, s igy azon ajánlat nem a községet, csak magát Isvákot terhelheti. A kir. táblai ítélet indokaiban az is mondatik, hogy a csalárdság alperes ellen nincs bizonyítva, és ezt csak a visszahelyezési kereset tárgyalásánál lehetett és kellett volna bebizonyítani. Úgyde a kereset tárgyalásától a főszolgabiró elzárta felpereseket, tudta ezt alperes is, és azért hódította mega főszolgabírót, hogy az ügyet minden tárgyalás nélkül erőszakossan vihesse keresztül. Mindezeknélfogva kérik felperesek a kir. it. tábla ítéletének megváltoztatásával a B. a. egyességi okmányt erőszak és csalás indokaiból érvénytelennek kimondatni. Erre A kir. Hétszem. táblán Ítéltetett: „Eltekintve attól, hogy a B. a. egyesség létrejötte alkalmával közbevetett birói figyelmeztetések közt némi nyomásra mutató kifejezések is használtattak; minthogy azonban az 1862.febr. 8-án benyújtott A. a. sommás utu visszahelyezési keresetből kiderül, hogy az abban felszámított károk alperes haszonbérelt birtokán 1861. éviaug. hónap folytán történtek, ugy a u a zo n k áro k ra nézve pedig alperes az egri fő káptalanná 1, mint a haszonbérelt birtok tulajdonosával az X. a. s valóságára nézve kétségbe nem vont okmány szerint, 1861. decz. 10-én minden további fentartás nélkül, s még a jövő hasonló eshetőségeire is kiterjeszkedő kárpótlási egy ess égre lépett,*) s annálfogva, minthogy az A. a. keresetben előfordult károk az 1861. decz. 10-én kelt X. a. egyességgel már megszüntettek, s igy a B. a. egyességre alkalmat szolgáltató A. a. visszahelyezési kereset valódi és tör vényes alappal nem bírna: ugyanazért az A. a. kereset megindítása rászedési szándokkal egybekötöttnek, s az 1861. decz. 10-én történt kárpótlásról a B. a. egyesség aláírásakor még tudomással nem bírt felperesek megtévesztésére irányzottnak levén tekintendő, — a felperesek és alperes között 1862. apr. 6-án kötött B. a. birói egyesség roszhiszemü megtévesztés alapján Mátyás III: 26. 1536: 39, 1552: 17, 1687: 13, és 1715: 53. t. czikkek értelmében minden következményeire nézve érvénytelennek mondatik ki, a költségek pedig kölcsönösen megszüntetnek. S ekképen a kir. ítélő tábla Ítélete megváltoztatván, az ügyiratok további törvényszerű intézkedés végett ugyan! ahhoz visszaküldetnek." (1866. febr. 9-én 21952. ( P. sz. a.) *) Ezen kárpótlási egyesség, melyet alperes haszonbérlő a vitás kár megtérítésére nézve már az előbbi évben, mielőtt a Polgáriakat perrel megtámadta, az egri káptalannal kötött, igy szól : „A.lólirott mint a mit. egri főkáptalan örökös uri jogához tartozó Kapros és Hármas nevezetű rátáknak haszonbérlője, ezennel ünnepélyesen nyilvánítom, hogy azon károsodásom pótlására, melyet én a Polgáriak által erőszakosan is foganatba vett nádlás kiadása miatt ez évben szenvedtem, megegyeztem a fentnevezett főkáptalani képviselő uradalmi főügyészével abban, hogy káraim pótlásába a mélt. főkáptalan ezen folyó 1861. évi haszonbéréből 1750 o. é. irtokat leengedend, — a Polgáriak által kiszolgáltatandó 6090 kéve nád az enyim, — saz általam felállított gazdasági épületeket, a száraz malmot kivéve — beveszi oly formán, hogy azok jelenleg megbeesültetvén, azoknak ára négy évi rátákra haszonbérletemből ugy szállitassék le, hogy az összes előleges becsárnak 1 4 része, az utolsó évi , utolsó negyedig, — mikor ha kivánja az uradalom, ujabb becs fog tétetni, — az uradalom biztosítására maradjon, s ha az épületek ekkor annyira nem becsültetnének, az épületek becsárából, mint oda nem tartozó levonathassék, — s ha ne talán ezen letartóztatott y4 résznél is kevesebbre menne az utólagos és mindkét részről választandó személyek által közösen teendő becsár, — ezt pótolni tartozom. Végre azon esetre, ha többi haszonbérleti éveimben a jelenlegihez hasonló nádlási követelésekkel nem háborgattatom, — semmi pénzbeli követelésem nem lehet, — ellenkező esetben az 1750 osztr. ért. frt. engedés minden háborgatott évekre, évenkint értendő, melynél egyéb kárpótlásra nemcsak nem számolhatok, sőt amennyire lehet igyekezni fogok a nádas helyeket legeltetni, vagy más módon a nádlást illetőleg elenyésztetni. — Kelt Polgáron 1861. decz. 10. Eisenberger Adolf, m. k. — Előttem Mártonffy Lajos, mint az egri főkáptalan főügyésze."