Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 64. szám

254 forinttal járult, — kifizették, a vételár hátralevő részét pedig házasságuk ideje alatt 6 — 7 éven át közkeresményen apródonként törlesztették. Mind e körülmények igazolásául alperesnő Polster Jakab és Mátyás, továbbá Drexler Antal, Strikker János és Stekl András tanukra hivatkozik, kiket a bemutatott kérdőpontokra kihallgattatni kérvén, szükség esetén pótlóesküjét is feljánlja. (Folyt, következik.) Pótadatok a sommás ügyek kezeléséhez Csongrádon. A „Sommás ügyek kezeléséről Csongrádon" czim alatt e lapok f. é. 59. számában a sommás ügyek kezelése körül Csongrádon gyakorlatba vett eljárási rendszer ismertetését tárgyazó czikk tartalmát tekintve,szükségesnek találom ahhoz a veszélyeztetett jogaink érdekében némi adat pótlékkal járulni, és a tapasztalt hiányok többi, azon értekezésben nem emiitett okait is nyilvánosságra hozni. A viszás ügykezelés veszélyei itt nemcsak az érintett czikk által kitüntetett alakban — hanem nagy mérvben mutatkoznak a mezei rendőrségi ügyeinknél is, melyek az 1840: IX. t. cz. 4. §-ához képest 15 nap alatt nemhogy végre nem hajtatnak, sőt tárgyalásuk is, többnyire oly hosszú időre halasztatik, mikép a kártétel iránt a helyszínén bekövetkezett változások miatt a birói szemle többé helyes eredménynyel nem eszközölhető. De egyebek közt igen veszélyes az is, hogy egyes sommás kereset s ügyfolyam minden mozzanata egy és ugyanazon ügyszámmal láttatik el, mert a keresetlevél igtatási számához ad n-rum 7TÓncat»llahinl- crarxnrkíx*ij"tJ*II kctot/h.CZCTŰ tárgyalási, és végrehajtási jegyzőkönyvek, s az ezekre vonatkozó beadványok, melyek ha az ügy csomóból valamikép eltévednek, azok létezését az iktató jegyzőkönyvből többé kinyomozni nem lehet. Azt hisszük azonban, mikép nem térünk el az igazságtól, a létező tények valóságától, ha azt állítjuk, mikép a tapasztalt törvénykezési hiányok, az ügykezelésre szinte nagy befolyású, s a szolgabíró által mindenben és mindenhol nem is pótolható hivatali segéd-személyzet minőségében is keresendő. Ez nálunk a mellett, hogy a szükségelt szakavatottság hiányában szenved, kinevezés utján nyert hivatalbeli állását, más alkalmasbbak kizárásával a perlekedő felek kárára csak elfoglalva tartja. Ily helyzetben nézetünk szerint a főszolgabíró az igazságszolgáltatását keresők jogszerű követelményeinek egyelőre hetenkinti rendszeres tárgyalások által felelhetne meg leginkább, mely intézkedéssel az ügy-menet gyorsitása eléretnék a nélkül, hogy a peres ügyekre fordított munka a szokottnál több időt igényelne, — s az elintézetlen ügy darabok és beadványok halmazra növekednének, v. v. Váltó jogeset. Elfogadó által létesített forgatmáay. (Folytatás.) Másod r. alp. valamint a tényállást ugy védelmét illetőleg az e. r. alp. ellenbeszédében felhozottakat ismétli, a kereseti váltó jogos tulajdonosának egyedül magát nyilvánítja, s miután e. r. alp. a kereseti váltót mindeddig ki nem fizette, s minthogy a kifizetés határidejére még közöttük megállapodás nem történt, ő ennélfogva e. r. alperest a váltó összeg letételére nem köteleztetheti, iniértisa kereseti, s az e. r. alp. által Kayser Károlyra csakis tévedésből forgatottt váltót felperestől bíróilag lefoglaltatni, annak részére kiadatását elrendeltetni, felperest roszhiszemü keresetétől végkép elmozdítatni, sazt perköltségeiben elmarasztaltatni