Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 67. szám

272 dása alkalmávali betegsége miatt, — a másik biró pedig hivatalos távolléténél fogva részt nem vehettek, semmiségi okokat nem képezvén, — semmiségi panasza mint alaptalan — elvettetik. Mi az ügy érdemét illeti: első r. alp. Gombos Károly beismeri, miszerint 1848. aug. hónapban, néhai Baderlicza Arzén összes vagyonát, akkori felsőbbsége rendeléséből zár alá vette, de tagadja, mintha ő az érintett vagyon kezelésébe befolyt volna, állítván: mikép ő mint akkori szolgabíró, annak lefoglalásánál csupán törvényes bizonyságkép vett volna részt, s azt Mihálkovits József 2. r. alperes gondnoki minőségben kezelte; — ez utóbbi szintén tagadja, mintha ő ezen vagyonnak hatóságilag kinevezett gondnoka lett volna, előadván,mikép ő csak mint ispán e. r. alperes által magán uton lett egy részének kezelésével megbizva; de miután e. r. alp. beismeri, miszerint ő a kérdéses vagyonnak 2-od r. alp. kezelésébe állítólag lett átadása után is, termesztményeket részint a táborba, részint Zentára Spitzer János magtárába szállított, — az ökröket saját tornyosi tanyájára hajtatta, — t^bb jelentékeny ingóságokat elárvereztetett, — az A. a. 4. 5. 7. 10. 11 és 12. számú tanuk előadásai szerint az egész vagyonnal kénye kedve szerint rendel kezett, — néhai Baderlicza Arzén ökreivel és ekéivel 1848. és 1849. években issaját földjeit szántatta nemcsak, — de az ökrök közül 2 db még 1849. évben is tanyáján találtatott, — sőt az A. alatti 1. 7. 8.10. 11. számú tanuk határozott vallomásai szerint, egy részét a vagyonnak, jelesül 2 lovat és 4 lóra való szerszámot saját tulajdonába foglalt el, s igy a lezárolt vagyonnal folyton rendelkezett; — miután továbbá az A. a. tanuk vallomásai szerint 2. r. alp. Mihálkovics József is a vagyon kezelésében szinte tettleges részt vett, több rendbeli jelentékeny ingóságokat a 7. 8. 9. 10. 11. 12. 18. 22.23.24. és 25. számú tanuk egybehangzó előadásai szerint, s legnagyobb részt általuk, mint néhai Baderlicza Arzén cselédjei által saját lakásába vitetett, — sőt, hogy egy részét fizetés fejébe tartotta vissza, — maga is a per során beismeri, sekként ezen alperes azt: mintha ö csupán ispánként működött volna, — nemcsak nem igazolja, — de a fentebbi tényéknél fogva és tekintve, mikép a 8. sz. a. sajátkezüleg aláirt, — mellette adatok hiányában épen nem, — de ellene minden körülmények közt bizonyítékul szolgáló jegyzékben önmagát mint az érintett vagyon kezelőjét tünteti ki. azon felül ugyan ő az 5. 6. illetőleg 18. és 19. számú hivatalos okmányokban is, mint ilyen neveztetik; kétséget nem szenvedhet, hogy mindkét rendű alperes néhai Baderlicza Arzén vagyonát közösen és folyton kezelték; — miután továbbá 1-ső r alp. a/t, mintha ő a vagyonnak általa lett lefoglalásakor és később a 2.r. alperesnek állítólag történt átadásakor, a törvény rendeletéhez képest saját igazolásául maga részére is visszatartandó átvételi s átadási rendes leltárt készített volna, —a per során nem is állítja, — annál kevésbé felperesnek, és 2. r. alperesnek tagadása ellenében bizonyítja, — ily esetben pedig a hazai törvények és törvényes jogelvek szerint a gondnok és kezelő mindazokat, — melyeknek a zár alá vételekori fenlétét az illetők igazolni képesek, ellenben a gondnok és kezelő azoknak hova lett fordítását kimutatni nem birja, — pótolni köteles lévén, — a felelőség az öszszes vagyon tekintetében mindkét rendű alperest, egyetemleges kötelezettséggel terheli. Leltár hiányában tehát, — a néhai Baderlicza Arzén özvegyének, — mint közvetlenül károsultnak a B. a. fenyítő törvényszék előtt hittel erűsiíett előadása, a zár alá vett vagyon kimutatásának alapjául tökéletes bizonyitékkép annyival is inkább veendő, — mennyiben alperesek a per során azt, mintha a foglaláskor annyi vagyon nem létezett volna — határozottan nem is tagadják, sőt annyi vagyon létezését megengedik, csupán főleg a becslés tekintetében tesznek kifogást, azt túlságosan felszámítottnak állitván; ámde mind a mennyiségre, — mind a becsértékre nézve néhai Baderlicza Arzén özvegye, a fenyitőtörvényszék szine előtt hitet tevén le, — de különben is az, az A. a. szinte hittel erősített tanuk vallomásaival