Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 72. szám

Pest, 1866. keddszept 18. 72. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, T.irfalom ; Polgárta'fosiálj egyesség érvénytelenítése. — Elójegyzésigazolási s kártérítési jogeset. (Vége). — Kur. ítéletek.— Hív. tudnivaló. Jogeset. A Polgárvárosiak egyesség érvénytelenítési ügye.*) Abivóság előtt készített u. n. bírói egyesség is érvénytelenítendő: midőn a közbejött bírói személy nyomásra mutató kifejezéseket használt; midőn az egyesség tárgyául szolgált kár megtérítésére nézve az azt követelő fél más uton — kárpótlási egyesség folytán — már kielé­gitetett; midőn tehát a bírói egyességre alkalmat szolgáltató kereset — a kár másodszori megtérítését czélozva — rászedési szándokkal egybe­kötöttnek; és az igy kicsikart birói egyesség roszhiszemü megtévesztés alapján keletkezettnek tekintendő. Isvák Márton, Polonkay Gábor, Kuruez István, és Makó István Polgár város lakói 1862. nov. 20. 75 70. sz. a. a kir. itélő táblához benyújtott ke­resetükben előterjesztik, miszerint Eisenberger Adolf mint az egri íőkáptalan haszonbérlője a polgári ha­tárban létező, egy oly' nádas terület terményeinek elhordásáért, melyen Polgár városát a nádlás örök idő óta illette, s mely Polgár városnak örökös használatában volt és van, az A. a. keresetlevél szerint ellenök sommás visz­szahelyezési keresetet indított, s őket 13200 frt kártérítés­ben, s perköltségekben elmarasztaltatni kívánta. Ezen kereset következtében Szabolcsmegye dadái járás főszol­gabirája esküdt társával a városban megjelenvén, a tár­gyalást azzal nyitotta meg, hogy a barátságos egyességet szorgalmazta, de felperesek a megidézett 25 társukkal magukat hibátlanoknak érezvén, a szorgalmazott egyes­ségre reá nem állottak. Másnap a tárgyalás újra megnyit­tatván, a személyesen megjelent Eisenberger Adolf látván az egyességtőli idegenkedést, 1.3200 frt követelését 6600 frtra leszállította, s az egyességet csak ezen összegre kí­vánta kiterjesztetni. Látván az eljáró főszolgabiró, hogy felperesek az egyességtől idegenkednek, a törvényes szo­kástól eltérve, követelő, parancsoló, sőt fenyegető sza­vakra fakadván, tőlük a 6600 frtra nézve a barátságos egyesség aláírását követelte, s midőn ezen eljárásának is semmi sikere nem lett, egészen felingerült kedélylyel követelte tőlük, hogy az egyességet aláírják, mert külön­ben felperesnek mind a 13200 frtnyi követelésébe őket *) Ez a Polgáriaknak azon országszerte figyelmet gerjesztett pere , melyet azok egy rosz lelkű haszonbérlő csalással pá­rosult követelései ellen inditani kényszeritettek, és a melyről majdnem mindenki azt hitte , hogy azt a gazdagok s hatal­mas befolyások ellenében az egyszerű földműveseknek el kell veszteniök. A törvénytudók magok is többnyire igy nyilat­koztak. Ez azonban nem következett be. A főmlt. Hétszem. tábla constatirozta az ellenfél gazságát s a Polgáriak igazságát, jogát érvényre emelte. És ez által kétségtelenül sokat emelkedett a népnél a részrehajlatlan igazságszolgáltatás iránti bizalom s leg­felsőbb bíróságunk iránti tisztelet s hálás elismerés. — Csak azt sajnálnék— a jogosság érdekében — ha a Polgáriak az illető csaló ellen bűnvádi keresetet nem indítanának. Szerk. elmarasztalandja. Felperesek a főszolgabírónak fenyege­tésétől meg nem menekedhetvén, másrészt pedig tartván attól, hogy ha a főszolgabiró parancsának nem engedel­meskednek, rajtok magát előbb-utóbb megboszulandja, azon biztatása mellett, hogy az egyesség alapjául felvett 6600 frtot, a városnak minden lakosával együtt közösen viselendik, s azon biztatására, hogy majd ő a város egyes lakosaitól a reájok eső összegeket beszedeti, a B. a. bírói egyességet az egész község nevében aláírták. De a kény­szerítve aláirt birói egyesség feltételeit nem teljesíthet­ték, mert az eljáró főszolgabiró biztatásáról megfeledkezve, semmi intézkedést nem tett arra nézve, hogy az egyes la­kosoktól a rájok eső összegek beszedettessenek. Miértis né­hányuk ellen, kik az egyességet aláírták, a végrehajtás el is rendeltetett (C. szerint) és felperesek ellen (D. szerint) az egyetemleges kötelezettség fogalma szerint a végrehaj­tási zálogolás és becslés foganatosíttatott,holott az egyes­ség aláírásakor az egyetemleges kötelezettségről szó sem volt, az nekik meg sem magyaráztatott, s arra semmi részben figyelmeztetve nem voltak. Ezen végrehajtási el­járás ellen ugyan semmiségi panaszukat (E. szerint) bead­ták, de az ügy érdemére vonatkozó sérelmeiket az eljáró föszolgabirótóli félelem miatt bepanaszolni nem merték. Most azonban lefoglalt ingóságaikra az árverés is elren­delve levén, tovább nem hallgathatnak. Hogy a B. a. egyesség aláírására felperesek a főszolgabiró által kény­szerítve voltak ; továbbá, hogy a tárgyaláskor az egye­temleges kötelezettségről szó sem volt, igazolja az F. a. bizonyítvány, melynek aláírói a G. a. kérdő pontokra ki­hallgattatni kéretnek. — Annak bebizonyítására pedig, hogy Eisenberger Adolfnak felperesek ellen támasztott keresete mennyire igazságtalan, előadatik: hogy a H. és J. szerint Eisenberger által haszonbérbe bírtBagy puszta 6088 holdat tevén, ezen egész területért 4500 frt évi ha­szonbért fizet; továbbá, hogy alig 400 hold terület az, honnan Polgár város lakosai a nád, gyékény és egyéb gaz maradványait ősi szokásuk, s a K. a. örök szerződés 7. pontja szerint akkor hordatták el, midőn Eisenberger Nánás város lakosait felhivá, hogy a nádat az ő részére felébe vágják le. Ennek bizonyítására az L. a. tanuk ki­hallgattatni kéretnek. Előadatik továbbá, hogy az N. a. keresetlevél szerint Polgár város nádlási ügyének végle­ges elintézése iránt a per csak f. é. apr. 10-én indíttatott, minélfogva az összes nádtermény a minden telek után járó 40 kévének kiszolgáltatása mellett Polgár város illetmé­nyét képezi, mire a P. a. kérdő pontokra tanuk kihallga­tása kéretik. Megjegyeztetik továbbá, hogy Eisenber­ger e z e n n á d 1 á s i zavargások következtében az egri fő káptalantól 1700 frt kárpótlást ka­pott. De végre, hogy alperesnek A. a. keresete hamis számításon alapszik, kitűnik a 2. a. bizonylatból is, mely szerint a multévi kemény tél és hó esések miatt a haszon­bérlők marhái decz. elejétől 1862. márt. közepéig folyto­nosan istállóban voltak, s kint nem legelhettek, minek bi­71

Next

/
Thumbnails
Contents