Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 69. szám - Törvénykezési állapotaink

Pest, I8tf6. péntek szept. 7. 69. szám. iVyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI (SlKVOk, Törvénykezési állapotaink.— Jogeset. — Haszonbéri jogeset. (Vége.) — Hiv. tudnivaló. ~J Törvénykezési állapotaink. Gyakran hallani és lehet olvasni panaszokat a fenálló törvények hiányai ellen, minek van is alapja: de saját tapasztalásom szerint is sokkal több hiba van a végrehajtó hatalomban, mint a törvényekben. Nem lehet tagadnunk, hogy aprovisorium alatt több függése volt a bíróságoknak, mint jelenleg. Annyira utánuk van vetve a gyeplő jelenlegi biráinknak, hogy velük ugyan senki nem gondol. S ha talán alulról tétetik is panasz, nemcsak szigorú vizsgálat nem következik be — mint különben történnie kellenék; sőt tartani lehet, hogy a hivatalok népszerűtlensége miatt csaknem ugy fogdosott birák pártolása folytán, a panaszt tevő kerül alul. Sok keserűség is el van fojtva, mi kedvező körülmények között annál nagyobb erővel törhetne ki. A felmerülő peres ügyek között átalában semmi sorrend nincs t ar t v a. A törvényszéki előadók szeszélye vagy érdekétől függ az ügyek korábbi vagy későbbi elintézése. Vannak ügyek, a mik évek múlva sem kerülnek elintézés alá; mig a kedvenczek ügye Ítélettel tüstént elláttatik. A Jászkun kerületek állandó törvényszéket nem tartván, heverésben boldog tábla birái közül kinevezett ugyan minden kerületre nézve egyet, a kik a rendezett tanácsokra felügyelnek: de ezek nemcsak semmi szigort és pontosságot nem fejtenek ki átalában ; sőt az előfordult panaszokat sem tudják orvosolni. Mindenkivár — és egy minél előbb bekövetkezhető politicai változás hite miatt csüggedezve, a közügy kezelése évek óta botrányosan elhanyagoltatik. Azt hiszem, ott fen a végrehajtó hatalom hivatása lenne e téren is körültekinteni s az adóval túlterhelt nép érdekében, valahára a közforgalom élénkítésére tenni már valamit. Egy erélyesebb udvari rendelet éberebb figyelemre bírhatná mindenekelőtt a törvényhatóságok élén álló főispánokat, ezek helyetteseit, a törvényszékek elnökeit, s ugy a többi orgánumokat. Jelenleg is sokat segíthetnek a törvényszéki elnökök, ha értelmi erővel, erkölcsi erőt is tudnak párositani. Azonban gyakran egyik vagy másik ügyes táblabíró által értelmileg tulszárnyaltatván, nemcsak nem elég erősek, sőt gyávák a törvénykezés vezetésében és a visszaélések megfékezésében. Gyakran lehet azt is tapasztalni, hogy egyes ülnökök a felek védelmét elvállalják, s meg van akadva azon ügyvéd, kinek ellenfelét valamelyik táblabíró védelmezi. Gyakori eset van erre a Jászkunságban, hol a városi jegyzők nagyon is mélyen beleharaptak az ügyvédkedésbe s gyakori az eset, a midőn a tanács élén álló, gyakran egyedüli értelmi erő — a főjegyző, nemcsak a bíráskodásban viszi a főszerepet, hanem alattomban ugy is szerepel, mint egyik vagy másik fél ügyvéde. A jászkunmegyebeli 1-ső statútum rendel olyanformát, hogy a szegény perlekedő felek védelméta városi jegyző köteles beigtatni; tehát az ügyvédkedő jegyzők ebbe kapaszkodnak. Jegyzőkönyv alakban veszik fel a perlekedő felek perbeszédeit s arra hivatkoznak, hogy ők ezzel kötelesek; azonban valódi szegény perlekedő feleket átalában nem válalnak át, s ha ilyenek folyamodnak hozzájok, sok elfoglaltatásukra hivatkozva ügy védekhez utasítják. De ha valamely zsiros peres ügy miatt kerestetnek meg, sohasem utasítják vissza az ügyet, s ilyenkora vesztes ellenfél őrizkedjék, mert csakugyan tizannyi perköltségben is elmarasztaltatik, mint különben történnék.Volt egy esetem Kun-Szt.-Miklóson, a hol felperes ügyét a városi főjegyző válalván el, 30 frt perköltséget Ítéltetett magának olyan ügyben, melyben legfölebb 10 frt szokott megítéltetni az ügyvédeknek. Ugyanezen biróság előtt van most egy más ügyem, a mit még 1861-ben inditottam meg, s daczára 5 év lefolyásának nem birom azt elitéltetni. Pedig a főjegyző által védett alperesek a követelés egyik részét — 60 véka gabonát — nemcsak beismerték, sőt annak megadását, még azon évi auguszt. hóra ígérték is. Gyakori az eset, hogy csak az aljegyzők vagy a városi írnokok, vagy a zugirászok (péld. Fülöp-szállásán) készítik a keresetleveleket, folyamodásokat, s a tanácsjegyzők ezekkel egyetértésben járnak el; az ezek által beadott iratokat gyorsan elintézik, mig a legszakértőbb ügyvédek dolgozatait mellőzni szokták. Természetesen mind ez főleg azért, mert szakértő ügyvéd, a szegény perlekedő felek nyomorúságára és alacsony nyerészkedésre nem egyezkedhedik ; holott az alig iskolázott zugirászok vagy alárendelt városi Írnokok a szerint járnak el, mint a főhasznot huzó tanácsjegyző adja az irányt. A végrehajtásnál szintén botrányos az eljárás. Azok az egyszerű fblyomodáskáért magukat gazdagon dijaztatni szokott jegyzők ilyenkor többnyire hátra vonulnak, s elől menni nem akarnak. Mai időben kivált nem kellemetes dolog a végrehajtás s a szájasabb lakosok ellen nemcsak keserves boldogulni, de félelmes dolog is. A városi jegyzők ilyenkor kiküldetik a paraszt tanácsbelieket, a kik nemcsak nem tudják, de be sem tanithaták a végrehajtási eljárásra; s gyakran megtörténik, hogy a több mérföldről megérkezett ügyvéd előbb a szántóföldekről sok idő veszteséggel keresteti elő az efféle végrehajtó birákat, a kik ha végre haza érkeznek,és mig nadrágot húznak és a városházához felvánszorognak, akkorra eltelik az ügyvédnek legdrágább ideje. Ellenben szivesen válalnak a városi irástudókjelentéktelenebb lakosok elleni végrehajtást, hanem ekkor meg ezerféle halasztásnak van az ügy kitéve. A Jászkun kerületek ak kép intézkedtek, hogy a végrehajtó birót dij nem illeti, ha a végrehajtás a város belterületén eszközölhető. írástudó urak tehát felválalják ugyan a végrehajtást, de rendesen nem foganatosítják, mig az ügyvéd el nem találja, hogy irányában, mit kell 69