Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 72. szám

291 alperes az alatt a bérletet átadta, a bérlet átvételétől eláll, mivel egyrészt, ha ezeket az albérletben hagyni igérte, ez által a főbérlethezi jogáról még le nem mondott, de főleg másrészt azon okból, mert felp. nemis a bérjogbai visszahelyeztetést keresi, hanem a jogtalanul elvett magánvagyon visszaadását, annak megtéritetését. 3) Elvileg igaz, hogy felperes több joggal nem bírhat, mint jogelődje, de hisz az Ítélet alapjául felvett 2. sz. a. iratban határozottan fenn van tartva a magánvagyon, növedéki többlet sat. követelési joga, pedig az egy ességek szoros magyarázatuak, nem combinatió utján alkalmazandók, mint ezt a megyetörvényszék tette. Kiemeli a felebbezvény továbbá a perköltség miatti panasz mellett, - hogy 4) Az e. b. nemcsak egy évet váratott a 15 soros Ítéletre, de még ezt sem merítette ki érdemlegesen, sőt a telekkönyvi következéseket szóval sem érintette. De sérelmes lön az e b. további eljárás az által, hogy felperesnek 1865. nov. 17-én 565i. sz. a. benyújtott felebbezését ellenészrevételek adhatásáért alperessel közölte ugyan, ennek 1866. jan. 3-án 20. sz. a. benyújtott észrevételeit azonban felperessel nem közölte, hanem arról csak felzetileg értesítette. Ezen felebbezvény következtében a kir. it. tábla 1866. jan. "22-én 378. sz. a. következő ítéletet hozott: ,,Az e. b. ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik, és az ügyiratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." Ezen táblai Ítélet ellen szinte felebbezés használtatott a Hétszem. táblához, hova az összes periratok az első bíróság 1866. márt. 17-én 1474. sz. a. kelt végzése kapcsában felterjesztetni rendeltettek. Felperes a második felebbvitele alkalmával a már az elsőben kifejtett nehezteléseire hivatkozva, főkép arra fekteti panaszát, hogy a két e. b. az Ítéletek alapjául az alperesi okmánynak és az azt kiállítók nyilatkozatának nem világos értelmét vették, habár az okiratok szoros magyarázatuak, hanem azoknak combinátiójából vontak le értelmezést és következtetéseket, minek következése lön, hogy maga az alperesi bérlettől való visszalépést tartalmazó okmányban a felp. javára fentartott magánvagyon kereshetése is megtagadtatott. A jelen per pedig a magánvagyont keresi, melyet a bérlő utódja nem kaphat át sajátjául, mint ezt a két első biróság ítéletei ténylegesitik, melyekben tehát azon sérelmes elv van megállapítva, hogy a bérleményről lemondó köteles magánvagyonát is ellenének hagyni. Ezen felebbezvénynek a Hétszem. táblánál felperesre nézve kedvezőbb síkere lett, mert legfelsőbb törvszékünk 1866. j ul. 24 - é n sz. a k övetk e zö i téletet hozott ezen sokszoros érdekkel kisért perben: „Emerling Edének, ugy mindazonáltal mint kiskorú fia Emerling Ulászló Ede term. és törv. gyámatyának és felperesnek ifj. Vertán Antal talpasi közbirtokos és alp.ellen 35,000 frt erejéig nyert előjegyzés igazolása, és ennek nyomán 35797 frt 6 krban felszámított kártéritési összeg s járulékai megítélése iránt indított perében hatá roztatott: „Felperesnek a kérdéses bérleti birtok felszerelvényeiről és egyéb felperesi követelésekről a haszonbérbe vétel, és alperes kérelme folytán 1861. oct. 28-án foganatosított zárlat alkalmával felvett összeírások között felmerülhető különbségből származtatott kereseti joga, az alsó birósági Ítéletek alapjául vett •//• a. egyességben nemcsak hogy elzárva, sőt inkább nyilván fentartva lévén, — miután mindazonáltal az ugyanazon különbséggel kapcsolatosan előterjesztett, a nélkül pedig az ügy érdemleges elintézése lehetetlen, ugyanazért az ennek figyelmen kivüli hagyásával hozott mindkét alsó birósági itélet feloldatik, és az ügyiratok érintett iránybani további tárgyalás és a kifejlendőkhöz képestnj itélet hozatala végett illetőségükhöz visszaküldetnek." Ruriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 26. Soóky Andornő, Höppner Paulinának — Csörföly Imre és Viktor József mint néhai Höppner Lászlónak két házasságból származott kiskorú gyermekei gyámjai ellen, néhai Höppner Venczel hagyatéka felosztása iránt indított Írásbeli perében ítél t etet t: Azon körülmény, hogy a balasa-gyarmati gyógyszertár Höppner Venczel által Höppner László részére vétetett, a felperesi okmányok által kellőleg bizonyitatik, sőt felperes részéről is be ismertetett, miként annak vételi árára Höppner László részlet fizetéseket teljesített; a gyógyszertárt annak megvétele idejétől haláláig folytonosan Höppner László birtokolta, halála után pedig Höppner Venczel a gyógyszertári jövedelmet, saját vagyonától elkülönítve, Höppner László javára kezelte, és a segédek fizetését ennek terhére róvta; végre hogy a gyógyszertár Höppner László tulajdonát képezi, a 4. sz. a. felmutatott okirat is támogatja; — ezen okoknál fogva a kérdéses gyógyszertár, illetőleg annak 16000 frtot tevő eladási ára Höppner László tulajdonának Ítéltetik, és e szerint ezen összeg Höppner Venczel hagyatékához hibásan számitatván, attól elkülönítendő, és annak tömegéből levonandó lészen. Minthogy pedig Höppner Venczel ezen gyógyszertárral egyidejűleg maga részére egy házat vett, és a felek kölcsönös beismerése szerint a 20000 pfrtot tevő összes vételi árból 8904 frt még kifizetve nincsen, az eddigi törlesztések pedig Höppner László által a gyógyszertárra 3/5, és Höppner Venczel által a házra % részben teljesítettek, a még fizetetlen maradt ezen 8904 frt o. é. tartozás hasonlóan ezen arányban t. i. részben a gyógyszertár, illetőleg Höppner László örököseinek terhére 5342 frt 40 krban, % részben pedig Höppner Venczel tömegének terhére 3561 frt 60 krban felszámitandónak Ítéltetik; és ekként e részben az első birósági itélet ezen és az abban is felhozott indokokból hagyatik helyben. Ellenben felperes azon további keresetének, hogy Höppner Venczel által — Szabó Erzsébettől felkölcsönözött 2100 frt Höppner László terhére rovassék, hely adatik, mert Höppner Venczel ezen felkölcsönzött összeget, az alperesi l ső sz. alatti okirat szerint is, azon gyógyszertárnak vételi árába forditotta, — mely jelenleg Höppner László tulajdonának ítéltetett, s ekként ezen tartozás Höppner Lás/.ló örököseit, mint a gyógyszertár tulajdonosait terheli, e részben e szerint mindkét birósági itélet megváltoztatik, és ezen 2100 frt Höppner László hagyatékának terhére számitatik. Felperesnek egyéb követeléseit, és alperesnek feltételesen felszámított ellenköveteléseit illetőleg, különösen pedig, hogy Höppner Venczel által, gyermekeinek időszakonként adott, vagy helyettök tett fizetések örökségükbebeszámitassanak, tekintve, hogy az örökhagyó — Höppner Venczel L alatti iratában minden ingó és ingatlanvagyonát anélkül, hogy a korábban adott összegeknek beszámítását nyíltan meghagyta volna, felperes és alperesek