nemcsak támogattatván, sőt a nevezett karosnőnek jóhiszeműsége általuk igazoltatván, — a mennyiben több rendbeli tételekre nézve károsnő kevesebbet, és kisebbet becsértékben követel, mintsem az a tanuk által igazoltatik, ezen tanuk pedig jóllehet politikai hatóság által, de nagyobb hitelességül nyilvánosan több hivatalos személyek jelenlétében is hallgattattak ki, s azoknak nagyobb része tudomásukat, mint néhai Baderlicza Arzén volt cselédjei és szomszédjai merítvén, később számos tételekre nézve körülményes, azöszves tételekre nézve határozott s egybehangzó saját tapasztalásukon alapuló vallomásaikra a^rendes fenyitőtörvényszék előtt már megeskettetvén,s ennélfogva felperes azokra mint tökéletes bizonyítékra jogosan hivatkozhatván, sőt azoknak újólagos meghitelesitését törvényesen nem is kérelmezhetvén, ellenben alperesek az érintett tanukat maguk részére, a netáni ellenkérdőpontok melléklésével a jelen irásbelileg lefolyt perben ujolag kihallgattatni nem kérvén, — egyéb, állítólagos érdekeltségi viszonyukat és aggályoságukat pedig mivel sem igazolván, — a felebbezésben e. r. alperes által kihallgattatásuk elmulasztása miatt elkésve felhozott kifogás elvetendő volt. (Vége követk.) Hivatalos tudnivalók A főméit. Hétszem. táblán az I. tanácsban aug. 29-én s következő napokon leendő előadás végett kijelöltettek a következő i ügyek. Szepesmegyei Pajanócz község közbirtokossai között fen| forgó erdőzárlat iránti ügy. Báró Apor Károly — Veczán Juon 3 j többek e. bel és kültelki illetőségek majorsági természetének meg; Ítélése satb. Ugyanaz — özv. Tatár Simonné s többek e. hasonló, j Zemjjlénmegyei Dedasóez helységének úrbéri erdőrész kiadatását i tárgyazó ügye. Elő.: Gellén személynöki itélőmest. Gr. Degen! feld s több Kántor-Jánosi birtokosok biróküldési kérvénye A j kálló-semlyéni kissebb kir. haszonvételek mikénti felosztását tár: gyazó arányositási ügy. Elő.: Bornemisza ktb. A kaposmérői | úrbéri peregyesség. Elő.: Jankó személynöki itélőmest. Nastics Axentie — Nastics Zsiva e. osztály egyesség teljesítése. Izák János — Janc-ovits György e. két rendbeli becsületsértés. Matyasovszky Urbán Zsuzsánna — Matyasovszky Frigyes s társai e. élelmezési járandóság. Burián László — Reiner Salamon e. tartozás. Lösch Vincze — báró Lerchenfeld Vincze e. adósság. Abeles | és Klinger — Mihályi T. E. e. 45 frt 36 kr. Bócz Zsigmond — I Steiner József e ügyvédi dij. Palásthy Tádé mint Grosz Anna eni gedményese — Veres János e. tartozás. Spaniol Jenő — KlobuI siczky Mihály e. hatalmaskodás. Schwartz Dávidné — Csizmadia Sándor e. becsületsértés. Elő.: M a tu 1 ay ktb. Kainap Mária — Kozma Ilia e. atyaság elismerése s gyermektartás. Csiszár Károly — Róth Ignácz e. végrehajtás Ugyanazon felek kötbér iránti ügye. Elő.: Baló ktb. Ifj. Lorch Puter — Lorch Erzsébet s többek e. örökség kiadása Kállay Mihály né szül. Török Judit — Török István s társa e tulajdonjog. Ördög József — Veszelka Imre s társa e 92 frt. Vollner József — Pollák Dávid e. 240 frt. Özv. Biró Józsefné — Biró Lidia s többek e. tulajdonjog. Frohnauer Lőrincz — Kögl Mátyás e. 262 frt 50 kr. Mártonffy Károly mint Rigyiczai Kováts Mihály csődperügyelője — özv. Amtmann Karolina s társa e. 1262 frt 50 kr. Gr. Almássy Ernőné szül. Ebeuberger Matild — Koppély Fülöp e 3415 frt. Fein Mózes — Huszerl Sándor e. 180 frt. Elő.: Gáger ktb. Baumli János — Vonház Vendel s társai e. sommás visszahelyezés. Riha József — Herzl Mór e. hasonló. Zaroarócz község volt úrbéresei — Zamaróczy János e. hasonló. Báró Vesselényi Ferencz s társai — Léb Ferenczné e. hasonló. B Jozinczy László utódai — Debreczeni Miklós e. hasonló. Asbóth László — Zambó József s társai e. hasonló. Vajda József—ugyanazok e. hasonló. A fajszi alapitványi uradalom — Fájsz községe e. italniérésbe visszahelyezés. Varannó m. város — gr. Barkóczy János e. sommás visszahelyezés. Eggelsberger Kerencz — Polacsek Adolf s társa e. hasonló Pacsika György —Csóti Mih. e. hasonló. Elő.: G e 11 é n személynöki it. mest. Feleifis szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN, Nyomatott Pesten, 1866. Kocsi ü á n d o r által. (Érköcy, Galgáciy és Kocsi nyomdájában.) Hal-piaci, és al-dunasor sarkán 9.