Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 69. szám - Törvénykezési állapotaink

278 tennie. Mi már rendesen ugy szoktuk, hogy napi dijunkat előre a végrehajtó birónak ajánljuk s ez esetben magától érthetőleg nincsen semmi akadály, azonnal rá ér a végrehajtó s bezzeg megítélik ilyenkor az ember napi diját ott is, a hol nem járna. De ha mindent leakarnék irni, sem időm, sem papirosom nem lenne most elegendő, s ezúttal csakis kisérletkép közlöttem ezeket, azon reményben, hogy ellenük talán valami orvosság fog feltaláltatni.*) Ha sikere lesz, több adattal is szolgálok, egyes botrányos esetek közlésével — például pestmegyei, kalocsai polg. törvényszéke és Rév-Komárom város törvényszéke előtt folyamatban levő ügyeimből. d. Jogeset. Az ügyvéd által fele képviseletére az 1804. ügyv. rend. 16. §. ellenére történvén helyettesítés, és fele ezen helyettesének azon rend. II. §. ellenére kérni elmulasztott értesítés hiányából tett helyteleH beismerése folytán elutasitatván, az ügyvéd helyettesének hibájáért felének felelőséggel tartozik. Herczeg Imre Szatmárváros törvszékéhez 1863. nov. 1. 2483. sz. a. beadott keresetlevelében előadja, hogy az A. a. csatolt 60 pfrtos váltót 1863 máj. havában F. Elek köz és váltó ügyvédnek bepeiiés végett átadta. Mint aB. a. jkönyv mutatja, ezen váltó a helybeli hármas bíróság előtt pereltetett be, s felp. nevében a tárgyalásnál ifj. Joó Ferencz jelent meg, kit a végre soha meg nem bizott, s felp. nevében oly nyilatkozat és beismerés tétetett, mit felp. alperesnek mint megbízottjának soha sem tett, s különben is teljesen alaptalan és valótlan, mintha t. i. Csetnek Mihályné a beperesitett 60 frtos váltóra felperesnek havonkinti fizetéssel már 50 irtot lefizetett volna, csakhogy az kamatba tudandó lenne. Ezen nyilatkozat és beismerés alapján, noha az adós Csetnek Mihályné a követelt összeg felvételét beismerte, és hogy belőle legkevesebbet is fizetett volna, semmiféle bizonyítékkal nem igazolta — a biróság Csetnek Mihálynét 50 frt tőke összeg fizetése alól felmentette; sa felp. nevében, de tudta nélkül megjelent ifj. Joó Ferencz a sérelmes Ítélet ellen még a törvény engedte felebbezés jogorvoslatát sem használta. Ily módon az ügy itélt dologgá válván, Csetnek Mihályné ellen minden további keresetétől elesett, s 50 frtig megkárosittatott. Minthogy az ügyvéd mind a dolog természete, mind az 1804. évi ügyvédi utasitás szerint megbízója érdekének és javának előmozdítására minden törvényes eszközöket lelkiismeretesen felhasználni köteles és erre ügyvédi esküjével is kötelezi magát, nagyon természetes, hogy az e részben elkövetett akár mulasztási, akár tettleges hibája által okozott kárért megbízójának felelős marad. A fentebbiekből szembetűnő levén alp. mulasztása, s ennek következtében felperesnek 50 frt erejéig lett megkárosodása; kéri annálfogva alperest a kereseti 50 frt és járulékai megfizetésében elmarasztaltatni. j *) Mi lenne a kellő orvosság? Eziránt ideiglenes jog s törvénykezési állapotainkat illetőleg is, s az octroy elkerülésének feltétele mellett, már sokszor nyilatkoztunk, és többféle orvosszert javaltunk. A kormány azonban, mely a pa9sivitást elleneinek szemére hányni szereti, önmaga is ezen passivitást követi az igazságszolgáltatás irányában; és igy ujabb időkben annak javitására semmi sem történt. Most csak a felelős minisztérium létesítésétől várhatunk orvoslást, feltéve, hogy igazságügyminiszterünket nem épen nagy születés, hanem nagy tudomány s képzettség íogja jellemezni, ki az epedve várt Codiíieatió s szervezés keresztülvitele előtt is képes lehetend a bíróságokat ránczbaszedetni, a