Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 67. szám

270 előtt önmaga szüntetvén meg, annak az előbbi betáblázással nyert erejét tényleg elenyésztette; de különösen azért, mert ezen haszonbér megszüntetéséből kölcsönös követelések származván, ezen követelésekre nézve az ellenfelek által a haszonbéri szerződés 18. pontjához képest választott bírósági ítéletben kimondatott, hogy egyik követelés a másik által törlesztessék, — ezen Ítélet ellenében pedig a pprtás ide vonatkozó szakaszai értelmében felebbezósnek helye nem levén, az itólet jogerőre emelkedettnek, és így az átkebeleztetni kért követelés kiegyenlítettnek tekintendő. Ezeknek ellenében a felp. város által tett abbeli kifogás, hogy az alp. Fisch József követelése csakis azon feltét alatt ítéltetett meg, habogy ő a neki megítélt becslő esküt leteszi, s hogy ezt mind ez ideig le nem tette, hogy a választott bíróságnak ezt neki oda ítélni jogában nem állott — figyelembe venni nem lehetett, mert a 3/. a. bemutatott jegyzőkönyvvel igazolva van, hogy annak letétele végett alp. folyamodott, annak pedig nem 6 az oka, hogy ebben felp. felfolyarnodása folytán meggátoltatott." Ezen végzés ellen felp. város felfolyamodványt nyújtott be, melyben előadatik: hogy a magyar törvények szerint az átkebelezések tárgyát a régibb betáblázások is képezik, melyhez az adós beleegyezése nem kívántatik; hogy a választott bírósági ítélet nem jogerejü, mert ámbár ellene a felebbezés végzésileg nem engedtetett meg, de a város erről, s mint a pprtás 377. §. kívánja — soha le nem mondott, sőt a 382. § alapján a kellő jogorvoslatot felhasználta, miért a fel és alperesek közti jogviszony végleg elitéltnek nem tekinthető. Kéri tehát az e. b. végzést megváltoztatni, s az átkeblezést elrendeltetni. A kir. táblán végeztetett: „A telekkönyvi rendelet életbeléptetése előttibetáblázás alapján átkebelezésnek oly birtokra, mely még egy harmadik tulajdonába át nem ment, azonban mégis csak az az iránti kérvény benyújtása napjától számítandó elsőbbséggel az 1858. febr. 6-án kelt 19. sz. igazságügy miniszteri rendelet szerint helye levén, miután azon ingatlan, melyre az átkebelezés kéretett, a telekkönyvi kivonat szerint az A. a. betáblázott szerződést aláirt Fisch József és nejének birtokában van, — az eljáró törvszék végzésének megváltoztatása mellett, a kért átkebelezésnek, — azonban 1860. nov. 30-tól, mint az ez iránti kérvény benyújtásának napjától számítandó elsőbbséggel hely adatik s az ügyiratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. Mely ügynek sat." (1864. nov. 29. 5579. P. sz. a.) Fisch József és neje a másod bírósági végzés ellen kellő időben benyújtott felfolyamodásukban ssemmiségi panaszukban felhozták, hogy az átkebelezés^knél nemcsak az jön figyelembe, váljon ki még a tulajdonos, hanem az is, váljon érvényes-e még az átkebeleztetni kért okmány? mert ha ez figyelmen kívül hagyatnék, ugy 20 év előtt lejárt haszonbéri szerződéseket is át lehetne kebelezni; de maga a telekkönyvi utasitás 27. §. is rendeli, hogy a már semmisnek kimondott követelések át nem kebelezhetők, már pedig az A. a. idezártl-sőés3-ad bírósági ítéletekben ki van mondva, hogy felperesnek az átkebeleztetni kért bérleti összegekhez semmi joga, sőt még alperesnek tartozik kártérítéssel, ha ez a pótesküt leteszi, hogy pedig alp. a pótesküt letette, sőt felp. ellen már végrehajtást is nyert, igazoltatik a B. a. okmánnyal. Midőn felhozná még felfolyamodó, hogy ő nem is