kéri. A válaszban megjegyeztetvén, mikép e. r. alp.ellenbeszéde két részre oszlik: tö rténeti és jogi dolgokra; felp. további fejtegetése következőleg szól: Habár felp. a történeti részre előadottakat átalában nem vonja is kétségbe s elismeri, hogy Kayser Károlynak a tőle bizományba vett árúk fejében tartozásban maradtak, de hogy ezen tartozás csak 30Ö0 frt lett volna, és hogy ezen tartozás fedezetéül csak 6 rendbeli időről időre lejárandó 500 frtrólszóló váltók adattak volna által — ezt határozottan tagadja, ugy azt is, mintha az egyik 500 frtos váltó 2-od r. alperest illetné, s hogy ugyanezen váltó volna az, melyet e. r. alp. 2-od r. alp. részére kelet és fizetési határidő kitöltése nélkül fogadott volna el. Tagadja továbbá, hogy alperesek az első forgatmányosnak tübb váltót bocsátottak volna birtokába, mint a mennyi értékkel valósággal tartoztak, ugy azt is, hogy alperesek a régen eltévedtnek hitt váltó nyomára csak most a keresetlevél kézbesítésével jutottak; mert ha a váltó régen eltévedt, ugy alperesek azt már régen bíróilag megsemmisitették volna, de mivelhogy megsemmisítésért nem is folyamodtak, önkényt következik, hogy az a váltó nem is tévedett el, hanem az szándékosan a kibocsátó megegyezésével az első forgatmányos követelésének törlesztésére adatott által. Hogy e. r. alperesnek ezen váltóra vonatkozó állításai merő koholmány, az a váltó óvásból is kitűnik, miután óvatolás alkalmával a váltójegyzó elfogadót hon nem taláWón, Kl-rntalos látogatási jegyet hagyott hátra, mire az elfogadó csakhamar megjelent a váltójegyzőnél, hol is a beperesitett váltó felmutattatván, oda nyilatkozott az elfogadó, illetőleg forgató, hogy ő a váltót csak szívességből fogadta el, és azt Kayser Károly tartozik beváltani; mely nyilatkozat valótlan, mert mikép fogadták volna alperesek szívességből el a kereseti váltót, midőn saját beismerésük szerint is Kayser Károlynak 3000 frttal adóssai maradtak; hogy ha pedig ezen beperesitett 500 frtos váltót Kayser Károly mint első forgatmányos tartozott volna beváltani, ezen óvásbeli nyilatkozatát az ellenbeszédben lett volna az elfogadónak kötelessége bizonyítani, mit azonban nem tett. Amiajogi szempontot illeti — e. r. alp. e tekintetből azt akarja igazolni, hogy a kereseti váltót Kayser Károlyra forgatni nem szándékolta, hogy Kayser a váltóra tulajdoni igényt nem szerzett, azt tehát jóhiszemüleg tovább nem adhatta, miket is a kereseti váltón látható következő hiányokkal vél igazolhatni, hogy t. i. 1) a kereseti váltó idegen kézzel 1865. szept. 10-ről van keltezve, mig az azon látható első forgatmány már 1865. márt. 4-ről állíttatott ki, tehát a forgatmány a váltó kelténél 6 hóval korábbi; és 2) hogy a kereseti váltó az elfogadó által lett forgatva. Az első pontra meg jegyzi felperes, hogy a váltótörvény sehol sem szabályozza azt, hogy a váltó szövege csak egy kéz által legyen írva, ha tehát feltéve meg nem engedve, a kereseti váltó idegen kézzel lenne keltezve, ez annak váltói minémüségét semmi tekintetben nem gyengíti. — Hogy felperesnek a kereseti váltóhoz jogos igényei vannak, azt alp. beismeré azzal, hogy az első forgatmányosnak a kibocsátóval egyetemlegesen 3000 frttal tartoztak, s hogy e tartozás fedezésére több rendbeli 500 frtról szóló váltót átadtak, — de el van az ismerve az által is, hogy ezen váltót e. r. alp. elfogadta és forgatmánynyal ellátta. Hogy