kezelésbe rendet hozni, legalább mindenütt alkalmis törvszéki elnökökről gondoskodni sat. sat. Szcrk. Alperes ellenbeszédében tagadja, bogy ő valaha felperestől a Csetnek Mihálynő elleni ügyre nézve valami utasítást nyert volna. A. kereset alapját tevő iratot felp. az utczán futva nyomta alp. kezébe ezen szavakkal : ,-nesze nyerd meg ezt is." Ily körülmények közt semmi utasítást nem nyervén alperes, természetes, hogy azt másnak sem adhatta át. A kereseti váltó tárgyalásakor alperesnek Zilahra kelletvén utazni, igaz, hogy Joó Ferenczet bizta meg a kérdéses ügy keresztülvitelével, de ennek képességét felp. maga sem vonja kétségbe keresetében, s igy őt alp. annál inkább megbízhatta, mert az l.sz. a. meghatalmazás szerint azt tenni jogában állott. Ha tehát felperesnek mulasztás miatt kereseti joga volna, azt következetesen csupán Joó Ferencz ellen érvényesíthetné, de nem alperesen, kit ily körülmények között mulasztás vádjával terhelni nem lehet; de ezen ügy a 2. sz. a. szerint eléggé meglett vitatva, melyből világos, hogy felperesnek alp. ellenében kereseti joga nincs, melynek bővebb igazolásául döntő esküjét is felajánlja. Kéri felmentetését, s költségének mogtéritetését. Felperes válaszolólag megjegyzi azon alp. kifogásra, hogy nem ő, hanem Joó Ferencz vonandó felelősségre, — miszerint alp. figyelmen kivül hagyta az 1804. évi ügyvédi utasitás 11. 13. és 14. §§-ait, melyek az ügyvéd teendőit oly világosan kijelölik, hogy azok figyelmen kivül hagyása betudás alá eső mulasztásnak joggal tekintethetik. Ezen utasitás 16. §. szerint alp. maga helyett csak okleveles ügyvédet lett volna jogosítva helyettesíteni. Joó Ferencz képessége felől felp. jóllehet nem nyilatkozott, de a B. a. jkönyv e tekintetben oly kézzelfogható bizonyíték, mely felperesnek minden erre vonatkozó észrevételeit feleslegessé teszi sat. Viszonválasz. A mennyiben alp. az általa ellenbeszédjében tett előadásai igaz voltára döntő esküt ajánlott s abba felp. hallgatólag beleegyezett, részére tehát a döntő esküt megítéltetni s felperest alaptalan keresetével el utasitatni kéri. Szatmárváros t ör v sz é k e á 11 a 1 1864. febr. 18. 121. sz. a. ítéltetett: „Miután az alp. által 1. sz. a. becsatolt meghatalmazásban az, hogy maga helyett csak okleveles ügyvédet helyettesíthessen, nem foglaltatik, s igy maga helyett felp. által is kétségbe nem vont akadályoztatása esetében Joó Ferencz megbízottat jogosan helyettesíthette, s miután felp. által oly tény, oly körülmény, vagy mulasztás alp. s illetőleg helyettese e. bebizonyítva nincs, melynél fogva a felperessége alatt Csetnek Mihályné alp. e. a városi hármas biróság előtti perében Csetnek Mihálynénak 50 frtra nézve lett felmentetése éppen a megbízottnak vagy alperesnek lenne felrovandó, s miután a bíróságok ítéleteiért az ügyvédek feleletre vagy éppen kártérítésre egyedül saját bebizonyított mulasztásaik vagy szándékos hibák elkövetése esetében — mi itt igazolva éppen nincs — kötelezhetők, ez okokból alp. a felp. kereset alól felmentetik, egyszersmind felp. alp. részére 3 frt 15 kr. per és bélyeg költségben elmarasztatik. Kelt mint fent." Ezen ítéletet felp. felebbezte; mert jelen kereset elitélésénél felette fontos kérdés a felekre nézve, hogy az ügyvéd tartozik-e azon kárt megtéríteni, melyet megbízója egyenesen az ügy védelmében történt hiba miatt vallott. Mind a természeti igazság, mind az ügyvédi meghatalmazás által létrejött kétoldalú szerződésjogi minősége, mind a kártérítés iránt rendelkező hazai törvényeink e kérdésre egyhangúlag igent mondanak. A per folytán teljesen beigazoltatott: hogy felp. alperest bizta meg a 60