tudta, hogy a szerződés még most is betáblázva létezik, kéri az e. b. végzést helybenhagyatni, s költségeit megítéltetni. A kir. Hélszem. táblán határoztatott: „A telekkönyvi rendszabályt kiegészítő 1858. febr. 6-án kelt í'eudelet szerint a telekkönyvek életbeléptetése előtt keletkezett betáblázások alapjánátkebelezésnekoly birtokra, mely még azelső telekkönyvi birtokos tulajdonában van, azonban mégis csak az az iránti kérvény benyújtása napjától számítandó elsőbbséggelhelyelevén, a kir. it. táblának végzése helybenhagyatik, — magában értetődvén, miszerint a kitörlést felíblyamodónak annak utján szorgalmazni szabadságában áll and. Minek folytán az ügyiratok további kellő intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek.a (18 66, jun. 25. 11903. P. sz. a.) Haszonbéri jogeset. Közli Kiss Zsigmond ügyvéd ur.*) Dr. Haris János, mint Tóth Károlyné szül. Bohacsek Francziska meghatalmazottja, Csongrádmegye polgári törvényszékéhez 1865. oct. 25. 2139. sz. a. beadott rendes szóbeli keresetében előadja: mikép az -/.a. haszonbéri szerződés szerint, Fábián sebestyéni puszta részét, Eiszdoríer Gusztáv és neje Mayer Emiliának, ugy Molnár József és neje Erdélyi Máriának, azon kötelezettség mellett adta át 1856. évben haszonbérbe, hogy bérlőkmindenszt. Mihály napkor 472 frt 50 kr. bérpénzt fognak fizetni, az épületeket jó karban visszabocsátják,— a száraz malomba uj követ tesznek, és az •/. alattiban építtetni engedett pajtát, ha a tulajdonos magához nem váltaná, elhordandják. — A bérlők ezen kötelezettségüknek meg nem felelvén, felp. az •/. a. szerződésben érintett leltár helyett 2/. a. becsatolja azon birói leltárt, mely előbbi bérlő Borsos Károly elleni keresetnél 1857. évben felvétetett; 3/. a. egyik bérlő Molnár Józsefnek levelét, mely a 2y. alattiban megállapított helyrehozási költségnek, a bérpénzből lett levonatását tudatja; 4/. a. egy ujabbi szemléről felvett jegyzőkönyvet, mely is kimutatja, hogy a visszatartott javítási költség az épületek helyrehozatalára nem fordíttatott, mert azok elroncsolt állapotban hagyattak el, melyeknek helyrehozási költségei 600 frt 56 krban tétettek ki, —miután bérlők az uj malomkő helyett csak ócskát tettek, a lerombolt pajta falát pedig el nem hordatták : kéri, hogy alperesek megidéztetvén, ők a 472 frt 50 kr. haszon béri hátralékban, ennek késedelmi kamataiban, a 600 frt 56 kr. épületjavitási költségekben, ennek járulékaiban, a szemle és perköltségeiben egyetemleg elmarasztatván, egyúttal az uj malomkő betételére, és a pajta falának elhordatására köteleztessenek. Az •/. a. szerződés igy szól: 1) Én alólirott Tóth Károly és nőm szül. Bohacsek Francziska haszonbérbe bocsátjuk, Csongrádmegyében, Szentes város határában, úgynevezett Fábián sebestyéni pusztán levő birtokunkat, a rajta fekvő kétkövü szárazmalommal és leltár szerint jó karban általadandó épületekkel együtt Eiszdorfer Gusztáv és Molnár József s nejeiknek 8 egymás után következő évekre. 2) A leltár szerint átadandó épületeket tartoznak a bérlők biztosítani. 3) Megengedtetik a bérlőknek egy husz öles pajta építése, s a tulajdonosok kötelezik magukat, az engedményezett építkezéseket, a haszonbérlet leteltével, az akkori becsár szerint kifizetni, s a birtok átadásakor, a már hiányos malomkő helyett ujat állítani sat. A 2|. a. szemle tartalmazza azon hiányokat, melyek előbbi bérlő Borsos Károly által a bérleményben okoztatván, a helyrehozási költségeknek egyes tárgyankénti *) Szentesről.