Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 73. szám

294 Azonban, az itt kimondott, illetőleg a régi praxishoz képest fentartott elvet, ugyanazon tek. kir. itélő tábla kétségessé tette az által, hogy egy perben, melyet B. megye törvényszéke, mint felebbviteli bíróság, a felebbezésről történt előleges lemondás következtében megvizsgál ha tlannak mondott ki, a fent közlött Ítélettel ellenkező Ítéletet hozott 1866. apr. 13-án 5001. sz. a. következő tartalommal : „A kereset alapjául szolgáló szerződésben alperes nemcsak általánosságban a jogorvoslatokról, hanem egész határozottsággal a felebbezésről lemondván, — semmiségi ok pedig — tekintve, hogy a fentemii tett szerződés 6. pontjában nemfizetés esetére a sommás szóbeli ügyut és szabadon választandó bíróság megszorítás nélkül kiköttetett,— fen nem forogván, az alaptalan semmiségi panasznak elvetése mellett, a megyei törvényszéki ítélet h e I y b e n h a g y a t i k." Megszoktuk régente a magas curiának határozatait különös irányzatul venni törvénykezésünk egyenetlen ösvényén. Igaz ugyan, hogy döntvénynek, vagyis határozott irányelvnek csak a kir. és Hétszem, tábla öszhangzó nézetével kimondott határozatok vétettek, — s így a kir. táblának egymagának kimondott nézete még nem döntvény , de mindenesetre hibának tartjuk a fennebbi tévedést, mely szerint ugyanazon magas ítélőszék egy elvre nézve kétféleképen nyilatkozik.— Hisszük, hogy az ily tévedés vagy épen páratlan, vagy csak oly ritka, mint a fehér holló. (Folyt, követli.) Jogeset. A Polgár városiak egyesség érvénytelenítési ügye. A bíróság előtt készített u n. birói egyesség is érvénytelenítendő: midőn a közbejött birói személy nyomásra mutató kifejezéseket használt; midőn az egyesség tárgyául szolgált kár megtérítésére nézve az azt követelő fél más uton — kárpótlási egyesség folytán — már kielégitetett; midőn tehát a birói egyességre alkalmat szolgáltató kereset — a kár másodszori megtérítését czélozva — rászedési szándokkal egybekötöttnek; és az így kicsikart birói egyesség roszhiszemu megtévesztés alapján keletkezettnek tekintendő. (Vége.) Az írásbeli perbeszédek befejeztetvén, a kir. itélő táblán első bíróságilag Ítéltetett: „Felperesek azon keresetüktől, hogy az 1862. apr. 6-án Polgáron Dobsa Elek akkori szabolcsmegyei főszolbiró és Grunya Ignácz ugyanazon megyei esküdt mint bíróság előtt alperes Eisenberger Adolf, és másfelől Makó István, Polonkai Gábor, Isvák Márton, s több polgári lakosok között 6600 o. é. frtból álló kárpótlási összeg iránt kötött egyesség erőszak, félelem és csalárdság miatt érvénytelenitessék, — elmozditatnak, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: 1) Eltekintve azon jogalap megbírálásától, melyból a birói egyességet megelőzött állítólagos alperesi jogsérelmek birói vagy barátságos módú kiegyenlítésének szükség*; származott, mennyiben amaz állítólagos alperesi jogsérelmek valóságának, törvényszerűségének kérdése a jelen per érdemével, vagyis a kérdéses birói egyesség panaszlott erőszakoltság tényének megbirálásával kapcsolatban nem áll, e helyütt csakis azon ténynek megállapítása foroghat kérdésben, mely a felperesek által panaszlott erőszak, félelem és csalárdság begyózésére szolgál. Ennek folytán a mi illeti most már 2) a felperesi tanuk vallomásait, ezekből egyáltalában ki nem tűnik, hogy az egyesség vezetésében hivatalosan részt vett főszolgabíró azon szavaival, melyeket felperesekhez intézett, az egyezkedők szabad akaratát lehetlenitő oly nyomást követett volna el, mely a felperesileg állított erőszak jellemével bírhatna, miután azok nem fenyegetést, hanem azon lehető eredményre való figyelmeztetést foglalják magokban, mely per utján az egyesség meghiúsulásával bekövetkezhetnék. A nyomásnak és erőszaknak nem létezését támogatja még azon körülmény is, hogy az 1862. apr. 5-én megindított egyezkedés kétegész napon át tartott folytonosan, s így felperesek elégséges idővel és teljes alkalmával birtak annak, hogy jogaik kellő megfontolásával kössék meg a bíróilag ajánlott egyességet. 3) Felperesi tanuk egyike Sovány Péter határozottan vallja, hogy ő is közre működött és pedig a község érdekében az egyesség létesítésénél, 4000 frtot ígérvén és ajánlván a község nevében alperesnek, csakhogy álljon el 13200 frtnyi követelésétől. Ezen hit alatti nyilatkozat világosan tanúsítja, hogy felperesek és alperes közt komoly irányú és higgadt megfontolással kisért alkudozás jött folyamatba ; s tanúsítja továbbá azt, hogy az alkudozás felperesek részéről indult meg, miután a 4000 frt a még mindig követelt 13200 frtnyi összeggel szemben ajánltatott és igértetett meg, míg végre alperes a 13200 frtból álló kártérítési követelését 6600 frtra szállította. Kitűnik tehát mindezekből, hogy az alkudozás és egyezkedés mindakét fél részéről folyamatba tétetett; és hogy akkor, midőn felperesek által 4000 frt ajánltatott, s ennek az egyezkedésen nagy számmal jelen volt lakosok közül senki ellen nem mondott, a 4000 frtnyi ajánlatot fölöző 2600 frt későbbi feligérése, mint két napi hosszas és kimerítő alkudozás eredménye, erőszak és erkölcsi kényszer kifolyása nem volt. Nem gyengíti pedig e körülmény fontosságát felperesek azon ellenvetése; hogy a 4000 frtot csak egyes és a község által arra meg nem bízott egyén ajánlotta; mivel felperesek részéről az, hogy ama 4000 frtnyi ajánlatnak, mint nem megbízásból eredetinek, az egyezkedő felperesek közül csak egy is ellenmondott, s azt visszautasította volna, semmivel sem bizonyittatik. Ide járul 4) a felperesek által sem tagadott ama tény, mely szerint a felperesek egyike Isvák Márton és Lukács G-áspár mint Polgár város elöljárói alperesnek a város korcsmáját a megegyezett összeg letörlesztéseig a 3|. a. levél értelmében a kérdéses egyesség létrejötte után egy egész hónappal későbben önként általajánlották. A község nevében irt jelen levél eléggé tanúsítja felpereseknek az egyesség alkotásánál szerepelt megfontoltságát, miután felperesek az egyesség keltétől a 3/.a. levél keltéig letelt oly hosszú idő alatt is az egyességnek nemcsak hogy ellen nem mondottak, de sőt azt a 3/. a. ajánlat tételével ujabban is megerősítették, mi szintén bizonyítja, hogy az egyesség kötésénél és aláírásánál semmi ellenállhatlan erőszak nem használtatott, félelem fen nem forgott, s igy oly körülmény, mely a birói egyességet már eredste és törvénytelenségénél fogva érvényteleníthetné, nem létezett. Végre 5) a felperesek által állított csalárdság sincs bebizonyítva avégből, hogy a miatt a kérdéses birói egyességet érvényteleníteni lehetne. Mivel ujabb és ismételt hivat-