Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 67. szám

271 megnevezése mellett, ugyanazon bérlő ellen, acs. kir.volt szolgabiróság által 1857. oct. 14. felvétetett, benne a károk 528 frtban tétetvén ki. Molnár József 3/. a. levelében tudatja, hogyő a bérlemény kevesebblete tekintetéből levon 60 frtot, a kötelezettségen tul tett adófizetés fejében 28 frt 53 krt, a szemle költségekre megbízás folytán tett 20 frt 51 kr. fizetést, a malom fala helyrehozataláért 50 frtot, a kamra megujitási költségeiért 80 frtot, a közép tanya kiigazítására 18 frtot, az istálló kijavítására 50 frtot, egy uj malomkő helyreállítására 45 frtot, és az általa kifizetett perköltség fejében 18 frt 14 krt, összesen 370 frt 18 krt, küldve egyúttal 79 frt 2 kr. készpénzt. A 4/. a. egyedül a felp. közbenjöttével megtartott szemlében, a kijavítási költségek 600 frt 36 kr. o. é. tétettek ki. Ezen keresetnek 1865. nov. 29-én 2505. sz. a. megtartott rendes szóbeli tárgyalása alkalmával: Alperesek ellenbeszédileg kifogást tettek, a) a kereset halmozottsága ellen, mennyiben ugyan az bérfizetést, kártérítést, és javításokat követel, b) a felperesi kereshetőség ellen, ez utóbbit azzal indokolván, hogy felp. megbízója nem maga, hanem férjével együttesen adták haszonbérbe a kérdéses földet, s a szerződés azon kitétele: „haszonbérbe bocsátjuk birtokunkat" határozottan vagyonközösségre mutat; tehát mivel felperes sem kizárólagos tulajdoni jogát, mit ők tagadnak, sem férje meghatalmazását ki nem mutatta: nem lehet joga őket saját nevében perbefogni, annál kevésbé, mert a behozandó okmányok szerint is a bérlemény körüli minden teendőkbe egyedül a férj folyt be, ezzel szerződvén, ennek fizetvén, egyedül ezt ismerék s ismerik birtokos tényezőül, s csak ő lehet hivatott arra, hogy a dolog érdemére nyilatkozhassék. — A kereset érdemét illetőleg előadják, hogy 1-ső és 2-od r. alperesek a perbe helytelenül idéztettek meg, mert noha az •/. alatti szerződést aláírták is, azt mindazonáltal a 2. sz. a. egyesség szerint még 1858. évben 3-ad r, alperesre ruházták át, mit nemcsak ennek 3. sz. a. nyilatkozata, melyben minden felelőséget átvállal, de magának a főbérbe adónak Tóth Károlynak 4. sz. a. következő nyilatkozata is: „Alólirott Molnár József egyik haszonbérlőmmel, a még ez évi szt. Mihály napján fizetni kellő 318 frt haszonbérletre nézve kiegyezvén, a szerződésben kötelezettségben állott második haszonbérlőt t. Eiszdorfer Gusztáv urat, mind az adó, haszonbér és épületek kijavítása feletti kötelezettsége alól ezennel felmentem, — egyedül Molnár Józsefet tartván meg kötelezettségben. Kelt Szentesen, máj. 12. 1865. Tóth Károly, m. k." — igazol, melyben ez őket minden kötelezettség alól felmenti. Azon netaláni ellenvetésre: váljon Tóth Károly jogosítva volt-e e felmentésre ? igennel kell felelni, mert nemcsak az •/. a. szerződést, mint főbérbe adó tulajdonos, nejével együtt irta alá, hanem az 5. és 6. sz. a. leveleiben is a bérleményt saját birtokának nyilvánítja, a 7. 8. és 9. sz. a. fizetéseket is ő vette fel, miket neje mind beszámítván, a férj cselekményeinek jogosultságát beismerte. De utóbbi ez esetre hatályos ált. ptk. 91. ós 1034. §§. szerint is, mint nejének törvényes képviselője s jogai fentartója hivatva volt a gazdaság vitelénél mindazokat megtenni, miket jónak látott; következőleg mindezen körülmények,mindaz ált. ptk. 1035. §. szerint a felelősség egyedül őt, nem pedig a jóhiszemű alpereseket illeti. Tagadják továbbá alperesek, hogy a haszonbéri hátralék 472 frt 50 krt tenne, mert a 4. sz. ugy a 11. sz. a. bemellékelt következő egyesség szerint: „Alant írott t. Tóth Károly úrral egyességre léptem, oly módon, miként az általam 8 éven át haszonbérben birt fábiáni puszta utolsó évi haszonbérletét, megállapított 318 forintokat, f. évi szt. Mihály napján okvetlen lefizetni köteleztetem; ellenben t. Tóth Károly ur, az általam épített dohány pajtát, mely az utolsó évben készpénzért lett volna becsár szerint kifizetendő, szabad használatomra elhordatni engedi, ugy az átvett épületekre nézve, nevezetesen a malomnál a cseréptető kijavítását, a nagy tanyán a lakóépület megtapasztását, és az elemi csapások által összerombolt istálló meglevő épületfáit visszaadni köteles vagyok, egyéb jótállással nem tartozván. Jelen egyessé^ két példányban szükséges tudomás végett le és aláíratott. Kelt Szentesen, máj. 12. 1865. Molnár József, m. k. haszonbérlő, Tóth Károly, m. k. előttem Eiszdorfer Gusztáv, m. k." — haszonbérül csupán 318 frt maradt hátra. Tagadják, hogy a más ügyben, tudtok s beleegyezésük nélkül létrejött- 2/. a. szemle, a szerződésben kikötött leltárt pótolná, s irányukban bizonyítékul szolgálhatna, és mivel ők leltár szerint nem vették át az épületeket, azoknak a szerinti visszabocsátására sem kötelezhetők. Nem ismerik el, hogy a 4/. a. ujabbi szemle is bizonyítékul vétethetnék, mert az peren kívül, és nem szakértők utján jött létre, 3-ad r. alperes még azon kifogást is tevén, hogy a szemle az ő megidéztetése nélkül eszközöltetett. E szemle tehát annál kevésbé jöhet figyelembe, mert a 11. sz. a. szerint 3-ad r. alperes, a fő tulajdonos Tóth Károlylyal abban egyezett meg, hogy a cseréptető kijavítását, a nagy tanyán a lakóépület kitapasztását eszközölvén, s az elemi csapások által összerongált istálló meglevő fáit visszaadván, egyéb felelőséggel nem tartozik, és mivel az előbbi szerződés ez utóbbi által változást szenvedett, felp. csak ez utóbbinak netalán szükségelt teljesítését követelheti. Tagadják alperesek azt is, hogy a bérlemény visszabocsátásánál uj malomkőnek kelletik lenni, mert a szerződés 4. pontja szerint az uj malomkő beállításának csak a birtok átvételekor, s a tulajdonosoI kat terhelőleg volt helye. Ez a felperes által 3/. a. felmuI tátott okmány szerint teljesíttetett is, de már azóta megI romolhatott, — mely szerint nem valósul, hogy az uj malomkő be nem helyeztetett a szerződés értelmében. Tagadják továbbá, hogy a pajta falának elhordatására magukat kötelezték, sőt ellenkezőleg az -|. és 11. alattiban csak megengedtetett, hogy a pajtát, ha az a tulajdonosok által meg nem tartatnék, elhordathassák. Végül tagadják alperesek, hogy őket a szerződés alapján, világos kikötés nélkül, egyetemleges kötelezettség terhelné. (Folyt, követk.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. U. táblán. 59. Milekits szül. Badelicza Milevának — Gombos Károly és Mihálkovics József elleni 42878 frt o. é. és járulékai iránti perében ítéltetett: Első rendű alp. Gombos Károlynak, a bírói illetőség ellen viszonválaszában, és igy a jelen Írásbeli perben az id. törv. szabályok 76. §-nál fogva — nyilván elkésve felhozott kifogása,— ugy azon előadása, mintha az eljáró megyei törvényszék számú végzésével e per érdemleges eldöntése előtt a barátságos egyességnek a felek közt leendő megkísérlését jogosan el nem rendelhette, — továbbá, hogy e per előadásával két birót törvényellenesen bizott meg, — végre, hogy az általa felebbezésében megnevezett két biró az ítélet hozatalánál igénybe nem vétetett, — tekintve ez utóbbi körülményre nézve, a felterjesztő jelentés abbeli felvilágosítását: miszerint az egyik biró részint ezen alp. ügyvédjéveli, felp. által is W*!? számú beadványában kifogásolt rokonsági viszonya, — részint a jelen per előa-